salátaboglárka

Milyen fitoterápiában használatos: nyugati

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): alkaloida, szaponin, szerves savak, Vitamin C, anemonin, cserző anyagok, protanemonin, protoanemonin

Mely részét gyűjtik: A gyökeret, gyöktörzset, levelet, nedvet gyűjtjük.

Leírás: A boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó, legfeljebb 15 cm magas, évelő növény szív vagy vese alakú levelekkel és sárga, csillag alakú virágokkal. Az apró növény kora tavasszal virágzik, aranysárgák, a virágzás március-áprilisra esik. Szára üreges, a gyökere gumósan vastagodott, koloncos. Termése kaszattermés. A korai zsenge levelek salátaként önmagukban, vagy salátákhoz, kenyérfeltétként, esetleg túró ízesítésére is használhatóak. Néhol amulettként viselik, hogy elkerüljék a bajokat.

Betegségek kezelése: Már az antik kor óta használják aranyér és fekélyek kezelésére. A leveleiből készült teát elégtelen veseműködés és magas vérnyomás ellen isszák. Mellékhatásai miatt manapság kevéssé használatos. A gyökerek fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő és vízhajtó tulajdonsága a szaponinoknak köszönhető. A gyökereket kizárólag külsőleg szabad felhasználni aranyér kezelésére. Érszűkítő hatású szaponinokban gazdag. Fő szaponinja az anemonin, amelynek izgató hatása is van.

Hol honos: Európa, Nyugat-Ázsia és Észak-Afrika

]Figyelmeztetés: Manapság kevéssé használatos, mert külső felhasználása esetén bőrpírt és hólyagképződést, elfogyasztva pedig rosszullétet és hasmenést okozhat. Napjainkban a közönséges boglárkát mint enyhén mérgező növényt ismerik. Számos boglárkaféléhez hasonlóan irritáló hatású. Virágzás után bőrpírt okozó anyagok halmozódnak fel benne, amelyek átmeneti vérbőséget idéznek elő a bőrben, és akár egyetlen érintésre hólyagosodást eredményezhetnek.

Termőhelye: Nyirkosabb erdőkben, vagy cserjésekben terem.

Jogszabályi védettség: Hazánkban a úszó víziboglárka (Ranunculus fluitans), a selymes boglárka (Ranunculus illyricus), a sziki boglárka (Ranunculus lateriflorus), a buglyos boglárka (Ranunculus polyphyllus), a csőrös boglárka (Ranunculus psilostachys) jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) védett, természetvédelmi értéke 5.000 Ft. A nádi boglárka (Ranunculus lingua), a berki boglárka (Ranunculus nemorosus), merevszőrű boglárka (Steven-boglárka) Ranunculus strigulosus természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

Szinonímák: nyugati salátaboglárka, közönséges boglárka, aranyka, boglárka, boglár, víziboglárka, közönséges salátaboglárka

Latin név: Ranunculus ficaria, Ficaria verna

Angol: Lesser celandine,Celandine, Fig buttercup, Figroot buttercup, Figwort, Pilewort, Pileworth, Small celandine, Smallwort

Finn:Mukulaleinikki

Francia: Ficaire fausse renonculem,Renoncule ficaire,Ficaire

Görög: Ρανούγκουλος η φικάρια, Χελιδονόχορτο

Holland: Gewoon speenkruid,Speenkruid, Stinkende gouwe soort

Ír: Grán arcáin

Izraeli:נורית הלב

Japán: ひめりゅうきんか

Lengyel: Ziarnopłon wiosenny,Jaskier wiosenny, Pszonka, Ziarnpłon wiosenny

Német: Scharbockskraut,Feigwurz, Fiegwurz, Frühlings-scharbockskraut, Knöllchen-scharbockskraut, Scharbockkraut

Norvég: Vårkål

Olasz: Ranuncolo favagello

Orosz: Лю́тик весе́нний,Чистя́к, Чистя́к весе́нний

Perzsa: لسر کلاندین

Portugál: Celidónia-menor, Crisley, Erva-das-hemorróideas, Erva-do-hemorroidal, Erva-hemorroidal, Escrofulária-pequena-de-crisley, Ficária, Quelidónia-menor

Spanyol: Celidonia menor,Ranunculus ficaria

Svéd: Svalört,Groddknoppslös svalört, Korskål, Stor svalört

Szlovén: Lopatica, Lopatica navadna, Lopatičasta zlatica, Zlatica lopatičasta

Török: Basurotu, Yağlı çiçek

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 250. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 202

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0

A természet füvészkertje; Reader’s Digest Kiadó Kft. , Budapest, 2003; ISBN 963 9562 01 7

Flora Danica Hft. 9, Tab. 499Carl Axel Magnus Lindman: Bilder ur Nordens Flora; Tavl. 162Jan Kops: Flora Batava 1.Deel, Tafel 76