Milyen fitoterápiában használatos: nyugati

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): gyökér és kéreg: 1,3 % berberin, oxiakantin, berbamin, palmatin, jatrorrizin, kolumbamin, berberrubin alkloidák, kelidonsav, gyanta, cseranyag; termés: 5 % cukor (glükóz, fruktóz), 6,5 % gyümölcssavak, C-vitamin, pektin, gumi; alkaloidok, almasav, alumínium, ásványi anyagok, aszkorbinsav, béta-karotin, borkősav, cink, citromsav, cukor, d-glükóz, fehérje, flavoxantin, foszfor, fruktóz, gamma-linolénsav, gamma-linolénsav gla, glükóz, gyanta, gyümölcssav, hamu, hyperozid, kalcium, kálium, kapszantin, kávésav, keményítő, kobalt, króm, lutein, magnézium, mangán, mustársav, nátrium, niacin, ón, pektin, poliszacharid, rost, rutin, szacharidok, szacharóz, szelén, szilícium, tanninok, tanninsav, ursolsav, vas, vitamin, vitamin b1, vitamin b2, vitamin c, vitamin k, zsír

Mely részét gyűjtik: A cserje érett termését, kocsány nélküli, gyökerének vékonyabb ágait, valamint a vastagabb gyökerek kérgét kell gyűjteni.

Sóskaborbolya leírás:

A sóskafafélék (Berberidaceae) családjába tartozó 2-3 m magas, tövises cserje. Tipikus ismertetőjegye: élénkpiros bogyók. Gyökere erőteljes, szívós, tömör, kívül barna, belül világossárga színű, szagtalan, igen keserű ízű, sárgára színező. Levelei 2-5 cm hosszúak, elliptikusak vagy fordított tojásdadok, hegyesek, tompák, fűrészesek, fogasak, savanykás ízűek. Virágzata lecsüngő, sokvirágú fürt. A virágok harang alakúak, illatosak, sárgák. Termése 5-10 mm hosszú, kb. 3 mm vastag, kétmagvú, vörös színű, savanyú ízű bogyó: május-júniusban virágzik. A közönséges sóskaborbolyát felhasználhatjuk gyapjú, bőr, vagy fa színezésére. Terméséből lekvárt, vagy zselét is lehet főzni. A kérget általában főzetként alkalmazzák, főleg epebántalmak ellen, a levelekből tinktúrát készítenek, a termést szemcseppek készítéséhez használják.

Betegségek kezelése:

Gyógynövényként alkalmazható epepanaszok kezelésére, vizelethajtó és lázcsillapító gyógyszerként, valamint vérnyomáscsökkentőként. Az antibiotikus hatású berberin és berbamin hatást gyakorol az epeelválasztásra, így a borbolya enyhíti az epekő okozta fájdalmakat. Keserűanyag-tartalmánál fogva étvágygerjesztő hatású és elősegíti az emésztést. Hagyományosan májelégtelenségben szenvedőknek ajánlják. A berberin gyulladáscsökkentő hatása miatt a növény külsőleg alkalmazva gyulladásos szembetegségekre ajánlott. A gyökér és kéreg gyomor-, bél-, máj- és epebántalmak ellen, valamint enyhébb hatású hashajtóként használatos. A termésből készült teát bélhurut ellen használják. A friss termésekből erősítő hatású bort és szörpöt készítenek. Bolgár kutatások alapján a sóskaborbolya gyökeréből kivont berberin gyulladáscsökkentő hatású. A közép-európai népi gyógyászat rendszeresen használja reumás fájdalmak kezelésére is.

Sóskaborbolya hol honos:

Európa, Közép-Európában is előfordul.

Figyelmeztetés:

Termései savanykás ízűek, és csak kis mennyiségben fogyaszthatóak.

Összetéveszthető:

A borbolya gyökerében található alkaloidok miatt a növény mérgező, ezért alkalmazása várnadós nőknek nem ajánlott; a berberin, de főleg a berbamin izomlazító hatása pedig alacsony vérnyomást okoz.

Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.

Mikor gyűjtik:

A gyökérkérget októbertől áprilisig gyűjthetjük (beszáradási aránya: 3:1). A termését augusztustól szeptemberig gyűjthetjük (beszáradási aránya: 5:1). A levelek május-júniusban szedhetőek, a kérgét pedig ősszel gyűjtik.

Sóskaborbolya szinonímák:

sóskafa, közönséges sóskaborbolya, borbolya, borbolyabokor

Latin név: Berberis vulgaris, Berberis dumetorum, Berberis jacquinii

Angol: Berberis, European barberry, Barberry, Berberis vulgaris, Berberry, Common barberry, European, Jaundice berry, Pepperidge bush, Pipperidge bush, Piprage, Sourberry, Sow berry

Finn:Ruostehappomarja,Happomarja

Francia: Epine-vinette,Berbéris commun, Berberis commune, Berbéris vulgaire, Pissevinaigre, Vinetter, Vinettier, Vinettier commun

Görög: Βερβερίς η κοινή

Holland: Zuurbes,Gewone zuurbes

Ír: Barbróg

Izraeli:ברבריס

Kínai: 血红小檗欧洲小檗

Lengyel: Berberys pospolity,Berberys pospolityx, Berberys zwyczajny

Német: Sauerdorn, Gewöhnliche berberitze, Berberitze, Berbesbeere, Bubenlaub, Bubenstrauch, Dreidorn, Echte berberitze, Essigbeere, Essigdorn, Essigscharl, Geissenlaub, Gemeine berberitze, Gemeiner sauerdorn, Hasenbrot, Heckenbrberitze, Kuckucksbrot, Reselbeere, Spiessdorn, Spitzbeeri, Weinscharln, Weinzäpferln, Zizerlstrauch

Norvég: Berberis, Berberiss

Olasz: Crespino,Crespino comune,Berberis vulgaris, Berbero, Spina santa, Spino santo, Spino vineto

Orosz: Барбарис обыкновенный

Perzsa: زرشک معمولی

Portugál: Bérberis, Espinheiro-vinhedo, Uva-espim

Portugál Brazil: Uva espim

Spanyol: Agracejo, Agracillo, Arlera, Arlo, Berberis vulgaris, Espino cambrón, Vinagrera

Svéd: Berberis, Surtorn, Vanlig berberis

Szlovák: Dráč obyčajný

Szlovén: Češmin navadni, Navadni češmin

Török: Adi kadıntuzluğu,Amberbaris, Amberparis – kadıntuzluğu, Kadintuzluğu, Sarıçalı

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 254. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 208

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0

A természet füvészkertje; Reader’s Digest Kiadó Kft. , Budapest, 2003; ISBN 963 9562 01 7

Flora Danica Hft. 16, Tab. 904Carl Axel Magnus Lindman: Bilder ur Nordens Flora; Tavl. 180Prof. Dr. Thomé, Otto Wilhelm: Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz Band 2 Tafel 72Jan Kops: Flora Batava 3.Deel, Tafel 175