Milyen fitoterápiában használatos: nyugati és kínai

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): alkaloidok, almasav, alumínium, ásvány, aszkorbinsav, béta-karotin, cink, citromsav, fehérje, fenolsav, flavin, flavoglikozid, flavonoid, foszfor, foszforsav, fumársav, galluszsav, gyanta, hamu, inozitol, kalcium, kálium, káliumsók, kén, keserűanyag, kobalt, koffeinsav, koleszterin, króm, kvercitrin, magnézium, mangán, mannit, nátrium, nikotin, ón, palmitinsav, sóskasav, szacharidok, szaponin, szelén, szénhidrát, szénsav, szerves savak, szilícium, szilíciumsav, tanninok, tanninsav, timin, vas, Vitamin B, Vitamin B1, Vitamin B2, Vitamin B3, víz, zsír

Mely részét gyűjtik: meddő hajtások, ág, fű, lágyszárú növény

Zsurló leírás:

A zsurlófélék (Equisetaceae) családjába tartozó, maximum 60 cm magas, évelő növény, melynek sárgásbarna spórákat tartalmazó hajtásai csak tavasszal jelennek meg. Termőszára idővel elszárad, és a magasabbra növő meddőszáraknak adja át a helyét. A zöld meddőszár elágazó, az ágak örvösen képződnek. A főszár csomóin apró levelekből összefort hüvely látható. A zsúrlók nagy mennyiségben tartalmaznak kovasavakat, ezért régebben szívesen használták őket fémek fényesítésére (ezért hívják a növényt kannamosó fűnek is). A zsurló csiszolópapírnak is jó: fényesítésre, polírozásra, akár a körmünkön is. Latin elnevezése a növény külső megjelenési formájára utal: a latin equus szóból ered, jelentése ló, vadló és lófarok. Évelő virágtalan növény, spórával szaporodik. A spórákat a mezei zsurló termőfüzére tartalmazza. A zsurlók a Föld legelső növényei közé tartoznak. Több millió évvel ezelőtt az ős zsurlók fa termetűek voltak, a 30 méteres magasságot is elérték, erdőket alkottak, fosszilis maradványok bizonyítják létüket. A ma létező zsurlófajok között találhatóak olyan példányok, amelyek akár 8 méter magasságig is megnyúlnak, de a fajok többsége fél méter magasra nő. A zsurlófajok napjainkban rendkívül elterjedtek, olyannyira, mint valaha az őspéldányaik. Az Antarktiszt kivéve a Föld minden részén megtalálhatók. Gyógyászati célokra a mezei zsurló fiatal, ún. meddő, zöld hajtása használható. Az amerikai indiánok, a koreaiak és a japánok előszeretettel fogyasztják a mezei zsurló hajtásait nyers, vagy akár főtt állapotban is – úgy, ahogy a spárgát készítik mifelénk. A mezei zsurlót egyébként por alakjában és friss növény alapú készítményekben hasznosítják, de folyékony vagy száraz kivonatát, valamint friss növényből készült tinktúráját is alkalmazzák. A szárított növény forrázatként vagy áztatva fogyasztható.

Szépségápolás:

Belsőleg alkalmazva erősíti a körmöt és a hajat. Helyileg hajhullás ellen is alkalmazható.

Betegségek kezelése:

Elsősorban por alakjában és friss növényként hasznosítják, de folyékony vagy száraz kivonata, és tinktúrája is használatos. A szárított növény forrázatként vagy áztatva fogyasztható. Jótékony hatással van a csontozatra, segít a csontritkulás megelőzésében, elősegíti a kötőszövetek regenerációját, meggyorsítja a törések összeforrását. Reumára is használatos, valamint az elhízás kezelése. A HKO szerint erős vizelethajtó. Vízhajtó hatású a vesére. Jó segítő esetleges vérköpés, vagy véres vizelet kezelésében. Magas szilíciumdioxid tartalma miatt szövetegyesítő, szövetregeneráló hatással is rendelkezik. A porcra és kötőszövetre, valamint a körömre és a hajra regeneráló hatása van (ez szilíciumtartalmával magyarázható). A mezei zsurlóból készült kivonat néhány összetevőjének vérkeringés-serkentő hatása miatt helyileg hajhullás ellen is alkalmazható. Eredménnyel használható vízvisszatartás, húgyúti fertőzések, valamint vesekő esetén. Régebben a mezei zsúrló hajtásait véralvadást serkentő szerként is használták, például orrvérzésre vagy nyílt sebekre. Hathatós segítség hüvelyi folyások, nehezen gyógyuló, gennyesedő sebek esetén. Pótolja a szükséges ásványi anyagokat (kálium, alumínium, kovasav), segíti a kollagéntermelést, erősíti a kötőszövetek ellenálló képességét, támogatja a sebgyógyulást, az erek regenerálódását (érelmeszesedésben), sőt az atherosclerosis megelőzésére is alkalmas. Támogatja a törött csontok forradását, növeli az inak rugalmasságát, az ízületek mozgékonyságát, ezért reumatikus panaszok esetén ugyancsak kiválóan használható. A mezei zsurlóból főzött tea hosszú távú fogyasztása segít a daganatos betegségek megelőzésében.

