Van ami a rákot kezeli ki egy csapásra, van ami a köhögést mulasztja el – sajnos akár örökre. Ezek a szenzációhajhász cikkek sajnos egészségkárosító hatásúak vagy azáltal, hogy nem biztonságos gyógynövény szerepel nem a megfelelő összetételben, vagy azáltal, hogy azt a hamis látszatot keltik, miszerint semmilyen további kezelésre (akár természetgyógyászati, akár más) nincsen szükség egy nagyon súlyos betegség elmulasztásához.
Az alábbiakban változtatás nélkül közlöm le a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács közleményét, érdemes elolvasni és megfontolni a benne foglaltakat.
A Gyógynövény Terméktanács közleménye a tiszafa tea hatásairól
“A meghűléses időszakban különösen megnövekedhet gyógytea fogyasztásunk. Az elmúlt napok “tiszafa teával” kapcsolatos esete felveti a kérdést, hogy milyen teát is fogyasszunk. Fontos ilyenkor is odafigyelni, hogy mindig igazolt hatékonyságú, biztonságos és megfelelő minőségű termékeket vásároljunk! Mindig ellenőrizzük, hogy megbízható, ellenőrzött forrásból származzon a tea, amit fogyasztunk. A gyógyhatásra utaló teakeverékeknél előny, ha a termék gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény, tehát rendelkezik OGYI engedély számmal vagy, ha étrend-kiegészítő, akkor az OGYÉI-hez be van jelentve. Egykomponensű gyógynövény teáknál érdemes figyelni, hogy a termék rendelkezzen a csomagoláson tételazonosító sorszámmal, ami biztosítja a termék és a felhasznált alapanyagok nyomon-követhetőségét mind a tasakolt, mind pedig a filteres teák esetében. Nem hivatalos forrásból származó “praktikák” és gyakran tévhiteken alapuló öngyógyítás alkalmazása előtt mindenképp forduljon kezelőorvosához, gyógyszerészéhez!”
Tanácsolja közleményében a magyarországi gyógytea gyártók és forgalmazók szakmai érdekképviseletét is ellátó Gyógynövény Szövetség és Terméktanács.
Kiadó: Gyógynövény Szövetség és Terméktanács
A fent említett “tiszafa teás” eset egy nagyon népszerű “természetgyógyászati” témákkal foglalkozó oldal cikke volt a köhögésre alkalmazható “tiszafa teáról”. Ezt a receptet a kérdéses oldalról azóta már törölték.
A “recept”-et szándékosan nem teszem közzé, nehogy valakinek eszébe jusson elkészíteni.
Tiszafa tea gyógyhatású?
A kérdés nem olyan egyértelmű, mint az első ránézésre tűnik. Tény: óriási a mérgezés kockázata, laikus emberek kezébe nem való. A másik tény: a szakemberek sem használják már manapság, ugyancsak a mérgezés kockázata miatt, másrészt vannak sokkal biztonságosabb és hatásosabb gyógynövények helyette. Lássuk részletesebben.
A tiszafafélék mérgező hatása már az ókortól fogva ismeretes. Egyes leírások szerint a tiszafa kivonatát nyílméregként használták.
A tiszafáknak (Taxaceae) öt nemzetségét és 16 faját ismerjük. Közülük Európában a Taxatus baccata őshonos. Mindannyian örökzöld, gazdagon elágazó fák vagy cserjék. Magjait madarak terjesztik. Magja piros, vagy egyes fajoknál sárga színű, cukor- és nyálkatartalmú húsos termés (ún. arillusz) övezi.
Az arilluszon (piros/sárga terméshúson) kívül minden része (mag, gyökér, zöld részek) mérgező!
Melegvérű állatokra és rovarokra erősen mérgezők a tiszafa fajok, de a kérődzők (őzek, szarvasok stb…) kevéssé érzékenyek rájuk. Legérzékenyebbek az állatok közül a szamár és a lovak. Vemhes állatoknél vetélést okoz.
A tiszafa-félék közül egyedül a Taxus grandis magját lehet megenni. Dél-Kínában honos és ott a magot dió gyanánt fogyasztják.
A Japánban elterjedt Taxus nucifera magját pedig féregűzőként használják.
Érdekesség, hogy Dr. Hans W. Kothe a gyógynövény könyvében megemlíti, hogy annak ellenére, hogy a tiszafa halálos mérgezéseket okozhat, tűleveleit régebben orvosságként használták.
Ez nagyon tipikus, hogy régebben egy fajt orvosságként használtak, melyet sokszor az újabb tudományos kutatások felülírnak. Azt Hans W. Kothe sem említi meg, hogy a tiszafát köhögésre alkalmazták volna. Reuma, vagy húgyúti panaszok kezelésénél fordult elő az alkalmazása. Újabban azonban ez a fajta felhasználása egyáltalán nem javasolt, mivel nagy a mérgezési lehetőség! A tűlevél pedig a növény legmérgezőbb része!
