Saláta boglárka – az első zöld étel tavasszal.
Saláta boglárka – Ranunculus Ficaria
Valaha a sóskát megelőző első tavaszi ,,zöld” étel volt a salátaboglárka.
Virágzás előtt gyűjtött leveleiből készített leves, főzelék és mint neve is mutatja, főleg ecetes saláta.
Ilyenkor virágzás idején már nem tartották jónak.
Egyrészt íze már elromlik, másrészt mint Ranunculaceae, azaz boglárka-féle, ez a növény is tartalmaz ekkorra – igaz nem nagy mennyiségű- de mérgező anyagot.
Virágbimbóiról viszont még nem késtünk le, azt valaha kapribogyó helyettesítőként ették.
De senki se siessen!
Elárulom, egyrészt igen nehéz a virág bimbóiból mennyiséget gyűjteni, másrészt, aki biztosan nem ismeri a növényt, jobban teszi ha hozzá sem nyúl.
Más, sokkalta mérgezőbb boglárka-félékkel könnyen összetévesztheti!
Zsenge tavaszi levelét és virágbimbóit egyaránt.
Valaha a salátaboglárkából készült ételeket főleg skorbut kezelésére használták, így nagy valószínűséggel bőven tartalmaz C vitamint.
Haszna/használata
Mostanában a közönséges boglárkát enyhén mérgező növényként ismerik.
Virágzása elmúltával bőrpírt okozó anyagok halmozódnak fel benne, és érintése hólyagosodást eredményezhetnek, átmeneti vérbőséget idézhetnek elő a bőrben. Elfogyasztva rosszullétet, és hasmenést okozhat. Külső felhasználás esetén hólyagképződést, bőrpírt okozhat.
Az antik kor óta használják fekélyek, aranyér kezelésére.
Teája a veseműködésre és a magas vérnyomás kezelésére hatásos.
A gyökereket csakis külsőleg szabad az aranyér kezelésére lehet felhasználni.
Mottó: Örülj! Mosolyogj! Hát élsz!
KATTINTS IDE A TERMÉSZETGYÓGYÁSZ SZAKÉRTŐK ELÉRÉSÉHEZ!
A szerző
