vadgesztenye

Milyen fitoterápiában használatos: nyugati

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): mag: 10-30 % eszcin, szaponin, 40-60 % keményítő, 9 % cukor, 8-10 % fehérje, 2 % katekin-csersav, kolin, purinszármazékok, 5 % oleintartalmú zsíros olaj, flavonok, kolin, B-, C-, K-vitmain; virág: kampferol ramnoglikozida, rutin, izokvercitrin flavonglikozida, cseranyag, kolin, purinszármazék, szaponin; levél: eszkuletin, eszkulin, fraxin glikozida, C-vitamin, kvercitrin, kolin, szaponin, purinszármazékok (adenozin, adenin, guanin), aeszcin, allantoin, aminosav, angelikasav, a-pinén, arginin, aszkorbinsav, benzaldehid, butil-acetát, cianidin, cineol, citromsav, cserző anyagok, cukor, d-provitamin, ecetsav, fehérje, festő, fillokinon, flavin, flavoglikozid, flavonoid, fraxin, galaktóz, geraniol, glikozidok, glükóz, guanin, gyanta, hamu, hisztidin, húgysav, kámforolaj, karotinok, katechinek, katechol tannin, keményítő, keserűanyag, kinonok, koleszterin, kolin, kumarin, kumarin glikozid, kvercitrin, limonén, linolénsav, linolsav, olajsav, palmitinsav, pektin, rutin, szacharidok, szacharóz, szaponinok, szerin, szerves savak, sztachióz, sztearinsav, szteroidok, szterol, tanninok, tanninsav, triterpén szaponin, vitamin, víz, xilóz, zsír, α-karotin

Mely részét gyűjtik: A magot, a gesztenyét hasznosítják, melyet a húsos toktermés nélkül gyűjtenek. Kivételesen a kéreg, a levél és a virág is gyűjthető.

Leírás: A vadgesztenyefélék (Hippocastanaceae) családjába tartozó, maximum 25 méter magas díszfa. A Kis-Ázsiából származó fa a XVIII. században került Európába, ahol ma sétányokat, parkokat és kerteket díszít. A fa nagy bugákban felálló, ötszirmú, sárgásfehér vagy pirosas virágai kellemes illatot árasztanak. Az 5-7 cm hosszú levélkéi, a végükön hegyesek és csipkézett szélek, tenyeresen összetettek. Tüskés, húsos tokterméseiből kifejtett, vörösesbarna, vékony, fényes, de szívós, nagy csersav-, és festéktartalmú héjú magokkal rendelkezik. A magot házi szerként finom kelmék mosására is használják. Előállítható a magból étkezésre is alkalmas zsírosolaj, alkoholcserzőanyag és ragasztóanyag (dextrin) is. A vadgesztenyét friss, vagy feldolgozott (vadgesztenye-tinktúra) állapotban használhatjuk fel. A kérgeből iparilag vonják ki a gyógyszerként használható eszkulint. A mag és a kéreg egyaránt fogyasztható forrázat (filteres tasak), por, vagy száraz, illetve oldódó kivonat formájában egyéb, érvédő hatású gyógynövényekkel együtt. A vadgesztenye izolált hatóanyagaiból (eszcin, eszkulin és származékaik) kenőcsöt, krémet és gélt is készítenek. A vadgesztenye kérgéből sárga festéket nyernek.

Szépségápolás: A levél házi szerként külsőleg pattanásos arcbőr kezelésére mosdóvíz gyanánt használatos. A külföldi eredetű varázsmogyoró (más néven gyűrűfa-Hamamelis) cserje levelének – kozmetikai arcvizek készítésére, pótlására alkalmas. A mag kivonatából készült fürdőolaj segít megőrizni a bőr rugalmasságát.

Betegségek kezelése: A virág hatása összehúzó, erősítő, gyomor- és bélgörcsoldó, trombózist megelőző. A levél házi szerként bélhurut, belső vérzések ellen; külsőleg pedig pattanásos arcbőr kezelésére mosdóvíz gyanánt használatos. A külföldi eredetű varázsmogyoró (más néven gyűrűfa-Hamamelis) cserje levelének – kozmetikai arcvizek készítésére, pótlására alkalmas. A magból kivont készítmények az erek átbocsátóképességét csökkentik (eszcinhatás), az érrendszert erősítik, trombózist, lábszárfekélyt, és a visszérgyulladást vagy az aranyeret gyógyítják, a véralvadást lassítják, enyhítik a fájdalmas havi vérzést, megszüntetik a sérülések utáni, valamint az agy- és tüdővizenyőt, ödémaellenes és gyulladásellenes hatásúak stb… Aranyér, vénás- és keringési elégtelenség kezelésére használható. A vadgesztenye kérgéből előállított eszkulin kumarinszármazékot napozó, fényvédő kenőcsök és krémek, napolajak készítésére használják. A készítmények elnyelik az ártalmas ultraviola sugarakat. Kombinált készítményekben is használják például az őszi csodamogyoró, a kanadai aranygyökér és a szilvalevelű bangita mellé.

