sédkender

Milyen fitoterápiában használatos: nyugati

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): cserző anyagok, euparin, eupatorin, eupatoriopikrin, flavonoid, gyanta, illóolaj, keserűanyag, lactucerol, pirrolizidin alkaloida, poliszacharid, szaponin, tanninsav

Mely részét gyűjtik: A virágzás kezdetén a növény leveles hajtásának felső, legfeljebb 40 cm hosszú részét kell gyűjtani. A teljes virágzásban gyűjtött részekből álló áru elveszíti tetszetős külsejét, mert szárítás alatt a virágok teljesen elnyílnak, helyüket a termések szőrbóbitái foglalják el.

Leírás: A fészkesvirágzatúak (Compositae vagy Asteraceae) családjába tartozó, maximum 1,5 méter magas, évelő növény, vöröses, erősen szőrözött szárral. Keresztben átellenesen állású levelei tenyeresen szeldeltek, durván fűrészesek. Virágzata fészek, benne a virágok húspirosak; júniustól augusztusig nyílnak. Valamennyi virága csöves. Termése kaszt, amelyen jól fejlett bóbita van. Rendkívül szép, nedvességkedvelő növény. A sédkender gyógyító hatásait már az ókori orvosok, füvesemberek is ismerték. A növény latin elnevezése (Eupatorium), a Kr. e. I. században élt VI. Mithridatész Eupatór pontoszi királyra utal, aki ismert volt a gyógynövények, az alkímai és a sötét mágia iránti vonzódásáról. Későbbi korokban a különböző nemzetek más-más név alatt alkalmazták a sédkendert a legkülönfélébb betegségek gyógyítására. Rózsaszínes-pirosas virágaiból textilfestő anyagot készítenek. Szárítás után inhaláláshoz főzetet készítenek belőle, vagy tinktúraként fogyasztják.

Szépségápolás: A rosacea vagy az akne rosacea kezelésére is alkalmas.

Betegségek kezelése: A kenderpakóca leveleit és gyökerét évszázadokon keresztül alkalmazták a gyomor-bél traktus és a máj panaszaira, valamint láz, megfázás és grippe esetén, külsőleg pedig ekcémára és pikkelysömörre. A gyógynövényből készített tea segíti az anyagcserét, hashajtó hatású, jótékonyan befolyásolja a vese, a húgyhólyag, az epehólyag, a máj működését. Segíti a kiválasztást, salaktalanító keverékek alkotója. Kiváló immunserkentő: tinktúra formájában hatékony a különböző baktérium- és vírusfertőzésekkel szemben (megfázás, torokfájás, köhögés, influenza). A főzet külsőleg gennyesedő, nehezen gyógyuló sebek, lábszárfekélyek vagy hüvelyi fertőzések kezelésére alkalmazható. Borogatásként alkalmazva csillapítja a reumás fájdalmakat, hámsérülések, ütés, zúzódás okozta kék foltokra is jótékonyan hat. Az alsó végtag ödémájára, ekcémára és egyéb, a máj működésének zavarai következtében kialakul t bőrelváltozásokra is alkalmazható. Beöntés formájában segíthet a sérült vagy daganatos végbélnél, részben gyulladáscsökkentőként, részben fájdalomcsillapítóként működve. A homeopátiában is gyakorta alkalmazzák. Az ókori görögök szemgyulladásra és az emésztés javítására használták. A középkorban sebgyógyítóként, az amerikai misszionáriusok idejében pedig tífusz elleni szerként használták. Más híres középkori bölcsek hashajtóként és hánytatószerként, sárgaság ellen, ödémákra és véraláfutásokra, influenza ellen, különböző fekélyekre, vértisztításra, skorbutra, valamint másnaposságra alkalmazták. A latin cannabinum elnevezés és a magyar sédkender megnevezés arra utal, hogy a kenderrel állhat kapcsolatban. Ez azonban ebben a formában nem igaz. A kapcsolat csupán csak a levél formájából ered, a sédkender hatásaiban erősen eltér a kendertől.

Hol honos: Európából származik, de Nyugat-Ázsia, Észak-Afrika területeire is átterjedt.

]Figyelmeztetés: A sédkender használatakor óvatosnak kell lennünk. A kutatások rámutattak arra, hogy a számtalan gyógyhatású anyagon kívül olyan alkaloida (pirrolizidin) is megtalálható benne, amely helytelen és hosszan tartó használat mellett negatív hatással lehet a májműködésre. A gyógynövényből készített főzet ezért feltétlenül óvatos, az előírás szerinti használatot követel. Állapotos és szoptató kismamák, és kisgyerekek egyáltalán nem fogyaszthatják!

Termőhelye: Európaszerte – néhol tömegesen – megtalálható, főként vizek mentén, nádasokban, mocsaras területeken, erdővágásokban.

Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.

Mikor gyűjtik: A szárakat és a leveleket tavasszal, virágzás előtt, a virágos hajtásvégeket pedig nyáron, az elvirágzás végén gyűjtik be. Virágzó hajtását június-augusztusban gyűjthetjük. Beszáradási aránya: 4:1. A felhasznált részeket ritkán alkalmazzák frissen, mert ekkor kellemetlen szaguk és ízük van.

Szinonímák: sédfű, kenderpakóca, sebkender, fokhagymaszagú fű, keresztes bodza, királyné asszony káposztája, kunigundafű, májgyógyító-fű, pakócza, vízigyopár, vízikender, vízi kender

Latin név: Eupatorium cannabinum

Angol: Hemp agrimony, Agrimony / Common Dutch Agrimony / Common Hemp Agrimony / Eupatorium cannabinum / Gravel Root / Hemp Eupatorium / Hemp-agrimony / Holy Rope / St. John’s Herb / Sweet-Smelling Trefoil / Water Agrimony / Water Hemp / Water Maudlin

Finn:Punalatva / Rantapunalatva

Francia: Eupatoire chanvrine, Eupatoire à feuilles de chanvre, Cannabine / Chanvrine / Eupatoire

Holland: Koninginnenkruid, Koninginnekruid / Leverkruid

Ír: Cnáib uisce

Izraeli:אבגר / גדותן הביצות

Japán: ヘンプアグリモニー

Kínai: 大麻叶泽兰

Lengyel: Sadziec konopiasty

Német: Wasserdost, Gewöhnliche Wasserdost, Gemeiner Wasserdost / Gewöhnlicher Wasserdost / Hirschklee / Kunigundenkraut / Wasserdosten / Wasserhanf

Norvég: Hjortetrøst

Olasz: Canapa acquatica, Canapa d’acqua / Canvetta / Eupatorio cannabino / Eupatorium cannabinum

Orosz: Репешок

Portugál: Eupatória-de-Avicena / Eupatório / Trevo-cervino

Portugál Brazil: Eupatorio

Spanyol: Cannabina, Canabina / Eupatorio / Eupatorio de los árabes / Eupatorium cannabinum

Svéd: Hampflockel, Flocks / Floksört / Hampört

Szlovák: Konopáč obyčajný

Szlovén: Konjska griva

Török: Koyun pıtrağı, Gripotu (Yabani) / İbnisnaotu

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 251. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 204

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0

A természet füvészkertje; Reader’s Digest Kiadó Kft. , Budapest, 2003; ISBN 963 9562 01 7

VITAE KLUBMAGAZIN, 2013/02, Vladimír Vonásek: Sédkender: A varázslókirály gyógyszere

Flora Danica Hft. 13, Tab. 745; Carl Axel Magnus Lindman: Bilder ur Nordens Flora; Tavl. 520; Prof. Dr. Thomé, Otto Wilhelm: Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz Band 4 Tafel 103