somkóró

Milyen fitoterápiában használatos: nyugati

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): antikoaguláns tulajdonságok, benzoesav, cserző anyagok, diosgenin, fehérje, ferulasav, flavin, flavonoid, galluszsav, gyanta, illóolaj, kávésav, keserű extraktív anyag, kolin, kumarin, kumarin glikozid, melilotozid, mustársav, nyálka, só, szalicilsav, szapogenin, szaponinok, tanninsav, zsír

Mely részét gyűjtik: “Fűárut” és “virágárut” lehet belőle előállítani. A virágzatból kétféle anyag készülhet: “fosztott” és “morzsolt”. Fűárunak a növény üdén virágzó max. 40 cm hosszú vékonyabb hajtásvégeit kell gyűjteni. A fosztott virágárunak levelet nem tartalmazó, üdén nyíló virágokból kell állnia. A morzsolt virágáru előállításához a növény virágos hajtásait levágják, megszárítják, majd ezután lemorzsolják róla a virágot.

Leírás: A pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó egynyári, vagy áttelelő kétnyári, a második évben virágzó növény. Gyökere több szárat fejleszt, ujjnyi vastag, hossza az 1 m-t is meghaladja. Szára zöld, barázdált, 1-2 méter magas, egyenes, hengeres, elágazó. A levelei szórtak, hármasak, levélkéi hosszasak, elliptikusak vagy lándzsásak, 1-3 cm hosszúak, felső részükön fűszéres szélűek, zöldek, kopaszok. Virágzata arasznyi hosszúra is megnyúló vékony fürt. A virágok kicsinyek, pártájuk élénksárga; egész nyáron át virágzik. Termése sárgásbarna, tojásdad hüvelytermés. A növény a kumarintól kellemes illatú. A Közép-Európan is honos fajt már régóta használják gyógynövényként. A virágos szárítmányt főként dohányillatosítónak használták régebben (ma is lehetne használni, mint természetes szert). Forrázat, főzet, por vagy száraz kivonat, illetve tinktúra készíthető belőle. Számos gyógyszerkészítmény alapanyaga több más érfalerősítő hatású gyógynövénnyel, például az őszi csodamogyoróval, a vadgesztenyével vagy a fekete áfonyával együtt.

Betegségek kezelése: Görcsoldó hatásuk miatt emésztési panaszok ellen, nyugtató hatásuk miatt pedig alvászavarokra vagy idegességre adják. A fűszárítmányból készült teát gyomor-, bél- és légzőszervi megbetegedések ellen, lágyító borogatásul kelésekre, fekélyekre, visszérgyulladásra is használják. Vénafal-erősítő, ödémaellenes és érvédő tulajdonságokkal rendelkezik. Szabályozza a máj-és nyirokműködést, és véralvadást gátló hatást fejt ki. Vízhajtó és görcsoldó hatású. Emésztési zavarok kezelésére is használatos. Külsőleg szembántalmakra, zúzódásra, rándulásra, felszíni vérzésre is ajánlott.

Hol honos: Egész Európában és Észak-Ázisában elterjedt.

]Figyelmeztetés: Mivel a növény enyhén mérgező a kumarin tartalmánál fogva (mely a májra mérgező hatású) , alkalmazása kizárólag orvosi felügyelet mellett történhet. A dikumarol, mely a helytelenül szárított somkóróban keletkezik, az állatokban 1922 óta megfigyelt vérömléses szindróma előidézője.

Termőhelye: Szárazabb és meszes talajokon, köves helyeken, parlagokon, utak mellett, szőlőkben sokfelé tömegesen terem.

Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.

Mikor gyűjtik: Virágát május-augusztusban gyűjtjük (beszáradási aránya: 5:1). Virágzó hajtását májustól augusztusig gyűjtjük (beszáradási aránya: 5:1).

Szinonímák: orvosi somkóró, kőhere, vad lóhere, sárkerep, lóhere, mezei somkóró, mézkerep, orvosi here, somkóró

Latin név: Melilotus officinalis, Melilotus arvensis, Melilotus diffusus,Melilotus petitpierreanus,Trifolium officinale,Trifolium petitpierreanum Hayne, Melilotus officinalis Willd.

Angol: Common melilot, Yellow sweet clover,Corn melilot, Hay flower, King’s clover, Melilot, Melilotus officinalis, Ribbed melilot, Ribbed meliot, Sweet clover, Yellow clover, Yellow melilot

Finn:Rohtomesikkä

Francia: Melilot officinal,Couronne royale, Mélilot jaune

Görög: Μελίλωτος ο φαρμακευτικός, Νυχάκι, Παφίτικο τριφύλι

Holland: Citroengele honingklaver,Akkerhoningklaver

Ír: Crúibín cait

Izraeli:דבשה

Japán: しながわはぎ

Kínai: 黄香草木樨草木樨 , 黄香草木犀

Lengyel: Nostrzyk żółty,Nostrzyk lekarski, Nostrzyk zolty

Német: Steinklee, Gelbe steinklee,Gebräuchlicher honigklee,Ackerhonigkle, Bärenklee, Echter steinklee, Gebräuchlicher steinklee, Gelber steinklee, Gewöhnlicher steinklee, Goldklee, Honigklee, Melilotenklee, Mottenklee, Schotenklee

Norvég: Legesteinkløver,Lækjesteinkløver

Olasz: Meliloto comune,Erba vetturina, Meliloto, Melilotus officinalis

Orosz: До́нник лека́рственный,Бурку́н, Буркуне́ц, Ди́кая гре́ча, До́нная трава́, Донник, До́нник же́нский, Донник лекарственный

Perzsa: شاه‌افسر

Portugál: Meliloto, Meliloto-amarelo, Trevo-de-cheiro

Portugál Brazil: Meliloto

Spanyol: Trébol de olor amarillo,Alfombrilla, Cornilla real, Coronilla, Coronilla real, Hierba de los caminos, Meliloto, Meliloto amarillo, Meliloto común, Melilotus officinalis, Mielga, Trébol de olor, Trébol de san juan, Trébol oloroso, Trébol real

Svéd: Gul sötväppling,Sötväppling,Melotengräs, Äkta sötväppling

Szlovák: Komonica lekárska

Szlovén: Navadna medena detelja,Medena detelja navadna

Török: Kokulu yonca, Sari yonca, Tıbbi kokulu yonca, Yonca

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 253. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 206

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0

A természet füvészkertje; Reader’s Digest Kiadó Kft. , Budapest, 2003; ISBN 963 9562 01 7

Jan Kops: Flora Batava 4.Deel, Tafel 319Prof. Dr. Thomé, Otto Wilhelm: Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz Band 3 Tafel 116Franz Eugen Köhler’s Medizinal-Pflanzen, Vol.IFlora Danica Hft. 47, Tab. 2781Franz Eugen Köhler, Köhler’s Medizinal-Pflanzen, 1897