tarackbúza

Milyen fitoterápiában használatos: nyugati

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): 50 % szénhidrát (ebből 4-8 % triticin), emulzin enzim, 1,5 % zsírosolaj, káliumsó, kovasav, almasav, illóolaj, 3 % fruktóz, levulóz, 10 % gumiszerű nitrogéntartalmú anyag, albumin, almasav, alumínium, ásványi anyagok, cink, cukrok, fehérje, fenolsav, fixált olaj, foszfor, foszforsav, fruktóz, glükóz, hamu, illóolaj, inozitol, inulin, kalcium, kálium, káliumsók, kálium-szilikát, karvakrol, karvon, kobalt, kovasav, króm, magnézium, maláta, mangán, mannit, mentol, menton, nátrium, nyálka, ón, rost, szacharidok, szaponinok, szelén, szilícium, szilícium-dioxid, timol, tricitin, vanillin, vanillin glikozid, vas, vitamin A, vitamin B, vitamin B1, vitamin e, víz, zsír

Mely részét gyűjtik: A növény tarackos gyökértörzse gyűjtendő megtisztítva a föld feletti részek maradványaitól, valamint az allevelektől és a járulékos gyökerektől. Napon kiterítve is szárítható. 3 kg friss áruból lesz 1 kg száraz áru. gyökértörzs, gyökér, gyöktörzs

Leírás: A pázsitfüvek (Gramineae) családjába tartozó, maximum 80 cm magas, évelő növény. Jellemzői: fű, leveleinek felső felülete igen durva. Gyökértörzse messzire szerteágazik a talajban, kb. 2-3 mm vastag, sárgásbarna színű, belül csöves. A csomókon hártyás allevelek és fonalas járulékos gyökerek erednek. Virágzata összenyomott kalász. Nagyon nehezen irtható ki (ahány felé vágjuk kapával a gyökerét annyi új növény sarjad belőle), ezért a kertészek és a gazdák körében gyűlölt gyomnövénynek számít, pedig nagyon hasznos tulajdonságokkal is rendelkezik.

Betegségek kezelése: Lágyszárú részei vizelethajtó hatású anyagokat tartalmaznak, így például húgyhólyag- és egyéb húgyúti gyulladások esetében alkalmazhatjuk, ezenkívül pedig reumás panaszokra vagy a gyomor-bél rendszer gyulladásaira is jó. Cukorbetegségre, és vértisztítónak is használatos.

Hol honos: Európa, Amerika, Ázsia és Ausztrália

Termőhelye: Silányabb talajokon, szántókon, kertekben, sokfelé tömegesen előfordul.

Összetéveszthető: A tarackbúza gyökértörzse nem tévesztendő össze a csillagpázsit gyökértörzsével.

Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag a magas tarackbúza (Elymus elongatus) (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) védett, természetvédelmi értéke 5.000 Ft. Kivéve energetikai célra termesztett és feldolgozott származéka. A sima tarackfű nem védett.

Mikor gyűjtik: Gyökértörzsét októbertől áprilisig gyűjthetjük (beszáradási aránya 3:1).

Szinonímák: pörje, fűgyökér, kutyaperje, közönséges tarackbúza, tarackfű, tarackbúza

Latin név: Agropyrum repens, Agropyron repens, Elymus repens Gould, Elytrigia repens Nevski,Triticum repens

Angol: Lyme-grass, Couch grass,Common couch, Common couch-grass, Couch, Cough grass, Dog grass, Dogs grass, Elytrigia repens, Quack grass, Quick grass, Quitch grass, Twitch-grass, Witch grass

Finn:Juolavehnä

Francia: Chiendent officinal,Chiendent rampant,Chiendent commun, Chiendent des sables, Petit chiendent

Görög: Αγριάδα, Αγρόπυρον το έρπον, Έλυμος

Holland: Kweek,Graswortel, Kweekgras

Ír: Broimfhéar

Japán: シバムギ

Kínai: 偃麦草歐茅根

Kinai (Pinyin fonetikus átírás): Ou mao gen

Lengyel: Perz właściwy,Perz, Perz wlasciwy

Német: Quecke, Kriech-quecke,Kriechende quecke,Gemeine quecke, Gewöhnliche quecke, Graswurzel, Hundsgras, Quecke, Schliesgrass, Schliessgras, Schnürgras, Wurmgrass

Norvég: Kveke, Eksing, Inngras, Skjenngras

Olasz: Gramigna,Caprinella

Orosz: Пырей ползучий,Пырей пырей

Perzsa: گیاه مرغ

Portugál: Grama-francesa

Portugál Brazil: Grama, Grama-das-farmácias, Grama-de-ponta, Trigo-grama

Spanyol: Grama,Carrizo, Elytrigia repens, Grama de las boticas, Grama del norte, Trigo rastrero

Svéd: Kvickrot,Vitrot

Szlovák: Pýr plazivý

Szlovén: Plazeča pirnica,Pirnica, Pirnica plazeča

Török: Ayrık otu,Ayrık

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 265. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 232

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0

Flora Danica Hft. 13, Tab. 748Carl Axel Magnus Lindman: Bilder ur Nordens Flora; Tavl. 476Franz Eugen Köhler’s Medizinal-Pflanzen, Vol.IIProf. Dr. Thomé, Otto Wilhelm: Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz Band 1 Tafel 54Jan Kops: Flora Batava 7.Deel, Tafel 486