szagosmüge

Milyen fitoterápiában használatos: nyugati

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): baktériumölő anyagok, alizarin, almasav, antrakinon, antrakinont tartalmaznak, aszperulozid, citromsav, cserző anyagok, keserűanyag, kumarin, kumarin glikozid, menton, niacin, nikotinamid, szárított növényekben kumarinná száradó glikozidok, tanninok, tanninsav, zsírosolaj

Mely részét gyűjtik: A növény föld feletti részét kell virágzáskor gyűjteni. Kb. 5 kg friss anyagból lesz 1 kg szárazáru.

Leírás: A buzérfélék vagy rubiafélék (Rubiaceae) családjába tartozó, kis méretű, évelő, illatos, lágy szárú növény. Gyökértörzse kúszó, vékony, szára átlag arasznyi magas, egyenes, lágy, négyélű, zöldes színű egyszerű, maximum 30 cm magas. Levelei 6-9-esével örvökben állnak, aromás illatúak. Az alsó elvelek hosszúkás, visszás tojásdadok, 4-6 cm hosszúak, a középsők és a felsők nagyobbak, szálkahegyűek, kopaszok, zöldek, érdes szélűek. Virágai a szár tetején hosszú kocsányú sátorozó bogernyőben állnak. A virágok kicsinyek, pártájuk fehér színű; május második felében nyílnak. Termései aprók, gömb alakúak, ún. ikerkaszattermések, melyet horgas szőrök borítanak. A fűvel dohányt illatosítanak. Kihagyhatatlan összetevője a bóléknak, de felhasználható fagylaltok (innen ered az erdőmester ízű fagylalt elnevezése) és szirup előállítására. Gyógyászati célokra teaforrázatként fogyaszható. Vékony “szálkás” gyökértörzséről sokáig azt tartották, hogy győzelemhez segíti az atlétákat és a katonákat, ezért karkötőként, vagy övként viselték.

Betegségek kezelése: Teáját vese-, máj- és epebántalmak ellen, valamint nyugtatóként, vértisztítóként és izzasztónak használják. A növény föld feletti részéből étvágyfokozó, emésztést elősegítő (renyhe emésztés, felfúvódás, böfögés), görcsoldó és idegnyugtató tulajdonságokkal rendelkező gyógyteák állíthatóak elő: idegesség, álmatlanság, fokozott ingerlékenység, görcsök ellen használható. I. Szaniszló lengyel király testi erejét és frissességét annak tulajdonította, hogy minden reggel szagos mügéből készült forrázatot fogyasztott.

Hol honos: Európa és Elő-Ázsia, valamint Észak-Afrika a hazája.

]Figyelmeztetés: A szagos mügének jelenleg semmilyen mérgező hatása nem ismert, és a belőle készült teaforrázat gyermekeknek is adható.

Termőhelye: Árnyas erdőkben, főként bükkösökben nagy állományokban terem.

Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.

Mikor gyűjtik: Virágos hajtását május-júniusban gyűjtjük (beszáradási aránya: 5:1). Csokorba kötve szárítják a növényt, mely frissen szagtalan, megszárítva viszont átható illatot áraszt.

Szinonímák: erdőmesterfű, májusfű, szagos müge, erdőmester, müge, csillagos májusfű, érdeske

Latin név: Asperula odorata, Galium odoratum, Gallium odoratum

Angol: Woodruff,Hay plant, Star grass, Sweet grass, Sweet woodruff, Sweet-scented, bedstraw, Waldmeister, Wild baby’s breath

Finn:Tuoksumatara,Tuoksumaratti

Francia: Gaillet odorant,Asperule odorante, Petit muguet des bois

Görög: Ασπερούλα η εύοσμη

Holland: Lievevrouwebedstro,Bedstro lieve vrouwe, Lievevrouwbedstro, Onze-lieve-vrouwbedstro

Ír: Lus moileas

Japán: くるまばそう

Kínai: 香豬殃殃香车叶草

Lengyel: Przytulia wonna,Marzanka wonna, Marzanna, Przytulia wonna marzanka wonna

Német: Waldmeister Wald-meister, Echter waldmeister,Gliedkraut, Herzfreund, Leberkraut, Maiblume, Maichrut ,Maikraut, Maitee, Mösch, Teekraut, Waldmutterkraut, Waldtee, Wohlriechendes labkraut

Norvég: Myske,Amur, Musk, Mysk, Møske

Olasz: Stellina odorosa,Caglio odoroso,Asperula, Galium, Galium odoratum

Orosz: Подмаренник душистый,Ясменник душистый

Perzsa: زبرینه

Portugál: Aspérula-odorífera

Portugál Brazil: Aspérula odorífera

Spanyol: Asperula,Asperilla olorosa, Asperula odorata, Asperula olorosa, Hepática estrellada, Rubilla

Svéd: Myskmadra, Myska

Szlovák: Lipkavec marinkový

Szlovén: Dišeča perla,Dišeča lakota, Lakota dišeča

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 255. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 209

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0

A természet füvészkertje; Reader’s Digest Kiadó Kft. , Budapest, 2003; ISBN 963 9562 01 7

Flora Danica Hft. 10, Tab. 562Carl Axel Magnus Lindman: Bilder ur Nordens Flora; Tavl. 71Jan Kops: Flora Batava 10.Deel, Tafel 746