római kömény

Milyen fitoterápiában használatos: nyugati

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): 2-5 % illóolaj, 10 % zsírosolaj, kolin, gyanta, cseranyag, fehérje, acetilkolin, a-fellandrén, aldehid, apiin, a-pinén, aszkorbinsav, a-terpinén, a-terpineol, béta-karotin, bór, cineol, cink, dipentene, eugenol, farnezol, fehérje, foszfor, gumi, gyanta, hamu, illóolaj, kalcium, kálium, karén, karvol, kobalt, kolin, króm, kumin-aldehid, limonén, linalool, magnézium, mangán, mannit, mirtenol, nátrium, niacin, nikkel, olajsav, réz, rost, szabinén, szacharidok, szalicilát, tanninok, terpinén-4-ol, timol, vas, vitamin b1, vitamin b2, víz, xantofil, zsír

Mely részét gyűjtik: gyümölcs, mag, termés. Elsősorban a termést hasznosítják.

Leírás: Az ernyősvirágzatúak (Umbelliferae) családjába tartozó, maximum 50 cm magas, egynyári növény, amelynek vékony szára fonalszerűen csíkolt. Mintegy 5 mm-es termése hosszúkás, barázdált ikeraszat. Magvainak színe némileg világosabb, mint a kömény (Carum carvi) esetében. Ahogy a sírleletekből következtetni lehet, a római kömény valószínűleg már a fáraók korában is kedvelt fűszer- és gyógynövény volt Egyiptomban. Ma ezt a – már az Ószövetségben is megemlített – fajt szívesen használják currys ételek vagy chili con carne fűszerezésére. A colombo és a ras-el-hanout nevű fűszerkeverékek összetevője. Fűszeres kaszatterméséért Magyarországon is termesztik. A fűszer- és gyógynövényt néha sajtba keverik, kenyérbe sütik, kiflire, pogácsára, teasüteményekre hintik. A termésből kinyert illóolaj színtelen vagy halványsárga, jellegzetes muskotályos illata és keserű íze van.

Betegségek kezelése: Terápiásan puffadás, teltségérzet, bélgázok, bélfertőzés étvágytalanság, kólika néha pedig álmatlanság és megfázás esetén alkalmazzák. A szoptatás közbeni tejcsatorna-elzáródás kezelésére is alkalmazható. Illóolajával reuma elleni bedörzsölők készülnek. A római köménynek ezidáig csekély gyógyhatását igazolták a tudományos kísérletek. Csak szélhajtó és bélgörcsoldó hatása bizonyított. Vizsgálatok kimutatták, hogy a növény terméséből kivont illóolaj a vérlemezkék összetapadását gátolja, ezáltal védő hatása lehet a szívre és az érrendszerre. Egy indiai (Madras) rákkutató intézetben végzett állatkísérletek szerint a patkányoknál a máj- és gyomorrák ellen hatott.

Hol honos: Észak-Afrika, India és a Közel-Kelet, Ázsia

]Figyelmeztetés: A római kömény illóolaja nagyobb mennyiségben mérgezőnek bizonyult, és idegi izgalmi állapotot okozott.

Termőhelye: A Földközi-tenger mentén, valamint távolabb, keleten honos.

Összetéveszthető: Az ebbe a családba tartozó némely növényhez – koriander, fűszerkömény, kapor – hasonlóan, a római kömény is kiválthat különféle allergiás reakciókat (szénanátha, allergiás kötőhártya-gyulladás, emésztőrendszeri tünetek). A római kömény termése a konyhakerti köménnyel (Carum carvi) ellentétben – amellyel gyakran összekeverik – egyenes és nem görbe.

Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.

Mikor gyűjtik: Indiában és a Közel-Keleten termesztik nagy mennyiségben. Itt nyáron hozza a terméseit, amelyet kézzel gyűjtenek be.

Szinonímák: egyiptomi kömény, borsoskömény

Latin név: Cuminum cyminum, Cuminum cyminum Linne

Angol: Cumin,Cumin seed, Cummin

Finn:Roomankumina

Francia: Cumin

Görög: Κύμινο

Holland: Komijn,Witte komijn

Ír: Cuimín

Izraeli:כמוןכמון תרבותי

Japán: クミン

Kínai: 孜然孜然芹

Lengyel: Kmin rzymski

Német: Kreuzkümmel, Cumin, Mutterkümmel

Norvég: Spisskummen,Spisskarve, Spisskum

Olasz: Cumino,Cuminum cyminum

Orosz: Зира,Зар, Затр, Зра, Каммун, Кмин,Кмон, Кумин, Римский тмин ,Чаман

Portugál: Cominho

Portugál Brazil: Cominho

Spanyol: Comino, Comino hortense

Svéd: Spiskummin

Szlovén: Orientalska kumina, Kumin, Laški kumin, Rimska kumina, Zamorska kumina

Török: Kimyon,Kimyonu

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 245. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 195

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0

A természet füvészkertje; Reader’s Digest Kiadó Kft. , Budapest, 2003; ISBN 963 9562 01 7

Franz Eugen Köhler’s Medizinal-Pflanzen, Vol.III