Zsurló hol honos:

Ausztrália kivételével az egész világon elterjedt.

Figyelmeztetés:

A javasolt időt meghaladó fogyasztása, vagy a megengedett napi mennyiségnél nagyobb adagban történő használata rosszullétet okozhat. Az adagok pontos betartásával elkerülhetők a nem kívánatos mellékhatások. Áldott állapotban lévő kismamák, valamint szív- és veseelégtelenségben szenvedők beszéljék meg a mezei zsurló használatát kezelőorvosukkal, mert ezen esetekben használata ellenjavallott.

Termőhelye:

A homokos területek növénye.

Összetéveszthető:

Figyelem! Összetéveszthető a mérgező hatású mocsári zsurlóval (Equisetum palustre). A gyógyító mezei zsurló alsó ágainak első ízköze hosszabb, mint a levélhüvely, amelyből kinő. A mérgező mocsári zsurlónál a levélhüvely hosszabb az ízköznél. Ezért a növény gyűjtésekor többször ellenőrizzük a levélhüvely hosszát! Ezen túlmenően a mezei zsurlóval (Equisetum arvense) ellentétben a közeli rokon téli zsurló (Equisetum hyemale) mérgező, így semmi esetre sem szabad a két fajt összetéveszteni, mert különben szédülési roham és testi gyengeség léphet fel. Hasonló növény még a 1.5 méter magasra is megnövő óriás zsurló (Equisetum telmateia), melyet korábban vizelethajtó és érösszehúzó gyógyszerként becsültek, de jó gombaölő szer, valamint hajápolásra is használták. Mivel az óriás zsurló enyhén mérgező, ezért ez ma már nem szokás. A zsurlók közé mintegy 20 fajt sorolunk, ebből a mezei zsurló (Equisetum arvense L.) és az erdei zsurló használható a legbiztonságosabban gyógyítási célokra.

Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) a téli zsurló (Equisetum hyemale), a erdei zsurló (Equisetum sylvaticum), a tarka zsurló (Equisetum variegatum) védett, természetvédelmi értéke 5.000-10.000-5.000 Ft.

Mikor gyűjtik:

Nyári meddő hajtásokat kell gyűjteni júniustól augusztusig. Beszáradási aránya 4:1. A gyűjtéskor fontos, hogy a gyűjtött növény barna fltoktól mentes legyen, mert ezek a foltok az élősködőkről árulkodnak.

Zsurló szinonímák:

mezei zsurló, kannamosófű, bábaguzsaly, cindrót, békarokka, zsúrlófű, kannamosó fű, békaláb, lófarkfű, sikárlófű, ólomsimítófű

Latin név: Equisetum arvense L.

Angol: Field horsetail, Bottlebrush / Common Horse Tail / Corn horsetail / Equisetum arvense / Horsetail / Horsetails / Pewterwort / Scouring rush / Shave grass / Small scouring rush / Snake pipes / Western horsetail

Finn:Peltokorte

Francia: Prêle des champs, Prêle / Prêle queue de rat / Queue-de-cheval / Queue-de-renard

Görög: Αλογοουρά / Πολυκόνδυλο

Holland: Heermoes

Ír: Scuab eich ghoirt

Izraeli:שבטבט

Japán: スギナ / すぎな

Kínai: 問荊 / 问荆

Kinai (Pinyin fonetikus átírás): Wen jing

Lengyel: Skrzyp polny

Német: Acker-Schachtelhalm, Acker-Zinnkraut / Katzenwedel / Pfannebutzer / Pferdeschwanz / Schachtelhalm / Schaftheu / Scheuerkraut / Zinnkraut

Norvég: Åkersnelle, Kjerringrokk, Åkersnerle, Ekornrumpe / Fylarover / Jordnøtt / Katterumpe / Reverumpe / Rokk / Snelle / Stukk

Olasz: Equiseto dei campi, Coda cavallina / Equiseto / Equisetum arvense

Orosz: Хвощ полевой

Portugál: Cauda-de-cavalo / Cavalinha / Cavalinha-dos-campos / Pinheirinha / Rabo-de-asno / Rabo-de-touro

Portugál Brazil: CAVALINHA

Spanyol: Cola de caballo, Candalillo / Cienudillos / Cola de caballo menor / Equiseto menor / Equisetum arvense

Svéd: Åkerfräken, Rävrumpa

Szlovák: Praslička roľná

Szlovén: Njivska preslica / Preslica njivska

Török: Atkuyruğu / Atkuyruğuotu / Kirkkilitotu / Zemberekotu

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 288. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 263

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0
Stefan Chmelik: A kínai gyógynövények titkai; Illia & Co. Kiadó, 2008, ISBN 978 963 9769 08 3

A természet füvészkertje; Reader’s Digest Kiadó Kft. , Budapest, 2003; ISBN 963 9562 01 7

VITAE KLUBMAGAZIN, 2013/05, Vladimír Vonásek: Mezei zsurló, az ősi gyógyító

Flora Danica Hft. 33, Tab. 1942 / Flora Danica Hft. 34, Tab. 2001 / Flora Danica Hft. 49, Tab. 2924 / Carl Axel Magnus Lindman: Bilder ur Nordens Flora; Tavl. 515