2023. június 28. szerda | dr Jung Andrea A negatív érzelmek az emberek többsége szerint nem irányítható, és hagyni kell folyni, ki kell engedni őket. Ez azonban csak részben igaz. Elnyomni sem jó azokat, hanem megértés szükséges a tekintetben, hogy milyen régi hiedelmek, családi vagy társadalmi mintázatok játszanak szerepet a negatív érzelmek kialakulásában és fenntartásában. Hosszú ideje meditálók arról számolnak be, hogy sikerült az olyan negatív érzelmeket is számottevően csökkenteni, vagy megszüntetni, mint a félelem, a szorongás, vagy a harag és a gyűlölet. Ezek nem szükségszerű velejárói az emberi létnek. dr. Guseo András neurológus és pszichiáter egy meditációval kapcsolatos beszélgetésünk során hívta fel a figyelmemet egy igencsak figyelemreméltó kísérletre. „Lehelet a kémcsőbe” kísérlet Elmer R. Gates Dayton (Ohio állam) közelében született 1859-ben. Tanulmányainak nagy részét magántanárok mellett végezte. Gates találmányai közé tartozik a habbal oltó készülék, a továbbfejlesztett elektromos vasaló, az aszeptikus főzési és erjesztési folyamat, az elektromos szövőszék, az arany homokból való kinyerésére szolgáló diamágneses és mágneses szeparátorok, az izzó gázköpenyes kemence, a „Box and Block” oktatójáték és számos egyéb mechanikai, tudományos, pszichológiai és oktatási eszköz. A 20. század fordulóján a Chevy Chase-ben található Elmer Gates Laboratórium volt az Egyesült Államok legnagyobb magánlaboratóriuma. 1923. december 3-án halt meg otthonában Washingtonban. Bár Gates termékeny feltaláló volt, pszichológusnak tartotta magát. Tudományos kísérleteket alkalmazott az önismeret területén vizsgálta azokat a folyamatokat, amelyek során az elme új ismereteket fedez fel. Ez a tanulmány elvezette a „pszichotaxishoz”, az érzékszervi megkülönböztetések integrált hierarchiájához, amely a fizikai világ egy adott részének érvényes és teljes mentális reprezentációjának létrehozásához szükséges. A pszichotaxis a „pszichurgia”, Gates elmehasználati művészetének egyik fő összetevője, amelyet továbbfejlesztett tudományos módszernek tekintett. Számos állatkísérletet végzett, hogy megbizonyosodjon a finomított érzékszervi megkülönböztetésnek az agy szerkezetére gyakorolt hatásáról. Az emberi érzelmek kémiáját és fiziológiáját kutatta. Két éven keresztül, naponta négyszer, három sorozatnyi részletes nyilvántartást vezetett, hogy meghatározza, milyen környezeti és testi körülmények között volt a legsikeresebb saját gondolkodása. Kutatásainak újszerűsége felkeltette a korabeli népszerű sajtó tetszését. Gyakoriak voltak a félreértelmezések és kitalációk. Gates többszöri tisztázása és tagadása ellenére a jelentések önálló életet éltek; néhány téves elmélet közülük máig megmaradt. Gates és ötletgeneráló rendszere Napoleon Hill Think and Grow Rich című népszerű könyvében szerepel. A folyamat hozzávetőleges leírását a 11. fejezet „A géniusz a hatodik érzéken keresztül fejlődik” című szakasza vázolja. A nagy sajtóvisszhangot keltett „lehelet e kémcsőbe” kísérletének lényege az volt, hogy különféle érzelmi hatás alatt álló emberek leheltek egy kémcsőbe, majd reagens anyagokkal különféle életető és mérgező anyagok jelenlétét mutatta ki. Színek és érzelmek Elmes Gates kísérletét követően több amerikai újság is szalagcímen hozta le, hogy a kémcsőben a különféle érzelmek különféle színeknek