Milyen fitoterápiában használatos: nyugati

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): A tölgyfakéreg tartalmaz: 7-22 % (az idősebb kéreg 2-7 %) vaskékítő csersav, galluszsav, ellagsav, epikatechin, gallokatechin, ciklohexán, katechinek, kvercit, kvercin, szénhidrát, gyanta, zsír, flobafén. A tölgyfalevél tartalmaz: csersav (kevesebb, mint a kéregben), kvercitrinflavonglikozida, kvercetin aglikon. Nyers tölgyfamakk tartalmaz: kvercit, 7 % csersav, 7 % cukor, 37 % keményító, 6 % fehérje, 5-15 % zsírosolaj. A makk a pörkölésnél elveszíti csersavtartalmaát, keményítője dextrinné alakul. albumin, cserző anyagok, cukor, ellagitannin, galluszsav, gyanta, izoprén, katechinek, keményítő, keserűanyag, kvercitrin, olaj, pektin, tanninok, tanninsav, zsírosolaj

Mely részét gyűjtik: A fiatalabb ágakról lefejtett kérget és leveleket. Régebben a fa makktermését is gyűjtötték, ami ma már nem szokásos. kéreg, levél, makk

Tölgyfa, kocsányos leírás:

A bükkfélék (Fagaceae) családjába tartozó, erdőt is alkotó fák. Legfeljebb 50 méter magas lombhullató fa, asszimmetrikus levelekkel és hosszú kocsányú termésekkel. Ágai vaskosak, összevissza görbülők. Fiatal ágai fénylők, zöldek vagy vörös barnák, szemölcsökkel borítottak. Levelei szórt állásúak, a levél nyele 4-8 mm hosszú, lemeze 10-18 cm hosszú, 6-8 cm széles, fordított tojásdad, kopasz, bőrnemű, a felszíne fénylő, fonáka fénytelen, 4-6 lekerekített, különböző nagyságú karéja van. Egylaki növény; porzós barkái 2-4 cm hosszúak; termős virágai 1-5-ösével közös nyélen ülnek. Termése: kupacsban fejlődő makk. Április-májusban virágzik. Az ősi germánok szent faként tisztelték és a mennydörgés istenének Thornak szenteltek. Limozinforgács néven az öreg, elavult konyakoshordók felapírított fája kerül forgalomba, amelyet konyakok ízének és színének megjavítására használ a szeszipar. Más összehúzó hatású gyógynövényekkel – mint például az őszi csodamogyoró, a fekete áfonya, vagy a vérontófű – együtt alkalmazzák. A tölgyfa hordóban történő érlelés a minőség biztosítéka. A borászok tanulmányozzák a hordókészítésnél felhasznált tölgyfa hatóanyagainak a bor minőségére gyakorolt hatását. Összefüggést állapítottak meg a tölgyek jellemzői és a belőlük készült hordókban érlelődő bor és pálinka minősége között.

Betegségek kezelése:

A kéreg tetemes csersavtartalmánál fogva erősen összehúzó hatású. Főzetét belsőleg hasmenés, gyomor- és bélvérzés ellen; külsőleg pedig fagyásos, gyulladásos vagy izzadó testrészek öblögetésére és borogatására használják. Aranyeres bántalmak elleni ülőfürdőt is készítenek belőle. Kérgét már az antik korban is vérző sebek kezelésére és mérgezésekre használták. Ma a fajt mindenekelőtt gyulladáscsökkentő szerként használják, például torok-, és fogínygyulladásra, aranyérre, bőrpanaszokra és kisebb égésekre. A kéreg antimikrobális, és viszketéscsillapító hatásáról is ismert. Végbéltáji berepedések kiegészítő kezelésére is használható. Gargarizálóként és szájvízként jó hatással van a nyálkahártya és a fogíny enyhébb gyulladásaira. A leveleit hasonló célokra lehet használni, mint a kérgét, csak enyhébb hatású. Régebben a fa makktermését is gyűjtötték, ami ma már nem szokásos. A gyűjtött makkot régebben megpörkölve “makk-kávéként” fogyasztották. Az ilyen kávénak erősítő hatása van, ezért az angolkóros gyerekekkel itatták. Naponkénti fogyasztásával az öregkor krónikus bélhurutbántalmai lényegesen csökkenhetőek.

Tölgyfa, kocsányos hol honos:

Európa és Kis-Ázsia

Figyelmeztetés:

Szembe ne kerüljön! A fürdővízben ne merüljön alá, ha komoly sebe, heveny bőrgyulladása, hőemelkedése van, vagy fertőző betegségben szenved.

Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.

Mikor gyűjtik:

A fiatal fák kérgét tavasszal gyűjtik be. Felaprítják, vagy porítják, majd tinktúrát, főzetet vagy forrázatot készítenek belőle. A 9-10 éves tölgyfa kérge a legnagyobb hatóanyag tartalmú.

Tölgyfa, kocsányos szinonímák:

kocsányos tölgy, mocsártölgy, fehértölgy, magyaltölgy

Latin név: Quercus robur, Quercus pedunculata

Angol: Oak, English oak,Pedunculate oak,Common, Common red, Englis oak, French oak, Pendunculate oak, Quercus robur, Tanner’s bark

Finn:Metsä tammi,Kesätammi, Tammi

Francia: Chêne pédonculé,Chêne à grappes, Chêne commun, Chêne d’angleterre, Chêne mâle, Chêne rouvré

Holland: Zomereik,Donzige eik, Eik

Ír: Dair ghallda

Izraeli:אלון ,אלון לבן

Japán: ヨーロッパナライギリスなら

Kínai: 夏櫟夏栎

Lengyel: Dąb szypułkowy,Dab

Német: Stieleiche, Rote, Stiel- eiche,Sommer-eiche,Deutsche eiche, Eiche, Eik, Eke, Ferkeleiche, Früheiche, Masteiche, Oachen, Steineiche, Stileiche, Traubeneiche, Wintereiche

Norvég: Sommareik,Sommereik

Olasz: Farnia,Quercia, Quercia, comune, Quercus robur

Orosz: Дуб чере́шчатыйДуб, Дуб англи́йский, Дуб ле́тний, Дуб обыкнове́нный, Дуб черешчатый

Perzsa: بلوط قرمز اروپایی

Portugál: Carvalho-vermelho,Albarinho, Alvarinho, Carvalheira, Carvalho, Carvalho-alvarinho, Carvalho-comum, Carvalho-roble, Roble

Portugál Brazil: Carvalho, Carvalho-vermelho

Spanyol: Roble común,Carballo, Quercus robur, Roble, Roble albar, Roble carvallo, Roble de eslavonia, Roble europeo, Roble fresnal

Svéd: Ek,Skogsek, Sommarek, Stjälkek, Vanlig ek

Szlovák: Dub letný

Szlovén: Dob,Hrast dob

Török: Meşe

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 270. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 239

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0

A természet füvészkertje; Reader’s Digest Kiadó Kft. , Budapest, 2003; ISBN 963 9562 01 7

Flora Danica Hft. 20, Tab. 1180, Carl Axel Magnus Lindman: Bilder ur Nordens Flora; Tavl. 368Franz Eugen Köhler’s Medizinal-Pflanzen, Vol.IProf. Dr. Thomé, Otto Wilhelm: Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz Band 2 Tafel 3Jan Kops: Flora Batava 16.Deel, Tafel 1223