A tiszafa esetében láttuk tehát, hogy minden része mérgező, kivéve a piros (esetleg sárga) terméshúst. Ennek ellenére nem használjuk már a gyógynövénytarápiában, hiszen nagy a tévedési lehetőség, másrészt ennél hatásosabb és sokkal biztonságosabb növények is rendelkezésre állnak az adott tünetegyüttes kezelésére. Fogalmazzuk úgy, hogy jelenleg a tiszafa egyáltalán nem gyógynövény, a gyógynövény listákba sem teszik bele.
A gyógynövénykönyvekben pedig csak mint gyógyászattörténeti érdekesség szerepel.
Mérgezés, tünetek, mit tehetünk?
A növény hatóanyaga a taxin nevű alkaloid, valamint a taxakatin nevű glikozid. A legnagyobb mennyiségben a tűlevélben fordul elő. A hatóanyagtartalom az évszakoktól függően is változik: télen magasabb, nyáron csökken.
Amennyiben valamely gyermek vagy felnőtt fogyaszt a mérgező részből – mennyiségtől és az azt fogyasztó személy testtömegétől és érzékenységétől függően – az alábbi tünetegyüttesek fordulhatnak elő.
Az alkaloid narkotikus hatású, légző- és keringésiközpont bénító. A taxakatin szívméreg. Súlyos mérgezésben a tünetek gyorsan kifejlődnek: izgatottság, hányás, hasmenés. Vesekárostó hatás: vérvizelés. Az idegrendszeri tünetek görcsökben, izomrángásokban, nehéz légzésben nyilvánulnak meg. Keringési és légzési zavarok, eszméletvesztés, kóma alakulhat ki. A halál oka: légzésbénulás.
Elsősegélynyújtás tiszafa tea mérgezés esetén
A még fel nem szívódott méreganyagot el kell a szervezetből távolítani. Erre a legalkalmasabb a hánytatás és a hashajtás. Sokszor maga a méreg is hánytat, de ez nem elegendő. A hánytatás legegyszerűbb módja a garatfal mechanikus ingerlése (pl. egy olajba mártott tollal, vagy a mutatóujjunkkal). Előzőleg a mérgezettel egy pohár vizet itatunk. Hatásosabb, ha a mérgezettel egy pohár langyos, konyhasós (NaCl) vagy kesrűsós (Na2SO4) vizet itatunk. Mindkét szerből 1 evőkanálnyit teszünk egy pohár vízbe. A hánytatás ellenjavallt eszméletlen betegeknél, mivel a hányadék fulladást okozhat a légcsőbe jutva.
Meg kell próbálni a méreganyag gyors kiürítését a belekből. Legmegfelelőbb a sós hajtatás, amit glaubersóval vagy keserűsóval kell végezni. 1-2 evőkanálnyit számítunk 1 csésze vízre. Olajos hashajtó sok esetben ellenjavallt, mivel elősegítheti a zsíroldékony hatóanyag felszívódását (pl. a szantonin esetében).
Gyomormosást csak orvos végezhet!
Tej, kamillatea, fekete tea, illetve kávé itatható . Ennek magyarázata, hogy a tea és a kávé csersavtartalmánál fogva kicsapja az alkaloidokat, illetve ellensúlyozza a központi idegrendszeri bénítók hatását (izgatószerek).
A testet melegíteni kell. Azonnal orvoshoz kell fordulni!
Egyéb régen gyógynövényként ismert, manapság nem használatos növények
Nagyon sokféle olyan – a tiszafához hasonló – növény ismeretes, melyet a régi népi gyógyászatban használtak belsőleg is, mára azonban már nem használatosak mérgező voltuk miatt, hogy csak hogy egy párat említsünk:
Dános Béla: Farmakobotanika, a gyógynövénytan alapjai, Argumentum Kiadó, Budapest, 2006, ISBN 963 446 204 9
Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény, Alexandra Kiadó, 2008, ISBN 978 963 370 565 0
Dr. Kincses Ajtay Mária: Mérgező növények, Kossuth Könyvkiadó, 1993, ISBN 963 09 3665 8
Galambosi-dr. Lévai-dr. Őrsi: Mérgező növények és egyéb emberre veszélyes kerti “károsítók”, Biofüzetek Sorozat 20 .kötet
https://naturportal.hu/gyogynovenyek oldalon felsorolt fényképes gyógynövényleírások esetében az adott gyógynövény oldalán találhatóak a szakirodalmi adatok
