egyiptomi akácia

Milyen fitoterápiában használatos: nyugati

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): almasav, alumínium, aszkorbinsav, béta-karotin, betulin, cellulóz, cserző anyagok, fehérje, flavonoid, fruktóz, galluszsav, glükóz, hamu, hidrokinon, húgysav, kalcium, kálium, katechinek, kvercitrin, laktonok, magnézium, mangán, nátrium, nyálka, sóskasav, szacharóz, szálak, szaponin, szénhidrát, szilícium, tanninok, Vitamin B1, Vitamin B2, zsír

Mely részét gyűjtik: kéreg

Leírás: Maximum 20 méter magas fa. Tipikus ismertetőjegyei: aromás illatú, maximum tizenöt cm hosszú, gyöngyfüzérszerű hüvelyek. Ennek a fának a leveleit, virágait és hüvelyeit már az antik korban is használták sebek kezelésére, valamint féregtelenítőkúrák során.

Betegségek kezelése: Elsősorban szájvízként használják ínygyulladásra, gargalizálni torokfájásra, és lotionként szemgyulladásra és bőrpanaszokra.

Hol honos: Afrika

Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.

Szinonímák: nemes akácia

Latin név: Acacia nilotica, Acacia vera, Acacia arabica, Mimosa nilotica

Angol: Babul / Gum acacia / Gum arabic / Gum Arabic Tree / Indian Gum

Francia: Acacia du Nil

Holland: Echte acacia / Gom-acacia / Kruidje-roer-me-niet soort / Mimosasoort

Kínai: 阿拉伯金合欢

Német: Ägyptischer Schotendorn

Orosz: Акация аравийская / Акация красная / Акация нильская

Portugál: Acácia egípcia

Spanyol: Acacia / Goma arábiga

Török: Akasya

Források:

nincs

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0