Állatok védelme – tanulmány
A természetvédelmi területekről készült eddigi legnagyobb tanulmány szerint a legtöbbjük nem jelent védelmet a vadon élő állatok és növények számára.
A tudósok 68 ország 1500 természetvédelmi területét vizsgálták meg, különös figyelmet szentelve a vizes élőhelyeknek és vízimadaraknak, hogy megismerjék, mennyire megoldott, és elfogadható ott az állatok védelme.
Megállapították, hogy a vadon élő állatok védelme szempontjából a siker nagyon eltérő a világ különböző tájain, és nagyban függ attól, hogyan kezelik a területet.
A környezet hatása a természet, és az állatok védelme szempontjából
Általánosságban elmondható, hogy az egyének hozzáállásának a természetvédelemhez nagy köze van a mikro- illetve makrokörnyezeti hatásoknak is.
A kulturális örökségnek. Amit őseinktől láttunk, tanultunk, általuk megismertük.
Ha egy országnak a vezetői folyamatosan azt erősítik a népben, hogy a természet megújul, nem kell vigyázni rá, így az egyének felelőssége, felelősségérzete sem alakul ki megfelelően.
Ha az intézményi tanítás, valamint a családokon belül átadott tudás sem nyújt megfelelő ismereteket a környezetvédelemről, akkor már alapvetően rossz úton járunk.
Sajnos sokszor a tudatlanság a legjobb táptalaj arra, hogy valaki környezet-károsítóvá váljon.
Nagyon fontos, hogy mit adunk át az utókornak. Nem lehet kellően kihangsúlyozni, mennyire fontos, az állatok védelme, a természetvédelem, környezetünk ápolása, építése.
Sajnos ez a világ minden táján fellelhető, nem lehet csak, és kizárólag 1-1 népet okolni miatta.
Ha egyénileg annyit sikerül „csak” elérni, hogy mást/másokat eltántorítunk a környezetszennyezéstől, környezetrombolástól, már az is a sok kis lépés egyike lehet, amit a Föld, a környezet, a természet, és az állatok védelme irányába teszünk.
Természetvédelmi területek menedzselése
A Nature tudományos lapban publikált tanulmány szerzői szerint az élőhelyeket hatékonyan kell menedzselni, hogy a természet erőre kapjon.
Igen, a természet megújul, de nem mindegy, hogyan, hányszor, és honnan kiindulva kell ezt megtennie.
Szabályozásra és helyreállításra van szükség. „Nem húzhatunk csak úgy egy vonalat a terület köré, közölve, hogy oda nem épülhet parkoló”.
Vizes élőhelyek – vízi állatok védelme
A tanulmány a vizes élőhelyek madár populációjának alakulását használta egy terület védelme sikerének a mérésére.
A kutatók összehasonlították a területek állapotát a hivatalos védetté nyilvánítás előtt és után, és összevetették a hasonló madárpopulációk alakulását a védett területeken és azokon kívül.
„A vizsgált természetvédelmi területeken a vadon élő állatok populációi még mindig stabilak voltak vagy növekedtek, de semmivel sem álltak jobban, mint a nem védett területeken” – foglalta össze az eredményeket.
Ez kiábrándító ugyan, de nem meglepő: úgy tűnik, hogy nincs kapcsolat aközött, hogy az emberek mennyi védett területről beszélnek, és hogy ezek a területek valóban előnyösebbek-e a vadvilág számára, mint a nem védett területek.
A jövő iránya
Májusban a világ vezetői Kínában tanácskoznak a következő évtized globális természetvédelmi lépéseiről.
Számos ország úgy gondolja, hogy 2030-ig a Föld felszínének 30 százalékát védetté kell tenni.
Ez azonban a tudósok szerint nem garantálja a fajok megőrzését.
Véleményük szerint a védett területeknek nemcsak a mennyisége, hanem a minősége is számít, ezért a siker mérése magában foglalhatná a populációk egyedszámának megállapítását, vagy olyan célok kitűzését, amelyek egy adott területen a növény- és állatfajok számának növelésére irányulnak.
Jelenleg egymillió növény- és állatfaj van veszélyben.
Forrás: MTI
A szerző