voltak megfeleltethetők, mindig ugyanannak. Például a szomorúság színe a barna. Gates a tanulmányában egyértelműsíti, hogy ez csupán fikció. Bár szerinte az bizonyítást nyert, hogy egy szomorú ember lehellete különböző hatásokat váltott ki bizonyos vegyi anyagokra, és ezek a hatások eltérnek a boldog ember leheletéből származó hatásoktól. Ezeknek a jelenlétét a kísérlet során a kémcsőben különféle reagens vegyi anyagokkal mutatta ki, és így a kicsapódás színei a folyamat során használt vegyszer fajtája szerint különböznek, de nincsen állandó kapcsolat az előállított színek és az érzelem fajtája között. Ha másik reagens vegyi anyagot használtak volna, akkor más színű lett volna a csapadék. Elmer Gates szerint amit valójában tett ebben a kutatási körben, az sokkal több, érdekesebb és tanulságosabb, mint ezek a szenzációs fikciók róla. Elmer Gates magyarázata szerint a kísérletet megelőző néhány évben tanulmányozta az érzelmek hatását a testre és különösen a testi kiválasztásra. Ekkor fedezte fel, hogy a szomorú és nyomasztó érzelmek fokozzák a mérgező összetevők mennyiségét a kiválasztás során. Ezzel szemben a boldog és vidám érzelmek növelik a tápláló kémiai összetevők arányát. Előfordult, hogy ezeknek a mérgező összetevőknek a jelenlétét a szervezet által kiválasztott anyagokban olyan vegyszerekkel mutatták ki, amelyek az elemzés alatt álló váladékot megszínezték. Ezen esetben a csapadék vagy oldat színe attól függött, hogy az adott kémiai reagens, amelyet használnak, milyen volt. Így az egyik oldatban esetleg rózsaszínű, más esetben pedig feketés lett. Ezt egyes újságírók szenzációhajhász módon félreértelmezték, és ez vezetett ahhoz a feltételezéshez, hogy az érzelmeket színekként regisztrálták. Mit jelentett az érzelmek tanulmányozása Elmer Gates kísérletében? Mit értünk érzelem alatt Elmer Gates szerint? Az elmét az intellektus hozza létre. Az elme egyrészt értelemből áll, mely Gates szerint magában foglal legalább kilencféle különféle érzékelési állapotot és érzékelési folyamatot. Képek, fogalmak, ötletek, gondolatok, érvelések és önvizsgálatok. Az értelem által ismerjük meg és ismerjük fel az igazságot. Az elme Gates felfogásában érzésekből is áll; mint például a testi szervek érzései, az étvágy, a vágyak és az érzelmek. Az elme akaratból és erőfeszítésből is áll. E mellett pedig tudatalatti folyamatokból is, melyek alapját képezik a tudatos állapotoknak. Elmer Gates az olyan érzések hatását tanulmányozta az anyagcserére, mint az öröm, és a fájdalom és más különböző érzelmek. Metabolizmusként (anyagcsereként) a testben végbemenő összes kémiai folyamatot jelölte, mely hatással van a test sejteire, és amelyek révén ezek táplálása, növekedése, javítása és a melléktermékeik kiürülése megtörténik. Amikor az anyagcsere növekedést és nyereséget eredményez az egyén számára, azt anabolizmusnak nevezzük, és termékei az anabolinok. Amikor az anyagcsere végeredménye veszteséges az egyén számára azt katabolizmusnak nevezzük, és annak termékek katabolinok. Elmer Gates a kísérletei során rájött, hogy a boldog érzelmek fokozzák az anabolizmust és a fájdalmas és nyomasztó érzelmek fokozzák a katabolizmust. A negatív érzelmek és pozitív érzelmek egyéb testi hatásai Valószínűleg senki nem fog meglepődni azon, hogy az olyan negatív érzelmek, mint a szomorúság, a fájdalom és a gyász