Mi a jóga? Melyik a tiszta és hasznos tradíció?
A jóga testet-tudatot gyógyító ősi tradíció a tiszta formájában. Az ősi eredeti módszer alkalmas a gyógyításra, önismeretre, a tudatunk fejlesztésére, spirituális pályánk kiteljesítésére. Sajnos az utóbbi időben sok jóga irányzat inkább a könnyebb utat választja. A gyors anyagi hasznon fejében elvész a jóga ősi, eredeti gyógyító értéke, az önfejlesztés rögös útján nem indítja el a gyakorlókat, helyette azonban gyors eredményeket ígér, vagy éppen csak lesilányítja a testmozgás funkciójára. Érdemes megviszgálni közelebbről a témát, hogy mik a tiszta tradícionális jóga jellemzői.
Nem rég olvastam egy cikket a diszkó jógáról, aminek a lényege, hogy a jógázók vezeték nélküli fülhallgatóval jógáznak, melyen keresztül a kísérő zene mellett az oktató instrukcióit kapják.
Már itthon is ki lehet próbálni az antigravity jógát, hirdetnek akrójóga tanfolyamokat is, de hallottam már meztelen jógáról, társkereső jógáról, sőt csokoládé és borkostólásos jógáról is, így már nem is lepődtem meg igazán az újabb trend hallatán, aminek megint semmi köze nincs a valódi jógához.
Egy egész iparág épül már a jógára. Válogathatsz a minőségi jógamatracok és meditációs kellékek közül, szebbnél szebb jógaruhákban villoghatsz, a reklámok pedig azt sugallják, hogy ezek nélkül már nem is tudsz jól ellazulni és gyakorolni.
A nyugati országokban intézményesült jóga trendek elsődleges célja a kikapcsolódás és a fizikai fittség elérése, és sajnos az, hogy minél több pénzt tudjanak bezsebelni a jógázóktól. A legnagyobb szélhámosság példája talán azok az online tanfolyamok, melyekkel pár hét alatt már jógaoktatói képesítést lehet szerezni.
A jóga nem csak ászanázás
A modern társadalomban a jóga inkább egy fitneszprogram, egy stresszkezelő módszer vagy éppen (jobb esetben) egy orvosi terápia része. A jógaórákat inkább nevezhetjük tornaórának, mintsem jógának: eltorzultak, felszínesek, az ősi jóga valódi lényegétől nagyon távol esnek. Elsősorban az ászanákra (pózokra), jobb esetben talán még a légző gyakorlatokra fókuszálnak, pedig a valódi jóga egy sokkal összetettebb rendszer, az egyes testgyakorlatok pedig ennek csak részei. Az ősi jóga célja az önmegvalósulás, rátalálás a belső békénkre, önmagunkra. Attól, hogy heti egyszer vagy kétszer elvégzünk néhány testgyakorlatot, talán hajlékonyabbak és fittebbek leszünk, de nem fogunk eljutni a végső célhoz.
A jóga nem egy vallás
Sok emberben él az a tévhit, hogy a jóga valamilyen vallási dolog. Persze vannak, akik vallásként állítják be a jógát csak azért, hogy híveket toborozzanak maguknak, de ennek megint csak semmi köze sincsen a jógához.
A jóga egy több évezredes, gyakorlati, módszeres, önismereti tudomány, melynek célja, hogy az ember megismerje legmélyebb természetét. A vallások főleg azt próbálják meghatározni, hogy miben higgyünk, a jóga viszont konkrét, személyes tapasztalatokon alapul. Bárki jógázhat függetlenül attól, hogy vallásos-e vagy sem. Vallási meggyőződésétől függetlenül bárki szabadon gyakorolhat, meditálhat, elérheti a végső célt, a lényeget, melyben minden vallás azonos, melyben nincs különbség közöttük.
„A vallás lényege, hogy jót tegyünk másokkal, szeretetet, könyörületet, őszinteséget és tisztaságot tanúsítsunk az élet minden területén. Mindenkinek nem áll jól ugyanaz a szabású kabát. Az egyéni vérmérséklet és a kulturális háttér különböző, ez indokolja a vallások különbözőségét. Az egyik vallás ugyanolyan jó, mint a másik. Az Örökkévalóhoz vezető egyik út vagy ösvény ugyanolyan jó, mint a másik. A tehenek különböző színűek, ám a tej színe egyforma. Számtalan fajta rózsa létezik, de egyformán illatoznak. A vallás egy, de számtalan formában lehet gyakorolni. A különbözőség a teremtés rendje. Ez alól a vallás sem kivétel.”
Szvámi Sivánanda
Az ősi, valódi jóga
Hagyományos értelemben a jóga tehát egy spirituális rendszer, melynek részei a fizikai gyakorlatok is.
A jóga ősi tanításai hagyományosan mesterről tanítványra szálltak évszázadokon át, és a tudás átadása változatlan formában még ma is így történik az olyan tradicionális jógairányzatokban, mint amilyen a Sivánanda tradíció is. Ezért nem létezik egyetlen univerzális jóga.
Az egyes tanítások árnyaltak, eltérnek egymástól, de a céljuk ugyanaz: a legmélyebb valónkkal, a lélekkel való tiszta egység megtapasztalása, a megvilágosodás.
Korábban csak az számított mesternek vagy gurunak, aki mindezt már átélte és emellett alapos ismerete volt az életről, a jógáról és a tanítványok szükségleteiről is.
Ilyen volt a Sivánanda Tradíció mestere, Szvámi Sivánanda is, akinek élete példája az emberiség önzetlen szolgálatának. A Sivananda Jógaközpontban a jógaoktatók szintén önzetlen szolgálatban (karma jógában), minden ellenszolgáltatás nélkül, egy fillért sem elfogadva végzik tevékenységüket nap mint nap.
Modern jógairányzatok
Sajnos a jógának ez a mélysége mára egyre jobban elveszik. A jóga egy életfilozófia, amit nem lehet csak úgy egy-két hónap alatt megérteni és elsajátítani olyan instant képesítést szerzett oktatók segítségével, akik maguk sincsenek tisztában azzal, hogy mi is az.
A modern életmódra jellemző gyors munkatempó, feszes időbeosztás és az élet túlságosan kognitív megközelítése lehetetlenné teszi, hogy az ember önmagával tudjon azonosulni. Az egyre népszerűbb jóga trendek pedig pont ezt, az egység elérését hagyják figyelmen kívül. A nagy tömegeket vonzó modern irányzatok, mint a diszkó jóga is csak a külsőségekről szólnak, ráadásul a testtartásaik helytelenek, a klasszikus jógától távol állnak.
A jógának a test, a szellem és a lélek együttes tökéletesítését kell szolgálnia. A hagyományos jóga és a meditáció rendszeres gyakorlásával mindez sikerülhet. Kitartó gyakorlással mindenki megtapasztalhatja és megélheti a jógát bármilyen kényelmes ruhában egy darab szönyegen vagy takarón jógázva.
Az ősi hagyományokat megtartó jóga tradíciók (a felsorolás nem teljes):
- Sivananda jóga
- Satyananda jóga
- Kriya jóga
- Tibeti jantra jóga
Szerző:
Az utánközlés a szerző szíves engedélyével.
A cikket kiegészítettem az általam helyesnek talált információkkal.
Kép forrása:
dailymail.co.uk
A szerző
