Ebben a cikkben a zene gyógyító hatásaival foglalkozunk a pszichológia tudománya segítségével.

A zenével, a különféle hangsorokkal és mantrákkal való gyógyítás évezredes múltra tekint vissza. A sámánok, varázslók gyógyító eszközei között szinte minden kultúrkörben találhatunk hangszereket. Tudományként, kutatási területként ugyanakkor az egyik legfiatalabb tudományág.

A zene nagyon könnyen válthat ki érzelmeket bennünk. Ezt könnyen megfigyelhetjük saját magunkon is. Létezik egy olyan állapotjavítási irányzat, mely a zene segítségével éri el az emberek állapotjavulását. Hívjuk ezért zeneterápiának, vagy receptív zeneterápiának.

Állapotjavító és megelőző módszerként is figyelemre méltó a zenehallgatás, a zenélés és az éneklés. A bio-pszicho-szociális betegségmodellből kiinduló gyógyítási lehetőségeket klinikai pszichológusok kutatják. Ezek olyan gyógyító szemléletet tükröznek, amelyben a betegség testi tünetei mellett a pszichés tényezőket sem hagyhatjuk figyelmen kívül, illetve a szociális háttérre, a beteg környezetének erőforrásaira és problémáira is tekintettel vagyunk.

Eredményeik figyelemreméltók, igen sokféle megbetegedés területén. A különféle népek kultúrális hagyományai bőséges forrással szolgálnak, ha a gyógyító zene hatásairól és hétköznapi alkalmazási lehetőségeiről van szó.

A zeneterápia szem előtt tartja, hogy az ember bio-pszicho-szociális lény.  A zene mindezen területeken kapcsolódik az életünkhöz. Éppen ezért a lélek és a szociális környezet területén is munkálkodik, a testi tüneteket figyelembe véve.

Mi is az a zeneterápia?

 …a zenei eszközök klinikai és tapasztalatokon alapuló alkalmazása terápiás keretek között, személyre szabott célok elérése érdekében.

[Kenneth Bruscia: Defining Music Therapy (A zeneterápia meghatározása) 1989]

Receptív zeneterápia

A kliens ebben az esetben hallgatja a zenét és megbeszéli élményeit a terapeutával.

Aktív zeneterápia

A terápia alanya ilyenkor, zenei előképzettségtől (vagy annak hiányától) függetlenül hangszerekkel, hangot adó eszközökkel vagy saját hanggal kommunikál, improvizál.

Az Amerikai Egyesült Államkban és Németországban is vannak hagyományai a zeneterápiának. Magyarországon az 1980-as években kezdtek el együttműködni a témával foglalkozó szakemberek.

Zeneterápiás irányzatok

Több tucat zeneterápiás iskola van a világon, melyek között meglehetősen nehéz eligazodni. Európában a zeneterápiás hagyomány elsősorban pszichoszomatikus és pszichoterápiásan orientált megközelítéseken nyugszik.

Európában 4 zeneterápiás modell a legelterjedtebb:

  1. Bonny-modell: a zenehallgatás által kiváltott mély relaxációs tudatállapotra alapoz. Az így felmerült képeket, érzéseket, emlékeket a terapeuta segít feldolgozni és ezen keresztül a problémát megoldani.
  2. Analitikusan orientált zeneterápia: aktív zenélés segítségével a zenei improvizáció élményén keresztül közelíti meg a terápiás munkát.
  3. Nordoff-Robbins-modell: a zenei improvizáción alapul. Elsősorban olyan gyerekeknek nyújt segítséget, akik tanulási nehézségekkel küzdenek.
  4. Szabad improvizációs terápia: a kötött művek helyett a szabad improvizáció eszközével dolgozik.

Spiritualitás

A zene alkalmas a szavak előtti és szavakon túli érzések közvetítésére, átélésére is. Talán nem véletlen, hogy a vallásos szertartásokat mindig is kísérte zene. Hozzásegít a személyiség integrációjához és kiteljesedéséhez, és a magasabb tudatossághoz.

Klinikai vizsgálatok szerint – amelyek főként élő zene hallgatását tanulmányozták – a zenehallgatás az időtlenség, a végtelenség és az örökkévalóság érzéseit ébresztheti fel az emberekben. Ezt a művészetet a testet és a lelket összekötő hídként foghatjuk fel. A zene segíthet a saját személyünk feletti valóságba eljutni. A tradicionális kultúrákban a gyógyításnak központi eleme volt a zene, mely spirituális jelenségnek, másik világból valónak számított. Sok tanulmány jelent meg az utóbbi évtizedekben a spiritualitás és az egészség kapcsolatáról. Ezek alapján a hit és a vallás segít feldolgozni traumáinkat és veszteségeinket.

Ha ezek alapján kedvet kapott az olvasó: Jó zenehallgatást kívánunk!

 

Harmat László zenetanár és pszichológus, valamint Tardy József pszichológus írásai nyomán

A szerző