2024. május 31. péntek | Kovács Péter Zoltán Tejoltó galajfű megismerése. Egy hasznos és szép növény a tejoltó galajfű. A nyers növény tejoltó enzimet tartalmaz, legtöbbet tavasszal és kora nyáron, ezért csak ilyenkor és így hatékony tejoltó. Később, mikor már fonnyadt, száradó, nem alkalmas oltásra, szárítva pedig teljesen hatástalan, hiszen tejoltó enzim tartalma már elbomlott. Tehát a szép sárga virágzata megszáradva már oltásra alkalmatlan, viszont vaj és sajt sárgássá festésére egykor ezt is alkalmazták. Akárcsak a gyökerét, melyből vörös színanyagot nyertek valaha. Tejoltó galajfű Oltásra tejoltó növényt (és gombát) egykor a pásztorok mindig csak akkor alkalmaztak, ha nem volt bárány oltógyomrából nyert állati oltó, hiszen tejoltásra messze az a leghatékonyabb. A növényi tejoltás mindig is csak kényszermegoldás volt, oltógyomor, oltópor híján, hiszen növényekkel csak gyengébb minőségű sajtot lehetett előállítani. A friss, nyers, virágzó tejoltó galajt összezúzták és egy ritka szövésű vásznon a tejbe lógatták. Többnyire azonban a csokor növényt csak egy spárgával összekötve lógatták a tejbe. Sajtjára igénytelenebb pásztor a összetört nyers növényt apróra vágva bele is keverte a tejbe. A tejoltó galajjal oltott sajt fényes, szép színű lett, de nem lett olyan jó sajt, mint a bárány gyomorral oltott, mert nem mindig állt teljesen össze. Sőt, ha nagyon zsíros volt a tej – márpedig pl. a juhtej ugye az egyik legmagasabb zsírtartalmú tej – még nehezebben oltotta meg azt. Mindezek miatt ezt a módszert csakis tavasszal – mikor hatékonyan lehetett a tejoltó galajjal oltani – és akkor is csak oltó gyomor híján alkalmazták. A tejoltó galajnak – és a többi galaj fajnak – tulajdonított gyógyító hatások összefoglalásába nem szeretnék belemenni. Ez tisztességesen elvégezve hatalmas munka lenne, hiszen értékelni, ,,súlyozni” kellene az egyes információk megbízhatóságát, hitelességét stb. Szintén nem szeretnék belemenni a potenciális ártalmaiba – melyek vannak bőven – sőt több beteget ismertem, akik beszámoltak kemény mellékhatásokról, hosszabb fogyasztás után. Sajnos azonban sok csoportban ha csupán felvetik ezt, leordítják az embert a ,,szakértők”, hogy nyugodtan iható bármeddig stb. Én pedig ezeket meggyőzni, tanítani nem akarom, nem fogom. Legyen itt egy link, melyen elindulva talán rájövünk, hogy a hatásos gyógynövények egyáltalán nem is olyan szelídek, hozzá nem értő kezekben. A tejoltó galajfű veszélyei: OGYEI A tejoltó galaj szerepel az Országos Gyógyszerészeti Intézet Alkalmazásra nem javasolt növények listáján (táplálékkiegészítőkben). Ez a növény nem ajánlott gyógyszerészeti alkalmazásra, bármely kérdés esetén érdemes kikérni egy fitoterapeuta szakértő véleményét! KATTINTS IDE A FITOTERAPEUTA SZAKÉRTŐK ELÉRÉSÉHEZ!
„A tejoltó galajfű veszélyei” cím alatt található cikk részletesen foglalkozik azzal, hogy nem találtak olyan tanulmányokat, amelyek megbízhatóan igazolnák gyógyhatásukat, bár a kísérletek során a viszonylag magas dózis hatására egyetlen állat sem hullott el, így annak bármilyen egészségkárosító hatása sem kimutatható. Gyakorlatilag arról szól, hogy a szerzők által végzett kutató munka során nem elemeztek olyan kísérletet, amely tudományosan megalapozottan bizonyítaná bármely a népi gyógyászat évszázados hagyományaiban ismert hatását, de kellő képpen pontos halálos dózist sem sikerült ezekben meghatározni így inkább a biztonsági játékos megoldást választva nem ajánlják fogyasztásra. Hátha rájuk húzod a vizes lepedőt, azért mert nem szántak több időt és pláne pénzt arra, hogy az elfogadott módszerekkel és alapossággal kutatást végezzenek egy filléres gazzal, amely potenciálisan veszélyes lenne a gyógyszeripar egyik célterületén, ahol hosszú távon lehetne betegeket kezelni. Természetesen nem állítom, hogy ez a növény csodaszer lenne, és ész nélkül is alkalmazható bármilyen egészségügyi probléma kezelésére, de általánosságban elmondható, hogy érdemes utána olvasni, milyen gyógynövény alkalmazása javallott adott problémára melyet egy megbízható orvos diagnosztizált. Válasz
