Víztározók – Csapadék, belvíz, vízvisszatartás – tartalékok a száraz időszakokra

Most – 2024. januárjában – éppen jó a hazai vízellátottság helyzete. Az elmúlt évek nyarain (különösen 2022. nyarán) azonban többször is átéltünk aszályos időszakokat. Erre jelenthetnek megoldást a víztározók.

Hogy lehetséges a víztározás, a víztározók feltöltése?

A jelenlegi helyzet szerint a bő csapadék miatt telítődött vízzel a talaj felső rétege. Csak lassan tudja elnyelni az utánpótlást, ezért több helyen belvíz alakul ki. Készülve a nyári szárazságra, a vízügy a víz visszatartására és tartalékolására törekszik. Ezért ahol lehetséges, nem indítják a szivattyútelepeket. A belvíz védekezés módját az Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával folyamatosan egyeztetve határozzák meg a szakemberek.

Az utóbbi hónapok esős időjárása következtében a talaj felső rétege már telítődött vízzel. Emiatt az elmúlt héten a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) működési terültén lehullott jelentős mennyiségű csapadék (területi átlag 53 mm) egyelőre csak kis mértékben tud beszivárogni a földbe. A víz jelentős része a felszínen maradt, aminek következtében belvíz jelent meg a mély fekvésű területeken. Idővel ezek a vízfoltok is a földbe jutnak, de ez hosszabb folyamat lesz.

A vízügy elsődleges célja most az, hogy a kialakuló belvízmennyiséget megőrizze és tározza a szárazabb időszakokra. A legnagyobb és legjobb víztározónk pedig a talaj. Ezért a belvizet nem vezetik el azonnal a területekről, hanem időt hagynak a természetes beszivárgásra. A termőföldeket érintő helyzetről a TIVIZIG folyamatosan egyeztet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakembereivel.

A víztározás környezetvédelmileg helyes lépései

A TIVIZIG mérései szerint a belvízzel veszélyeztetett alföldi térségben a talajvízszintek emelkedtek a 2022-es aszály idején kialakult kedvezőtlen állapotokhoz képest. Azonban a legtöbb helyen még mindig alacsonyabbak a sok éves átlagnál. Mindez azt jelenti, hogy szükség van a földben tárolt vízréteg további pótlására.

A vízügy ezért csak a szélsőséges helyzetek elkerülése érdekében indítja be a szivattyútelepeket. Vagyis csak olyan helyeken, ahol e nélkül a víz kilépne a befogadó vízfolyásokhoz, tározókhoz vezető csatornákból. Ott azonban, ahol erre lehetőség van, az összegyűlő vizet visszatartják a csatornákban.

Az idei esztendőben lehullott csapadék mennyisége ugyan már november végén több volt, mint a so kéves átlag, fel kell készülnünk a jövő szélsőségesen száraz időszakaira is. Ezért fontos, hogy az őszi-téli csapadék mennyiség egy részét helyben tartsák.

Különös tekintettel arra, hogy az utóbbi években nem volt komolyabb hótakaró, aminek lassú olvadása a leghatékonyabban tölthette volna fel a talaj vízrétegeit.

Gazdálkodók és állami szervek összefogása

Örvendetes, hogy ez a megközelítés egyre inkább teret nyer a vízgazdálkodásban és a víznek több területen is helyet biztosítanak a gazdálkodók.

A víz beszivárogtatása a talajba segít felkészülni a későbbi száraz periódusokra, csökkenti az esetleges aszálykárokat.

A Felső-Tiszán lévő Beregi víztározók rendszerébe kisebb tiszai árhullámok idején is bevezethető a folyó vize. A beregi csatornahálózatba jutó víz a talaj víztartalékainak feltöltését is segíti.

2023. december 5-én a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETIVIZIG) munkatársai a tiszai árhullámból egy kisebb mennyiséget beeresztettek a beregi tározóba.

A WWF Magyarország is azon dolgozik, hogy – a helyi gazdálkodókkal, önkormányzatokkal és a vízügyi szakemberekkel egyeztetve – minél nagyobb területen lehessen vizet visszatartani és a mostani próbaüzemhez hasonlóan az árvízi vízkieresztések rendszeresek legyenek.