Tudni kell, hogy a debreceni akkumulátorgyár, nem egy gyár, hanem több gyár klasztere lesz a debreceni déli ipari park területén.
A debreceni BMW gyár külön területen, a város másik oldalán, de semmivel sem rosszabb (ugyanúgy magas aranykorona értékű) mezőgazdasági területen épülnek.
A debreceni akkumulátorgyár klaszter tartalmazza:
- az EcoPro katódgyárat,
- a Semcorp szeparátor fólia gyárat (az ő tulajdonosai kerültek házi őrizetbe, Kínában),
- a CATL cella gyártó gyár 1. fázisát, mely már beadott és engedélyezett (még minimum 2 fázis van tervben) illetve
- az EVE Energy gyárat (tárgyalás alatt).
Fogalomtár – Mit jelent az akkumulátor cella gyártás röviden?
Akkumlátor cella gyártás röviden a alábbiakat jelenti: Szuszpenzió bekeverés – anód és katód külön-külön.
A szuszpenziók gyártása során az aktív anyagokat oldószerrel, valamint kötőanyagokkal és adalékanyagokkal keverik össze.
Az anód szuszpenzió butándiol, míg a katód szuszpenzió NMP (N-metil-2-pirrolidon) oldószer bázisú.
Bevonatolás, szárítás, préselés, előhasítás, fül kialakítás, hasítás.
Az anód-, a katód- és a szigetelő (szeparátor) fóliák hajtogatása, préselés (a szeparátor fóliával rétegezett kötegeket préselik, majd röntgensugárral végzett minőségi ellenőrzésnek vetik alá), hegesztés, csomagolás, szárítás, elektrolit beinjektálás, öregítés, önkisülés.
Modul összeszerelés: akkumulátor cellák és más alkatrészek tiszítása, ragasztása, hegesztése, melegítés, hűtés, szigetelési teszt, burkolattal történő ellátás.
Közmeghallgatások a debreceni akkumulátorgyár klaszter ügyében
EcoPro katódgyár
Az EcoPro katódgyár közmeghallgatása eldugottan volt kiírva, reggel 9-kor (szept.16). Engedélyek hamar kiadva, építés már folyik (évi 120 ezer tonna!), 44 hektáron 26 féle veszélyes anyag, a telephely felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemként lett besorolva.
CATL (Contemporary Amperex Technology Limited)
A CATL (Contemporary Amperex Technology Limited) katasztófavédelmi és környezetvédelmi meghallgatásán elhangzott, hogy dominó hatással nem kell számolni. Ez ugye azt jelenti, ha valami robban, vagy ég valamelyik telephelyen az nem veszélyezteti a többit, nem eszkalál más robbanásokat (mint ahogy borulnak a dominók). Úgy, hogy a közvetlen közelben egy nemzetközi repülő tér is van ez eléggé hihetetlen.
CATL gyár és a CATL debreceni beruházása számokban
A CATL több mint 200 hektárnyi területet vásárolt Debrecen közelében. A CATL mára a világ legnagyobb elektromos jármű akkumulátor gyártó cége, a piaci részesedés 33 százalékát birtokolja.
CATL beruházás bejelentése: 2022 augusztus. Környezeti hatástanulmányhoz helyszíni szemle, mérések már 2022 március elejétől. Ezzel az időponttal például komoly gond van mert, konkrétan az élővilágra a hatásvizsgálat időpontja 2022 márc.14-15-én volt, mely időpontban a költöző madarak, lepkék, rovarok jelentős része még nincsen jelen. A beruházás előkészítő cég bejegyzése február 4.-én megtörtént. A környezet használati engedély 2023. február 13.-án megadva, de a földmunkák, az alapozás már ezen engedélyek megléte előtt is folytak.
A CATL gyár méretei
1 gyár kapacitás: 40 GWh / év.
3 gyár össz: 100 GWh / év
A CATL gyár területe
1. gyár, üzemeltető személyzet tervezett létszáma 2890 fő. (2023. január 3. verzió: 2668 fő)
A CATL gyár környezeti hatásai számokban
Napi 350 teherautó, melyből 280 nappal, 70 éjjel érkezik. Mérési tapasztalatok alapján a rakodás zajteljesítmény szintje 89 dB (a beadott engedélyben a zajszint megjegyzése: elviselhető)
49 légszennyező pontforrás óránként 1,5 millió m3 füstgáz, szennyezett levegő kibocsátás, keveredés párával, üvegházhatás.
Kibocsátásra kerülő CO2 becsült mennyisége összesen 507 000 t / év, a kazánokból 288 000 t / év, kapcsolódó forgalomból: 50 000 t / év, villamosenergia fogyasztás miatt: 169 000 t / év.
Vízigény
„A telephely ivóvíz igénye max. 15 500 m3 / nap és ~1500 m3 / h értékek közötti tartománnyal jellemezhető” (Biztonsági Jel. 2022. november 25).
A telephely víz igénye max. 6 232 m3 / nap, az átlagos igény 3 378 m3 /nap értékekkel jellemezhető” (Biztonsági Jelentés 2023 január 3.)
Környezeti hatástanulmány: „A felhasznált víz közel 85 %-a párolgási veszteségként a légkörbe távozik.” (napi több millió m3 ködpára). Vízigény 10 %-a a dolgozók, 10 % mosás, oldószer hígítás, 80 % a hűtőtornyokra.
Ipari park teljes vízigénye majd 40 ezer m3 / nap.
Debrecen alatt depressziós tölcsér* van, a város süllyed évente fél cm-nél többet.
*A depressziós tölcsér az intenzív vízkitermelés hatására kialakuló helyszíni talajvízszint csökkenés. – Szerk.