Hol honos: Balkán és Kis-Ázsia

]Figyelmeztetés: A növény enyhén mérgező, ezért csak ép felületeket kezeljünk vele, és figyeljünk arra is, hogy a gyógyszer ne kerüljön az emésztőrendszerbe. Külsőleg használva ritkán, de előfordulhatnak allergiás tünetek. Belsőleg fogyasztva szintén mérgező, még ha a szaponinok hatása igen csekély is. Kisgyerekeknek, várandós és szoptatós nőknek nem ajánlott, émelygést és gyomorpanaszokat okozhat. A kezelés mindig rövid ideig tartson!

Termőhelye: Parkokban, fasorokban, temetőkben sokfelé ültetik.

Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.

Mikor gyűjtik: Virágát április-májusban gyűjthetjük (beszáradási aránya 6:1). Levelének gyűjtési ideje június-július (beszáradási aránya 4:1). Magját szeptember-októberben gyűjthetjük (beszáradási aránya 1,5:1). A kérget is gyűjtik, melyet tavasszal fejtenek le az ágakról.

Szinonímák: közönséges vadgesztenye,lógesztenye, bokrétafa, balkáni vadgesztenye

Latin név: Aesculus hippocastanum, Hippocastanum aesculus Cav.,Hippocastanum vulgare Gaertn.

Angol: Horse chestnut, Aesculus hippocastanum, Buckeye, Common horse chestnut, Conker, Conker tree, Spanish chestnut, White chestnut

Finn:Hevoskastanja,Balkanin hevoskastanja, Yleinen hevoskastanja

Francia: Marronnier commun,Marronnier,Châtaignier de cheval, Châtaignier de mer, Châtaignier des chevaux, Faux châtaignier, Marronier, Marronier commun, Marronnier blanc, Marronnier d’inde, Marronnier de l’inde, Marronnier d’inde

Görög: Αγριοκαστανιά,Ιπποκαστανέα, Ιπποκαστανιά

Holland: Witte paardenkastanje,Gewone paardenkastanje, Paardekastanje, Paardenkastanje, Wilde kastanje, Witte, Witte paardekastanje

Ír: Crann cnó capaill

Izraeli:ערמונית הסוסים

Japán: セイヨウトチノキマロニエ

Kínai: 欧洲七叶树七葉樹

Kinai (Pinyin fonetikus átírás): Ou zhou qi ye shu,Qi ye shu

Lengyel: Kasztanowiec zwyczajny,Kasztanowiec, Kasztanowiec biały, Kasztanowiec pospolity

Német: Rosskastanie, Gewöhnliche rosskastanie,Balkan-rosskastanie, Gemeine rosskastanie, Kastanie, Weisse rosskastanie

Norvég: Hestekastanje

Olasz: Ippocastano,Aesculus hippocastanum, Castagno d’india, Ipocastanno di baumann, Ippocastano comune

Orosz: Конский каштан, обыкновенный

Perzsa: شاه‌بلوط هندی

Portugál: Castanheiro-da-índia,Falso-castanheiro

Portugál Brazil: Castanha-da-índia

Spanyol: Castaño de indias común,Aesculus hippocastanum, Castaño de india, Castano de indias

Svéd: Hästkastanj,Vanlig hästkastanj

Szlovák: Pagaštan konský

Szlovén: Navadni divji kostanj,Divji kostanj, Divji kostanj navadni

Török: Beyaz çiçekli at kestanesi,At kestanesi

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 276. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 249

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0

A természet füvészkertje; Reader’s Digest Kiadó Kft. , Budapest, 2003; ISBN 963 9562 01 7

Prof. Dr. Thomé, Otto Wilhelm: Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz Band 3 Tafel 10Jan Kops: Flora Batava 12.Deel, Tafel 929