kukorica

Milyen fitoterápiában használatos: nyugati

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): adenin, adenozin, alanin, alkaloidok, allantoin, almasav, alumínium, aminosav, ammónia, arginin, arzén, aszkorbinsav, aszparaginsav, bárium, betain, béta-karotin, bór, bórkősav, borostyánkősav, cellulóz, cianidin, cink, D-provitamin, etanol, etil-acetát, eugenol, ezüst, fehérje, fenilalanin, fitoszterol, fixált olaj, fólsav, foszfor, fruktóz, galluszsav, geraniol, glicerin, glicin, glutaminsav, glutén, glükóz, gumi, gyanta, hamu, higany, hisztidin, húgysav, illóolaj, inozitol, izoleucin, jód, kadmium, kalcium, kálium, karotinok, karvakrol, keményítő, kén, klór, kobalt, koffeinsav, koleszterin, kolin, króm, leucin, limonén, linalool, lítium, lizin, lutein, magnézium, mangán, mentol, metionin, molibdén, nátrium, nikkel, nyálka, olaj, ólom, ón, palmitinsav, pektin, polifenol, prolin, réz, sóskasav, stroncium, szacharóz, szalicilát, szaponin, szelén, szénhidrát, szerin, szilícium, sztearinsav, tejsav, timol, tirozin, treonin, trigonellin, triptofán, valin, vanádium, vas, violaxantin, Vitamin B1, Vitamin B2, Vitamin B3, Vitamin B5, Vitamin B6, Vitamin B8, Vitamin D3, Vitamin E, Vitamin K, víz, xantotoxin, zsír

Mely részét gyűjtik: A bajuszt vagy a bibét használják. A kukoricaszemet és a csírát is hasznosítják.

Leírás: A pázsitfűfélék (Gramineae) családjába tartozó, legfeljebb 3 méter magas egynyári növény, nagyméretű, sárga ehető magokból álló torzsás terméssel. A csőből kilógó bajusz a termő bolyhos, sűrű bibeszála. A porzós virágok a főhajtás csúcsán bugavirágzatot (címer) alkotnak. A kukoricacsövek a termős virágok, amelyek a szár közepén fejlődnek ki. Szálas-lándzsás levelei a szár aljától kezdve összegöngyölődnek. Több fajtája létezik, a gyerekek kedvence a kis méretű ún. bébi kukorica. A kukorica volt évezredeken keresztül a közép- és dél-amerikai őslakosok legfontosabb alapvető élelmiszere, de mindig felhasználták terápiás célokra is. Manapság főként ipari és takarmánynövény, melynek a vetésterülete a búza és a rizs után a legnagyobb. A Mexikóból származó növény Spanyolországon keresztül a török hódoltság idején került Magyarországra (innen ered a törökbúza elnevezés), azóta is számos fajtával – hibridek révén – termesztésben áll. Csíraolaja, keményítője gyógyszeripari, cukoripari és szeszipari alapanyag; a torzsa virágzatokban (kukoricacsőben) levő termős virágok bibéje (bajusz-Maydis stigma) értékes drog, azaz gyógynövény. A kukoricaszemből el nem szappanosítható zsírokat, míg a csírából telítetlen zsírsavakban gazdag olajat vonnak ki. A kukoricacsíra olajat étkezési célokra, illetve a gyógyszeriparban és a kozmetikai iparban hasznosítják.

Szépségápolás: A kukoricamagból előállított keményítő púderek, hintőporok alkotórésze. A kozmetikában a kukoricát bőrnyugtató, revitalizáló-, hidratáló- és ránctalanítószerként tartják számon.

Betegségek kezelése: A kukorica magját gyulladások csökkentésére, illetve a széklet lazítására is használhatjuk. A bajuszt leginkább sebek és zúzódások kezelésére, illetve főleg húgyúti panaszok – húgyhólyag- vagy húgycsőgyulladás – esetén alkalmazzák. Alkalmazható még: csúz, szív- és májbetegségek, légcsőhurut, bélrenyheség, vérnyomás zavarainak kezelésére. Egyes források szerint alkalmas a kövérség kezelésére. Magában vagy teakeverékekben cukorbaj kezeléséhez is használják. Vesekő kezelésére, valamint köszvényre is ajánlott. A kukoricacsíraolajat ínygyulladás kezelésére is használhatjuk. A kozmetikában bőrnyugtató, revitalizáló-, hidratáló- és ránctalanítószerként alkalmazzák. A kukoricának immunológiai tulajdonságai is vannak. Ismert vízhajtó, vesekőképződést gátló és gyulladáscsökkentő hatása van. A kutatások kimutatták, hogy a fitoszterolnak köszönhetően a növény lassítja a fehérvérsejtek nyálkahártyafalra való tapadását. Ezzel magyarázható gyulladáscsökkentő hatása, valamint az, hogy megakadályozza a húgyúti fertőzések krónikussá válását. A kukorica hajszálgyökereit hatásosnak tartják koszorúér-problémák esetén, de ma már ritkán alkalmazzák. A kukoricabajusz-főzet elősegíti a vízkiválasztást, és javítja a keringést. Elkészítése: 1-2 teáskanál száraz kukoricabajuszt 1/2 csésze vízzel leforrázunk, 10 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük. Napi 2-3 csésze főzetet lehet fogyasztani szükség szerint.

Hol honos: Dél- és Közép-Amerika

]Figyelmeztetés: Vigyázat! Ez a tea fokozza a medence véráramlását. Várandós, terhes anyáknak ezért nem adható!

Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.

Mikor gyűjtik: A kukoricabajuszt vagy bibét a termés betakarításakor össze kell gyűjteni és gondosan meg is kell szárítani. A bibét vagy bajuszt a beporzás előtt gyűjtenek be, majd azonnal szárítják. A borítólevelekből kiálló rész gyakran romlott, penészes, amelyet az anyagból maradék nélkül el kell távolítani.

Szinonímák: tengeri, törökbúza

Latin név: Zea mays

Angol: Corn / Indian Corn / Maize / Ornamental Corn / Sweet corn

Finn:Maissi

Francia: Mais, Blé d’Inde / Blé de Turquie

Holland: Mais

Izraeli:זקן תירס / תירס

Japán: とうもろこし

Kínai: 玉蜀黍

Kinai (Pinyin fonetikus átírás): Yu mi xu

Lengyel: Kukurydza zwyczajna

Német: Mais

Norvég: Mais

Olasz: Granoturco, Frumentone / Mays

Portugál Brazil: Cabelo-de- milho / Milho

Spanyol: Choclo / Elote / Maíz / Trigo de Turquía

Svéd: Majs

Szlovák: Kukurica siata

Szlovén: Koruza / Koruza 

Török: Mısır

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 201. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 125

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0

A természet füvészkertje; Reader’s Digest Kiadó Kft. , Budapest, 2003; ISBN 963 9562 01 7

Szalai Miklós: Halimbai füveskönyv; Takács és Fia Bt., 2009, ISBN 978 963 06 7625 0
Franziska von Au: Házi receptek minden betegségre, Magyar könyvklub, Budapest, 1999, ISBN 963-548-752-5
Dános Béla: Farmakobotanika, A gyógynövénytan alapjai (kemotaxonómia), Argumentum, Budapest, 2006, ISBN 963 446 204 9

Franz Eugen Köhler, Köhler’s Medizinal-Pflanzen, 1897