A testgyertya enyhe hő és vákuum hatásával és a gyógynövények gőzeinek segítségével stimulálja az akupunktúrás pontokat és enyhítheti a tüneteket. Hogyan működik, és hogyan kapcsolódik a csakrákhoz?
Testünkben 12 fő meridián található, amelyek az energia szállításáért felelnek szervtől-szervig. Ezen kívül 12 ín-izom csatorna fut, amelyek a mozgásképességet szabályozzák. A holisztikus kezelések az energiarendszer harmonikus működésére helyezi a hangsúlyt és arra, hogy a csí akadály nélkül áramolhasson a testben. Ezért fontos ezen pontok kezelése, mert akkor születik a betegség, ha a csí valahol megreked, vagy valahol feltorlódik. A fő meridiánok között találhatunk 8 extra meridiánt, melyek a mester pontpontokon keresztül teremtenek kapcsolatot. Ezenkívül 3 energia/tantien központ található a testben.
A 12 fő meridián csatorna:
tüdő,
szív,
szívburok,
vastagbél,
vékonybél,
hármas melegítő,
gyomor,
hólyag,
epehólyag,
lép,
vese,
máj.
Ezeket a meridiánvonalakat a test felszínén különböző pontokon keresztül stimulálhatjuk akár ütögetéssel, akár testgyertyával. És mivel ezek a meridiánvonalak kapcsolatban állnak a szervekkel, így jótékonyan befolyásolhatjuk azok működését. A meridiánok elhelyezkedése és élettani hatása tudományosan bizonyított tényeken alapszik. 2006-ban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is elismerte a meridiánok és akupunktúrás pontok kezelésének hatékonyságát.
A szervek párosan találhatóak, ugyanúgy, ahogy a csakrák. Ha például kezeljük a máj meridiánt, akkor javíthatunk a szem állapotán. Ha kezeljük a harmadik szem csakrát, akkor egyben kezeljük a szakrális csakrát és az ehhez tartozó szerveket is.
Mi az a testgyertya?
A testgyertya olyan ősi eredetű terápiás eszköz, amelyet még az indiánok használtak először kezdetleges fakéregből, nagyobb levelekből, amelyeket tele tömködtek gyógynövényekkel, és méhviaszba mártották. A magyarok körében a csángó magyarok lyukas bodzafát és nádszálat tömtek meg gyógynövényekkel. Az 1990-es évektől TÁDÉ néven karolták fel ezt a terápiás gyógymódot, kurkumával és különböző gyógynövényekkel átitatott gyertyákat hoztak forgalomba.
Működési elve alapvetően a meleg levegő, vibráció és kürtőhatás révén az adott akupunktúrás pontra vagy testrészre helyezve stimulálja a csí energia áramlását, aktivizálja a nyirokvezetékeket, segít a méregtelenítésben.
Nézzünk néhány gyógynövényt, amelyek gőzei, illóolajai pozitív hatással bírnak:
Csalán: reumatikus fájdalmak, köszvény, húgyúti megbetegedések esetén ajánlott.
Kamilla: gyulladáscsökkentő hatása miatt számos megbetegedésre alkalmazhatjuk, megfázás, torokgyulladás esetén is alkalmazható.
Teafa: frissítő hatása van, enyhíti a légúti panaszokat, fertőtlenít.
Kristály testgyertya: olyan illóolajakat tartalmaz, melyek segítenek depressziós és szorongásos panaszok enyhítésében.
Gyertyával kezelhetők a teljesség igénye nélkül például vastagbél problémák, stimulálhatjuk az anyatej termelését. Segíthetünk gerinc-, derékfájdalom, vese, epe, hólyag, lelki problémák, szülőkkel való kapcsolat és még számos probléma esetén a meridiánokon található pontok mentén.
7 fő csakránk van és a korona-csakra kivételével minden csakrához tartoznak szervek, amelyeket ezen pontok stimulációjával harmonizálhatunk.
A csakrák is párosan helyezkednek el, tehát ha kezeljük a csakrapár egyikét, akkor a másikra és az ahhoz tartozó szervekre, tudati működésekre is jótékony hatással vagyunk. A csakragyertyák színei magukban hordozzák az adott csakra színét és rezgését.
A gyökércsakra párja a koronacsakra, a szakrális csakra párja a homlokcsakra, a torokcsakráé a solar plexus csakra, és a szívnek egyedül nincsen párja, ez egyesíti a tudatot és az érzékeket.
Miután elvégeztük a testgyertyázást, az abban található égési termék színe és állaga meghatározza, hogy milyen probléma volt az adott területen.
Hazánkban 1945-ben kitiltották az orvosi gyakorlatból a testgyertyázást, addig alkalmazható volt. Az 1990-es években vált a természetgyógyászat egyik kiegészítő terápiájává.
A módszer alkalmazása már az első alkalommal megindíthatja az állapotjavulást, de ahogy az energetikai hiányállapotok sem egy nap alatt alakulnak ki, úgy a változáshoz is több idő kell.
