Állatok védelme természetvédelmi területen. Ugye mindenki úgy gondolja, hogy ez a kérdés megoldott? Sajnos azonban ez nem így van.

A természetvédelmi területek zöme nem jelent védelmet az élővilág számára, mivel nincs megfelelően megoldva az állatok védelme ezeken a területeken sem.

Állatok védelme – tanulmány

A természetvédelmi területekről készült eddigi legnagyobb tanulmány szerint a legtöbbjük nem jelent védelmet a vadon élő állatok és növények számára.

A tudósok 68 ország 1500 természetvédelmi területét vizsgálták meg, különös figyelmet szentelve a vizes élőhelyeknek és vízimadaraknak, hogy megismerjék, mennyire megoldott, és elfogadható ott az állatok védelme.

Megállapították, hogy a vadon élő állatok védelme szempontjából a siker nagyon eltérő a világ különböző tájain, és nagyban függ attól, hogyan kezelik a területet.

 

A környezet hatása a természet, és az állatok védelme szempontjából

Általánosságban elmondható, hogy az egyének hozzáállásának a természetvédelemhez nagy köze van a mikro- illetve makrokörnyezeti hatásoknak is.

A kulturális örökségnek. Amit őseinktől láttunk, tanultunk, általuk megismertük.

Ha egy országnak a vezetői folyamatosan azt erősítik a népben, hogy a természet megújul, nem kell vigyázni rá, így az egyének felelőssége, felelősségérzete sem alakul ki megfelelően.

Ha az intézményi tanítás, valamint a családokon belül átadott tudás sem nyújt megfelelő ismereteket a környezetvédelemről, akkor már alapvetően rossz úton járunk.

Sajnos sokszor a tudatlanság a legjobb táptalaj arra, hogy valaki környezet-károsítóvá váljon.

Nagyon fontos, hogy mit adunk át az utókornak. Nem lehet kellően kihangsúlyozni, mennyire fontos, az állatok védelme, a természetvédelem, környezetünk ápolása, építése.

Sajnos ez a világ minden táján fellelhető, nem lehet csak, és kizárólag 1-1 népet okolni miatta.

Ha egyénileg annyit sikerül “csak” elérni, hogy mást/másokat eltántorítunk a környezetszennyezéstől, környezetrombolástól, már az is a sok kis lépés egyike lehet, amit a Föld, a környezet, a természet, és az állatok védelme irányába teszünk.

 

Természetvédelmi területek menedzselése

 

A Nature tudományos lapban publikált tanulmány szerzői szerint az élőhelyeket hatékonyan kell menedzselni, hogy a természet erőre kapjon.

Igen, a természet megújul, de nem mindegy, hogyan, hányszor, és honnan kiindulva kell ezt megtennie.

Szabályozásra és helyreállításra van szükség. “Nem húzhatunk csak úgy egy vonalat a terület köré, közölve, hogy oda nem épülhet parkoló”.

Vizes élőhelyek – vízi állatok védelme

A tanulmány a vizes élőhelyek madár populációjának alakulását használta egy terület védelme sikerének a mérésére.

A kutatók összehasonlították a területek állapotát a hivatalos védetté nyilvánítás előtt és után, és összevetették a hasonló madárpopulációk alakulását a védett területeken és azokon kívül.

“A vizsgált természetvédelmi területeken a vadon élő állatok populációi még mindig stabilak voltak vagy növekedtek, de semmivel sem álltak jobban, mint a nem védett területeken” – foglalta össze az eredményeket.

Ez kiábrándító ugyan, de nem meglepő: úgy tűnik, hogy nincs kapcsolat aközött, hogy az emberek mennyi védett területről beszélnek, és hogy ezek a területek valóban előnyösebbek-e a vadvilág számára, mint a nem védett területek.

A jövő iránya

Májusban a világ vezetői Kínában tanácskoznak a következő évtized globális természetvédelmi lépéseiről.

Számos ország úgy gondolja, hogy 2030-ig a Föld felszínének 30 százalékát védetté kell tenni.

Ez azonban a tudósok szerint nem garantálja a fajok megőrzését.

Véleményük szerint a védett területeknek nemcsak a mennyisége, hanem a minősége is számít, ezért a siker mérése magában foglalhatná a populációk egyedszámának megállapítását, vagy olyan célok kitűzését, amelyek egy adott területen a növény- és állatfajok számának növelésére irányulnak.

Jelenleg egymillió növény- és állatfaj van veszélyben.

Forrás: MTI