Elterjedt dísznövény a kék nőszirom, vagy kerti nőszirom (Iris germanica). Azt már csak kevesen tudják, hogy még egy jó emberöltővel ezelőtt is patikák forgalmazták a speciálisan elkészített gyökerét.

Hogyan használható fel ez a mérgező növény?

Ősszel vagy kora tavasszal szedték fel a növény vastagabb rhizómáit, melyet csak két napos vizes áztatás után – fontos tisztító lépés ! – mostak és tisztítottak meg a mellékgyökerektől. Ezután hámozás következett majd gyors szárítás, mely utóbbi kemencében vagy tűzhely meleg lapján történt.
A nyers vagy nem megfelelően előkészített, feldolgozott gyökér ugyanis mérgező! Csak kiszárítva válik biztonságossá….

Miért ibolyagyökér?

Ebből lett aztán az Iridis radix vagy Rhizoma Iridis nevű termék (a fitoterápiában pontos megnevezése: drog).
Ennek még évek múltával is erős, kellemes ibolya illata volt, főleg ha körömmel megkaparták. Innét kapta az ,,ibolyagyökér” vagy ,,violagyökér” drognevét.
Fő hatóanyaga az illóolaja (Oleum iridis), mely érdekes kivételként szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú.
Legfontosabb egykori felhasználási módja a gyermekek fogzásának az elősegítése, illetve a gyermek foghúsának erősítése volt a csak ,,ibolyagyökér” néven forgalmazott terméknek.
Ennek külön drogneve is volt Rhizoma Iridis pro infantibus néven, mely az 1948-ban megjelent Magyar gyógynövények könyv szerint
az alábbiak szerint készült:
,,Patikai forgalomba a drog hámozott állapotban kerül, mégpedig rendszerint kiesztergályozott pálcikák alakjában, kb. 8-10 cm hosszú ujjnyi vastag darabokban. A darabkák egyik végéhez nyílást fúrnak, ezen fonalat vagy vékony szalagot vezetnek keresztül és fogzáskor a csecsemők nyakába
akasztják rágás céljából.”
Mondanom sem kell, hogy ma ez nem csupán elavult, hanem kifejezetten káros és veszélyes módszer, nem véletlenül került a feledés homályába!
Egyébként az esztergályozásnál lepergő forgács sem ment veszendőbe, mert azt illatosító füstölő keverékekbe téve adták el.

Az kék nőszirom egykori más felhasználási módjai a következők voltak

  • Kesernyés aromája miatt likőrök ízesitésére is használták.
  • Fogporokba tették a gyökér porát.
  • Púderekbe tették a porát.
  • Illólaja parfümökbe került.
  • Fehérnemű illatosítására elterjedten alkalmazták, mint ma sokan a ruhásszekrényben a szappanokat. Egyesek szerint éppen ezért lett ,,nőszirom” a növény magyar neve.
A mottó: Örülj ! Mosolyogj ! Hát élsz !