befolyásolják a testi kiválasztási folyamatokat. E nyomasztó érzelmek alatt a a légzés lassul, a keringés lassabb, az emésztés károsodik, az orcák elsápadnak, a szemek fénytelenek lesznek, és így tovább. Míg boldog és vidám hangulat közben felgyorsul a légzés és a keringés, az emésztés fokozódik, az orcák rózsásak, a szemek ragyognak stb. Fáradtság pontról szóló 36. számú kísérlet Nincs érdekesebb módszer a nyomasztó érzelmek rossz hatásainak a bemutatására, mint a Fáradtság pontról szóló 36. számú kísérlet. Egy dinamóméter (rugós erőmérő) alsó részét több hüvelykkel felette egy mozdulatlan függőleges tartóhoz rögzítették oly módon, hogy a hüvelykujjat az alsó karra, egy másik ujjat pedig a rugóra helyezve, az fel-le mozgatható a rugó ellenállásával szemben. Így azt állandó ellenállással szemben kell húzni. Tartva az időt egy inga segítségével könnyen meghatározható, hogy hány ingaütéssel lehetséges olyan mértékű kifáradást előidézni, hogy továbbá lehetetlen az akarat bármilyen erőfeszítésével további mozgást okozni. Az összes ingaütés száma a „fáradtsági pontot” jelenti. Ha a kísérletet egy intenzív depresszív állapotban ismételjük meg, ha a hangulatot szándékosan az összes szomorú élmény felidézésével befolyásoljuk, akkor a fáradtsági pontot egy sokkal kisebb ütésszám esetén érjük el. Ezzel szemben, ha a kísérletet vidám hangulatban ismételjük meg, akkor sokkal nagyobb számú ütésre lesz szükség. Ez nemcsak az izommozgásokra igaz, hanem mindenre, ami intellektuális érzelmi és akarati folyamat. A test és a pozitív – negatív érzelmek A rendszer erőfeszítéseket tesz, hogy az anyagcsere termékek eltávolításra kerüljenek a szövetekből és hogy megszabaduljunk a nyomasztó érzelmek hatásaitól is. Ezért nem meglepő, hogy az akut gyász során a könnyek bőségesen ürülnek; hogy a hirtelen félelem a beleket megmozdítja és a veséket cselekvésre készteti. A hosszan tartó félelem alatt a test hidegen verejtékezik; és hogy harag idején a szájnak keserű íze van nagyrészt a szulfocianátok (más néven: tiocianid, rodanid, szulfocianid) fokozott kiválasztódása miatt. A félelem alatti izzadás kémiailag eltérő és teljesen más az illata, mint egy vidám hangulatban. Elmer Gates felhívja a figyelmet arra, hogy nem a gondolat, hanem az érzelem hatása, amit ezekben az esetekben tanulmányozott és a bizonyíték meggyőző volt arra vonatkozóan, hogy mentális erőfeszítéssel olyan érzelmeket válthatunk ki, amelyek közvetlenül megváltoztatják a testi anyagcserét. 19. számú kísérlet összefoglalása Minden harmadik órában vizeletvizsgálatnak vetettek alá egy alanyt nappal és éjszaka, amíg a standard mennyiségű karbamidot és egyéb kiválasztott katabolinokat határoztunk meg – figyelembe véve a a normál napi ingadozás bizonyos átlagos tartományát. De amikor az alany akaratlagosan felidézte magának az összes boldogtalan és szomorú élettapasztalatát, vagy a lelkiismeret-furdalás érzését váltotta ki, vagy a bánat és a szégyen uralkodóvá vált, mindig volt egy figyelemre méltó növekedése az eltávolított mérgek mennyiségének. Ez nem annak volt köszönhető, hogy gondolkodott, vagy elképzelte a múlt eseményeit, hanem az érzelmeknek. A boldog és jó érzelmek gyakorlása átal az életet és az egészséget mozdítjuk elő. Ha gonosz / rossz érzelmeknek vetjük alá magunkat, az akadályozza és lerövidíti az életet. Gates szerint még