A patkányriasztó növény, az ebnyelvűfű, ha láttál már ilyen növényt, hatásos lehet a rágcsálók távoltartására is.

Virágzik az ebnyelvűfű, a patkányriasztó növény.

Frászt kapnak tőle a patkányok!

Valaha a malmokban teljesen reménytelen vállalkozás volt a patkányok és az egerek irtása.

Nem voltak hatékony mérgek és hiába gyérítették a kártevők állományát számos szellemes vagy ma már undort keltő módszerrel. A nagy mennyiségű gabona tömegesen csábította a rágcsálókat.

Ám az évszázadok – a molnárok folyamatos próbálkozásainak köszönhetően – értékes tapasztalatokat hoztak!

Találtak olyan növényeket, melyek hatékony patkányriasztó szereknek bizonyultak, ha azokat nagyobb mennyiségben nyersen szétteregették a malom padlózatán.

Az ebnyelvűfű, és hasonló társai – patkányriasztó növény

Ratifugus-nak (vagy rattifugusznak) azaz patkány-és egérriasztóknak nevezték el ezeket a növényeket, a latin rat = patkány és a fugare = hajtani, űzni, illetve a fugus = szökevény szavak alapján.

Tíz rattifuguszról tudok, ezek a következők:  ebnyelvűfű, ökörfarkkóró, illatos macskamenta, beléndek, maszlag, fekete zászpa, fehér üröm, gilisztaűző varádics és a fekete vagy a földi bodza hajtása.

Az első hármat tartották a leghatékonyabbnak, ezek közül is leginkább az ebnyelvűfüvet!

Ismétlem, NAGY mennyiségben teregették a padlóra a NYERS növényt, mely főleg addig hatott, amíg fonnyadozott, száradt! Mikor már kiszáradt, hatása már gyengébb lett.

Persze próbálták a patkányriasztó növény riasztó hatását egyszerű kísérletekkel is demonstrálni, ám ezekről csak főleg másodkézből származó bizonytalan említések vannak.

Ilyen az az állítás, hogy a friss ebnyelvűfűvel alaposan betömött patkánylyukat sohasem tisztítja meg, rágja át a patkány, hanem inkább új lyukat rág magának… (No jól jártunk.)
Másik kísérlet szerint a friss ebnyelvűfűvel letakart élelemhez nem nyúl a patkány, sőt még akkor sem, ha már éhezik… (Arról nem szól a hír, hogy meddig bírja az éhezést.)

A harmadik híradás szerint tengerjáró hajón inkább a vízbeugrást választják a patkányok, mint a halomnyi ebnyelvűfüvön való átmászást… (A marhája. Meg aki szó szerint elhiszi.)

Az azonban teljes biztonsággal kijelenthető, hogy magának a növénynek tényleg egérszaga vagy legalábbis igen erőteljes, hogy is mondjam, nem teljesen szalonképes illata van.

Cynoglossin és más erőteljes hatóanyagai a hírhedt kuráre mérgező hatását utánozzák, igaz ahhoz képest csak kicsiben.

Szóval nem egy ártalmatlan növény, valami alapja azért bizonyosan lehet a patkányokkal kapcsolatos megfigyeléseknek.

Viszont külsőlegesen használva régi népi gyógyító szer!

A friss levelekkel valaha sebeket, kisebb vágásokat, csípéseket, cipőfeltörést borogattak, melynek teljes mértékben az útifüvekhez hasonló gyógyító hatása volt.

 

Mottó:    Örülj!   Mosolyogj!   Hát élsz!

 

A kiskertemben készült.

 

 

KATTINTS IDE A FITOTERAPEUTA SZAKÉRTŐK ELÉRÉSÉHEZ!

A szerző