A telephely energia és víz mérlege, nem nyilvános. Szürkevíz felhasználás módja nem leírt. (A szürkevíz erősebben korrodál) 80 % = 2700 m3.
26 881 m3 /nap csapadékvíz keletkezése várható (tárolás zárt puffertározóban). A csapadékvizek helyben tartása csak abban az esetben lehetséges, ha az külön kezelés nélkül a technológiába vezethetők. Ennek tervezése most zajlik. Elvezetés nagy eső esetén 16 500 m3 óránként, környező földterületekre kerülhet.
Szennyvíz ülepítése, hígítása addig, amíg kibocsáthatóvá válik. (Ülepítő iszap elszállításra kerül, de nem tudjuk a veszélyes anyagok deponálása hol történik majd)
Talajvíz: 12 monitoring kút tervezett a gyárterületen. Kívül is kellene 6-8. (A monitoring tervezése, üzemeltetése a Debreceni Egyetemmel közösen történik, de az egyetem modellváltáson esett át, az egyetemi autonómia ezáltal nincs biztosítva)
Energiaigény
Hőenergia ellátás: 10 kazán (4 gáz, 6 gőz).
Villamosenergia ellátás: Nagyfeszültségű vezeték, alállomás. Saját napelem park lesz, de az nem elég és nagy terület + saját erőmű. Milyen áron kapják az áramot?
A villamosenergia 30 %-át, a földgáznak pedig a 85 %-át (!) importáljuk. Paks 2 leghamarabb 2032-ben lesz készen. Az azeri vezetéket 2,3 milliárd euróból, nehéz terepen tervezik megépíteni: még kb. 8 év az építése. E mellett nagy veszteség van az azeri vezetéknél szállítás közben. Jelenleg csak 5 % a megújuló energia Magyarországon. Honnan lesz már 2025-től elég energiaa debreceni gyár klaszter energia igényének kielégítésére?
A gyár tervezett 100 GWh akkumulátor kapacitásához szükséges áramigény évi 4,1TWh, ami kb. 9 % a jelenlegi magyar 45-46 TWh elektromos áram fogyasztásnak.
Ekkora felhasználás növekedéshez szükség van a magyar termelési és elosztási rendszerbe történő jelentős beruházásra. Kínai lapértesülések szerint a magyar állam 300 milliárd forint közvetett és közvetlen támogatást nyújt a gyárhoz, ami várhatóan tartalmazza az elektromos áram és vízigény kielégítéséhez szükséges állami beruházásokat. Ez nem feltétlenül jelenti az adófizetői számla végét, mivel az utóbbi évek inflációja ás zöldítési hullám miatt megdrágultak az ilyen jellegű beruházások.
Debreceni akkumulátorgyár – Konkrét, veszélyes anyagok
35 000 tonna fólia bevonatolásához évente 2 000 t oldószer (NMP**), ezen kívül 115 tonna bután-diol szükséges.
Egyebek: Lítium ion akkumulátor elektrolit (700 tonna), Lítium-nikkel-kobalt-mangánoxid (1695 tonna), katódos diszpergálószer (21 tonna), etanol (1,3 tonna), földgáz (0,08 tonna), diethyl carbonate (DEC)(1,6 tonna), hidraulika olaj (0,3 tonna), rozsdagátló olaj (WD-40, 2,3 tonna), ISOGUARD folyadék (0,04 tonna), dízelolaj (0,8 tonna), biocil-B (0,3 tonna), polyvinyl fluorid (168 tonna), ragasztóanyagok (613 tonna).
„A telephely felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemként sorolható be.”
A veszélyes anyagok kezeléséhez, emiatt elméletileg, nem elegendő az egyszerű betanított munka, hanem vegyész technikusokra lenne szükség!
18 300 tonna veszélyes hulladék / év, selejt akkumulátorok kezelése helyben. Az NMP regeneráló rendszer** használatba vétele 2025. év végén várható.”
**Az NMP egy oldószer, melyet a technológia során használnak, mely magzatkárosító hatású, nagyon veszélyes, és drága is. A magas költsége miatt szükséges az újra hasznosítása, „regenerálása”. – Szerk.
A debreceni akkumulátorgyár esetében lakosság bizalmatlanságát megalapozó, általánosságban kialakult gyakorlat:
„Nemzetgazdasági szempontból jelentős kiemelt beruházásnak” minősítés és később két különleges gazdasági övezet (Samsung- Göd, SK-Iváncsa és környéke).
Ezekre egyszerűsített eljárások, enyhébb szabályozások vonatkoznak és az önkormányzatoknak nincs beleszólásuk a döntésekbe.
A fenti kiemelt státuszú beruházások több szempontból is kivétel képeznek az általános közigazgatási eljárási szabályok és a normál hatósági engedélyeztetés alól.
Nincs előzetes társadalmi konzultáció és tájékoztatás, a döntések nem átláthatóak, a beruházási engedélyeket gyorsan és egyszerűsített eljárás keretében megadják, és az építkezés hamar megkezdődik.
E mellett ezen beruházások esetén az „időnyomás” mellett működik a tudatos felszeletelés és a „szalámi taktika” is.
Problémák esetén a gyárak és a hatóságok titkosítják, visszatartják vagy késleltetik az információkat, a vizsgálatok hiányoznak vagy nem elég alaposak.
A gyárakat ritkán büntetik, ha igen, akkor kis pénzösszegekkel.
Felhasznált források:
- környezetvédelmi hatástanulmány
- Prof.Dr. Fábián István (vegyész) anyagai
- Éltető Andrea MTA főmunkatárs (közgazdász) anyagai
A szerző