ebben a nagyon biokémiai környezetben is az Univerzum végső soron „erkölcsös”. Az evolúció során minden életpusztító cselekmény fájdalmassá válik, és minden életet elősegítő cselekedet kellemessé lesz. Megfelelő gyakorlással a nyomasztó érzelmek gyakorlatilag kiiktathatóak az életből és a jó érzelmeket erősen dominánssá tehetjük. Ez így teljes optimizmusra adhat okot. Kocogj, kocogj az ösvényen Vidáman éld meg a nehézséget; A vidám szív egész nap hajt Téged, A szomorú kerék csak egy mérföldig visz s véged.* *szerkesztő saját fordítása (Gates tanulmányából) Mire hatnak a negatív érzelmek vagy akár a pozitívak? – A kísérletek gyakorlati eredményei A bőrön, a vesén, a tüdőn és a beleken keresztül az egészséges működés során a melléktermékeknek egy állandó kiválasztási folyamata zajlik. Ha ezeket a testi és az érzelmekből származó hulladékokat, káros anyagokat nem választaná ki a szervezet, a halál gyorsan bekövetkezne. Ha a bőr hideg hatására inaktívvá válik, gyorsan következik be a tüdő pangása. Ha a vesének nem sikerül kiüríti a mérgeket a vizelettel, akkor halálos urémia lép fel stb. Sokféleképpen kimutatható, hogy a a salakanyagok eltávolítását hátráltatják a szomorú és fájdalmas érzelmek. Sőt ami még ennél is rosszabb, hogy ezek a nyomasztó érzelmek közvetlenül növelik a mérgek mennyiségét. Ezzel szemben a kellemes és a boldog érzelmek, amíg aktívak, gátolják a nyomasztó érzelmek mérgező hatásait. A testi sejteket létfontosságú energia és tápláló anyagok létrehozására és tárolására ösztönzik. Ezekből a kísérletekből értékes következtetéseket lehet levonni. A szomorúság és gyász idején fokozott erőfeszítést kell tenni a légzés, az izzadás és a veseműködés felgyorsítására, hogy gyorsabban ürítse ki a mérget. Vidd ki a bánatodat a szabadba, addig dolgozz, amíg meg nem izzadsz. Fürdéssel mosd le a naponta többször is akár az elhalt bőrt és a kiválasztott salakanyagokat. Mindezen túl pedig használd az összes általad ismert eszközt a boldog és kellemes érzelmek előidézésére. Ilyen lehet például a dráma, a költészet és más képzőművészet, valamint a közvetlen akaratlagos önnevelés. A boldogság inkább eszköz, mint egy cél – energiát hoz létre, elősegíti a növelést és táplálást, és meghosszabbítja az életet. A szerkesztő megjegyzései Magyar nyelvű forrást is találtam Elmes Gates munkásságára, de ezek hitelessége felől kétségeim támadtak, mivel a Gates által ellenzett színskála elméletet bizonygatják. Gates egy eredeti tanulmányában, mely az eredeti Elmer Gates soldalról tölthető le és fentebb is hivatkozunk rá, eléggé egyértelműen cáfolja, hogy mindez fikció. Több forrás is hivatkozik egy másik kísérletre, mely szerint a kémcsőből kinyert anyaggal egereket / patkányokat fecskendeztek be, akik ettől idegesek lettek / elpusztultak, ezzel bizonyítva a negatív érzelmek gyilkos hatását. Erre sem találtam eredeti hiteles forrást. Egy angol nyelvű weboldal, vagy egy cikk NEM HITELES forrás, ahogy Elmer Gates többször is hangsúlyozza. Többen félreértelmezték a kutatásait az újságírók közül jószándékból, vagy szenzációhajhászás okán. Ha erre vonatkozóan HITELES eredeti angol nyelvű kutatási forrást tudsz hivatkozni, akkor kérlek, hogy írd meg kommentben! Köszönjük szépen! Forrás: https://elmergates.com/by_gates/physiologic_effects_of_emotions.pdf A szerző dr Jung Andrea See author's posts
