borsmenta

Milyen fitoterápiában használatos: nyugati és kínai

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): acetaldehid, alumínium, anethol, ásványok, azulén, benzoesav, betain, béta-karotin, cineol, cink, cserző anyagok, ecetsav, enzimek, eugenol, fehérje, fellandrén, fenolsav, flavonoid, foszfor, hamu, heszperidin, illóolaj, izovaleriánsav, jázmon, kalcium, kálium, karvakrol, karvol, karvon, keserűanyag, kobalt, koffeinsav, kolin, króm, kumarin, limonén, lithospermin-sav, magnézium, mangán, menthofurán, mentol, menton, mirtenol, nátrium, ón, pektin, pinén, pulegon, rozmarinsav, rutin, szabinen, szalicilát, szelén, szénhidrát, szeszkviterpének, szilícium, tanninok, tanninsav, timol, triterpén, valeriánsav, vas, vitamin B1, vitamin B2, vitamin B3, víz, zsír

Mely részét gyűjtik: virágzás előtti levél, virágzó hajtás

Leírás: Az Ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozó növény. A mentafajokat több mint 2000 éve hasznosítják, a növény legkorábbi ismertetése a Kr. e. 1500 táján készült Ebers-papiruszon maradt fenn. A borsosmenta a vízimenta (Mentha aquatica), a hosszúlevelű menta (Mentha longifolia) és a szicíliai menta (Mentha rotundifolia) kereszteződéséből alakult ki. Valamennyi mentafaj hasznosítható, de hatóanyag tartalmuk eltérő. Gyökértörzse vékony, belőle húsos tarackgyökerek, és a felszínen kúszó indák fejlődnek. Szára 60-80 cm, egyenes, elágazó, pirosló, gyéren szőrös. Levelei keresztben átellenesen állnak, 2-8 cm hosszúak, lándzsa alakúak, hegyes, fűrészes szélűek. Virágzata tömör füzér, a virágok világos lilák. Termése makkocska. A növény minden része kellemes illatú, hűsítő ízű mentol tartalma miatt. Likőrkészítésre is használják. A mentaolajat a kozmetikai-, a gyógyszeripar és az élelmiszeripar is sokoldalúan használja.

Szépségápolás: A kozmetika iparban általánosan használják, krémekbe, kenőcsökbe, szájvízbe, samponba, Korpa ellenes hatása is ismeretes.

Betegségek kezelése: Étvágygerjesztő, szélhajtó, epeműködést serkentő, idegnyugtató, görcsoldó menstruációs zavarok esetén, az emésztőcsatorna és a húgyutak fertőtlenítése, gyomor- és bélhurut, fejfájás, epekőkólika. Torokbántalom, rekedtség esetén gargalizálásra, gyulladásokra borogatásként. A gyomorra, bélra és epére ható gyógynövények között különleges helyet foglal el a borsmenta. Görcsszerű gyomor- és bélpanaszok esetében, különösen ha azokat puffadás és bűzös, habos széklet kíséri, az enyhén meleg, kortyonként fogyasztott borsmentatea gyors megkönnyebbülést hoz. Ugyanez érvényes a hasmenés esetében is. A borsmentából készült tea ezen kívül fokozza az epekiválasztást és -termelést, megnyugtatja a “megbolygatott” epét és enyhíti az akut állapotban lévő epekólikás fájdalmat. Egyéb teakeverék részeként azonban napi adagja nem korlátozott. A mentaolaj használható hűsítő bedörzsölésre, rovarcsípés, fejfájás ellen. A kínai gyógyászatban az ún. kínai balzsam, illetve bedörzsölő szer előállítására használják, melyet az akupunktúrás pontokon is alkalmaznak az adott szerv, illetve energiapálya stimulálására. Ha álmosak, fáradtak vagyunk, a halántékunk két oldalán dörzsöljük be mentaolajjal (vagy mentolos olajjal). A HKO a teakénti fogyasztását ajánlja, mivel így őrzi meg a legjobban illóolaj tartalmát a növény. Hányinger esetén is alkalmazzák. Néhány csepp az olajból jól használható a légzés segítésére.

