2022. szeptember 12. hétfő | dr Jung Andrea Tarvágás van-e a védett erdőkben Magyarországon? Korábbi cikkünkben már írtunk arról a veszélyhelyzeti kormányrendeletről, mely alapján lehetővé vált a tarvágás, az őshonos fafajtájú erdők tarvágása. Ebben a cikkben olvasóink szavazhattak is arról, hogy egyetértenek-e ezzel a rendelettel. KATTINTS IDE KORÁBBI CIKKÜNKHÖZ Olvasóink többsége úgy gondolta, hogy a rendelet „Katasztrófális következményekkel jár”. A WWF legújabb vizsgálata azt nézi meg, hogy védett erdőkben is van-e tarvágás Magyarországon. A WWF szakemberek bevonásával hozza nyilvánosságra azokat az eseteket, melyek során tarvágás, vagy végvágás történt védett területen, őshonos fafajú erdőkben. Akár száz évnek is el kell telnie ahhoz, hogy a tarvágás előtti erdőhöz hasonló élőhely újra létrejöjjön, miközben az egykori erdő „lakói” – növény- és állatfajok – megsínylik a változást. Tarvágás az Észak-Kiskunságban Rédei Tamást, a területet jól ismerő növényökológus szakembert kérdezték a WWF szakemberei többek között arról a pusztavacsi tarvágásról, mely során mintegy 6 hektáros területet vágtak ki, majd teljes talaj előkészítés (a terület felszántása) után tölgyet telepítettek 10 éve. Akkor ez volt a legidősebb állomány ezen a területen. WWF: Milyen őshonos fafajú erdők vannak az Észak-Kiskunságban, körülbelül mennyi van belőlük, és akad-e közöttük védett / Natura 2000 területen álló? Rédei Tamás: Kocsányos tölgy és hazai nyár. Előbbiből pár száz hektár, az utóbbiból sok. A tölgyesek nagyobb része védett, de vannak sajnos fontos állományok, amelyek nem védettek. WWF: Miért fontosak ezek az erdők, és kerülendő a tarvágás? Rédei Tamás: A természetes erdősztyepp-vegetáció erdő komponensének maradványai ezek, biodiverzitás szempontjából kiemelkedően fontosak az eljellegtelenedett alföldi tájban. Sok gerinces és gerinctelen állatfaj kizárólagos élőhelyei a régióban. Ezen erdők talaja és faállománya nagy mennyiségű szenet tárol. WWF: Milyen ritkább, érdekesebb növény ill. állatfajok fordulnak itt elő? Rédei Tamás: Fekete gólya, fekete harkály, szarvasbogár, sok-sok a tölgyekhez kötődő specialista rovar (jellemzően csak a tölgyfákon élő, azokon táplálkozó rovarfajok). WWF: Van-e tarvágás az őshonos fafajú erdőkben? Rédei Tamás: Sajnos, ha levágják, szinte kizárólag tarvágást alkalmaznak, mivel a tölgy rosszul újul. A nyarakat sarjaztatva újítják meg. A tarvágás után sajnos teljes talajelőkészítést alkalmaznak, ami gyakorlatilag lenullázza a biodiverzitást. Továbbá elpusztítja a megmaradt erdőtalajokat. WWF: Volt-e olyan eset, amikor nagyon értékes állományok estek tarvágás áldozatául? Rédei Tamás: A pusztavacsi erdőben 2012-ben és 2017 körül volt két nagyobb tarvágás, 100 év feletti, természetközeli tölgyeseket vágtak le. WWF: Milyen kezelést javasolnál a jelenlegi – tarvágás – helyett? Rédei Tamás: Vízvisszatartás-pótlás nélkül a jelenlegi erdősültség fenntarthatatlan. A megmaradt tölgyesekben csak szálaló, a fenntartást célzó művelést kellene megengedni, én engedném a sarjaztatást is, ha a gyökérzet bírja. A talaj előkészítésnél minden jobb. Sok helyen megvannak az elegyfajok, vagyis az uralkodó tölgyfajok mellett előforduló egyéb fafajok, amelyek be tudják gyógyítani a kisebb lékeket. Az elegyfajok állományában már a tölgy is képes újulni. A szerző dr Jung Andrea See author's posts
