farkasalma

Milyen fitoterápiában használatos: nyugati

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): arisztolohiasav, keserűanyag, illóolaj, cseranyag, gyanta, C-vitamin, baktériumölő anyag, alkaloidok, antibiotikum, festő, illóolaj, keserűanyag, méreg, rákkeltő anyagok, tanninok

Mely részét gyűjtik: kifejlett, ép levél; gyökér

Leírás: A farkasalmafélék (Aristolochiaceae) családjába tartozó, maximum 50 cm magas évelő növény. Tipikus ismertetőjegye: szív alakú levelek és sárga, cső alakú virágok. Gyökértörzse kúszó,elágazó, tagolt, cseruza vastagságú, sárgásbarna színű. Szára felálló, hajldozó. Levelei szórtállásúak, hosszúnyelűek; lemezük 10-15 cm hosszú, tompa, háromszög alakú, mélyen szívs vállú, ép szélű, kopasz, húsos. Virágai a levelek hónaljában csoportosan állnak 2-3 cm hosszúak, világossárgák. Termése diónyi, lecsüngő, benne háromszög alakú nagy magokkal. Az egész növény jellemző, kellemetlen szagú, undorító, keserű ízű. Májustól virágzik.

Betegségek kezelése: Ezt a növényt már az antik korban használták szülést segítő anyagként (az aristolochia azt jelenti: jó szülés), de kígyómarás és egyéb sebek kezelésére is alkalmas. Az eredetileg a Földközi-tenger vidékén és Délnyugat-Ázsiában honos, mérgező farkasalmát, amely melegebb élőhelyeken vadon is előfordul Közép-Európában, mára már alig használják terápiás célokra. Külsőleg a levél használható sömör, ótvar, ekcéma ellen, valamint nehezen gyógyuló sebek, gyulladásos testrészek borogatására. A gyökér alkalmas fürdőnek, vagy borogatásra reumás és ízületi bántalmak kezelésére.

Hol honos: Európa és Ázsia

]Figyelmeztetés: Mérgező növény, belsőleg nem használható! Külsődleges használata ismeretes.

Termőhelye: Parlagokon, cserjés helyeken, vetések szélén élő növény.

Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.

Mikor gyűjtik: Levelét júniustól augusztusig gyűjthetjük. Beszáradási aránya: 4-5:1.

Szinonímák: pipavirág, közönséges farkasalma

Latin név: Aristolochia clematitis

Angol: European Birthwort, Birthwort

Francia: Aristoloche clématite, Pipe

Holland: Pijpbloem, Echte pijpbloem

Lengyel: Kokornak powojnikowy, Kokornak powojowaty

Német: Gewöhnliche Osterluzei, Aufrechte Osterluzei / Bruchwurz / Donenrwurzel / Echte Osterluzei / Fieberwurzel / Fobwurz / Gemeine Osterluzei / Hünschkraut / Löffelkraut / Osterlug / Osterluzei / Sarazenenkraut / Wolfsapfel

Norvég: Holurt, Legeholurt, Lækjeholurt / Pipeurt

Olasz: Aristolochia clematite

Orosz: Кирказон ломоносовидный

Portugál: Aristolóquia

Portugál Brazil: Papo de Peru

Spanyol: Clamatítide, Aristoloquia clematidea / Aristoloquia roja / Clematitide

Svéd: Hålrot, Hållrot

Szlovák: Vlkovec obyčajný

Szlovén: Navadni podraščec / Podraščec navadni 

Török: Kabakolakotu / Loğusaotu / Pipoçiçeği

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 127. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 28

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0

Flora Danica Hft. 21, Tab. 1235; Carl Axel Magnus Lindman: Bilder ur Nordens Flora; Tavl. 362; Prof. Dr. Thomé, Otto Wilhelm: Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz Band 3 Tafel 141