Hol honos: vadon nem terem, csak termesztik

]Figyelmeztetés: Mentol tartalma miatt kiolthatja a homeopátiás szerek hatását. Az illóolaj belsőleg csak orvosi ellenőrzéssel szedhető, mivel hosszú távú alkalmazása májzsugorodást, gyermekeknél gégegörcsöt idézhet elő. Gyomorfekély esetén a gyomorerősítő hatása vitatott. Epeserkentő hatása miatt nem szabad ezt a teát sem túladagolni. Tiszta formájában a borsmentát nem szabad mindennapos reggeli és esti teaként fogyasztani. Olaja nagy mennyiségben tartalmaz mentolt, ami erősen irritálhatja a nyálkahártyákat, gyermekeknek ezért az olajat tiszta formában lehetőleg ne adjuk. Egyes források szerint gyerekeknél, főleg csecsemőknél tilos mentoltartalmú készítményeket alkalmazni, például orrkenőcsökben, mert nehéz légzést, légszomjat okozhat. A mentatea érzékenyebb egyéneknél mentoltartalma miatt gyomornyálkahártya-gyulladást okozhat és csalánkiütés is jelentkezhet.

Összetéveszthető: Nagyon sokféle mentafaj létezik, valamennyi fajta hasznosítható gyógyászati célokra. Ilyen fajok: borsmenta (Mentha piperita), vízi menta (Mentha aquatica), zöld menta (Mentha spicata), hosszúlevelű menta (Mentha longifolia), szicíliai menta (Mentha rotundifolia), mezei menta (Mentha arvensis), fodormenta (Mentha spicata).

Jogszabályi védettség: A menta fajok közül egyedül a borzas macskamenta (Nepeta parviflora) fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250.000 Ft.

Szinonímák: borsosmenta, fehér menta, angol menta, magyarországi menta

Latin név: Mentha piperita, Mentha piperitae

Angol: Peppermint, Balm Mint, Brandy Mint, Curled Mint, Mint, Peppermint, Spearmint

Finn:Piparminttu, Piparmintut

Francia: Menthe poivrée, Menthe poivre

Görög: Μέντα, Μέντα Η Πιπερώδης

Holland: Pepermunt, Pepermunt soort, Watermunt soort

Ír: Lus an phiobair

Japán: ペパーミント

Kínai: 胡椒薄荷 / 辣薄荷

Lengyel: Mięta pieprzowa, Mięta lekarska, Mieta pieprzowa

Német: Pfeffer-Minze, Aderminze, Balsam, Echte Pfefferminze, Edelminze, Englische Minze, Gartenminze, Katzenkraut, Minze, Peperminte, Pfeffermintze, Schmeckerts, Teeminze, Pfefferminz

Norvég: Peppermynte, Peparmynte

Olasz: Menta piperina, Menta piperita

Orosz: Мята перечная

Portugál: Hortelã-Pimenta

Portugál Brazil: Hortelã, Hortelã-de-folha-miúda, Hortelã-pimenta

Spanyol: Menta piperina, Hierbabuena, La menta, Menta, Monte yuyo, Piperita, Toronjil de menta, Yerbabuena

Svéd: Pepparmynta

Szlovák: Mäta pieporná

Szlovén: Poprova meta, Meta, Meta poprova

Török: Bahçe nanesi, Nane

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 96. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 32

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0
Stefan Chmelik: A kínai gyógynövények titkai; Illia & Co. Kiadó, 2008, ISBN 978 963 9769 08 3

A természet füvészkertje; Reader’s Digest Kiadó Kft. , Budapest, 2003; ISBN 963 9562 01 7
Barbara és Peter Theiss: Erdők, mezők patikája, Microtrade Kft., Eger, 1989, ISBN 963-85035-0-5

Franz Eugen Köhler, Köhler’s Medizinal-Pflanzen, 1897