Balatoni kagyló a talpunk alatt, és egyre többen vannak.

 

Mi az, ami az utunkba kerül rögtön, ahogy belemegyünk a Balatonba lehűteni magunkat egy forró nyári napon? A kérdés költői volt, a válasz természetesen, a balatoni kagyló.

Azonban nem csak a parton, és a vízben játszó gyermekek számára nagy jelentőségű ez a kicsi – és éles – élőlény. A  tudósok figyelmét is felkeltik, bár ők egész más szempontból néznek rájuk.

 

Kutatók vizsgálták a balatoni kagyló szerepét a fémforgalom alakulásában

 

Kutatók az invazív kagylófajok szerepét vizsgálták a Balaton fémforgalmának alakulásában.


Mint megtudtuk, a kagylók fémtartalmának változása olyan eseményekkel is kapcsolatban állhat, mint a Balaton nyugati medencéiben előforduló nyár végi üledék – vagy vízhatárfelületen mérhető oxigénhiányos állapotok, és az alga virágzás. Ez derült ki abból a tanulmányból, amelyben egy kutatócsoport a Balatonban jelen lévő átmeneti fémek és félfémek forgalmát vizsgálta.

A kutatásban több intézet kutatói, valamint Lengyelországból érkező tudósok együttműködve vettek részt.

A kutatás során megállapították, hogy a tóban tömegesen előforduló invazív Dreissena kagylófajok – kvagga- és vándorkagyló – évszakos aktivitásuknak megfelelően meghatározó szerepet játszanak mind a természetes geokémiai háttér, mind az emberi tevékenység következtében megjelenő elemek mozgásában és raktározásában.

 

A tó ökológiai rendszere

Mint írják, a tó mint ökológiai rendszer működésének jellemzője az élő és élettelen fázisok – például a víz, az üledék, az élőlények – közötti anyagforgalom.

A projekt keretében a kutatók 17 elemet vizsgáltak. A vízben, a felszíni üledékben, a kagylók lágy szövetében és héjában az év különböző időszakaiban, a szigligeti és siófoki medencében.

A kutatás során feltárták a hasonló viselkedésű elemek és a fázisok közötti elemmozgások kapcsolatát.

Az ember szerepe a természeti változásokban, a balatoni kagyló viselkedésében

A siófoki medence körüli megnövekedett urbanizáció, vagy a tó körüli szőlők gombás fertőződése ellen használt réztartalmú permetszerek alkalmazása szintén hatással lehet erre a folyamatra.

Az elemtartalom-mérések mellett a kutatók – a balatoni kagylók esetében első alkalommal – a kagylók fémterheltségére utaló fehérjék génkifejeződését is vizsgálták.

Megállapították, hogy az invazív kagylóknak a parti öv táplálékhálózatában betöltött kulcsszerepük mellett a tó elemforgalmában is nagy a jelentőségük.

Ennek következtében környezeti események, valamint azok élőlényekre gyakorolt hatásának indikátorainak tekinthetők.

A kutatók hangsúlyozták, hogy a korábbi évtizedekben történt felmérések eredményeihez hasonlóan az emberi tevékenységből származtatható fémterhelés továbbra sem jelent környezeti kockázatot a tó egészére nézve, sőt az kis mértékben csökkent.

A továbbiakban a kutatók egy úgynevezett vitalitás-monitoringprogram elindítását is tervezik a Balatonban előforduló Dreissena kagylók kondíciójának és védekező, illetve hibajavító mechanizmusaiért felelős génjeinek nyomon követése céljából.

 

A legjobb megoldás az, ha minél jobban próbáljuk csökkenteni a környezeti terhelést. Vigyázunk környezetünkre, hogy ne tűnjenek el idő előtt a természet nyújtotta csodák a Földről!

 

 

Forrás: MTI