őszi kikerics

Milyen fitoterápiában használatos: nyugati

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): alkaloidok, benzoesav, cserző anyagok, cukor, demekolcin, fehérje, keményítő, kolchicin, olaj, szalicilsav, tanninok, zsírosolaj

Mely részét gyűjtik: gumó, mag; Főként a növény érett magja adja a hatóanyagot.

Leírás: A lilomfélék (Liliceae) családjába tartozó, maximum 10 cm-esre növő, évelő növény, mely csak ősszel (augusztus-szeptemberben) virágzik. Gumója diónyi, sötétbarna hártyás burokba zárt, tömör állományú. Levelei áprilisban kezdenek fejlődni, kifejlődve 20-30 cm hosszúak, lándzsa alakúak. A magok 1,4-2 mm átmérőjűek, gömbölyűek, éretten sötétbarnák, kemények. Némileg a kerti krókuszra emlékeztet. Színezőnövényként is használatos. A növényből előállított kolhicint a növénynemesítéshez és növekedés serkentésére, változatok előállítására használják.

Betegségek kezelése: Annak ellenére, hogy mérgező anyagokat tartalmaz, orvosi felügyelet mellett időnként használják bőrbetegségek kezelésére. Alapvetően azonban nem javasoljuk ennek a veszedelmes növénynek a gyógyászati célú alkalmazását, hiszen kiváltható biztonságosabb gyógynövényekkel is.

Hol honos: Európa

]Figyelmeztetés: Halálosan mérgező, mert egy kolchicin nevű sejtmérget tartalmaz, amely nagyobb dózisban görcsöket, szívritmus zavarokat és végül légzésbénulást okoz. Veszedelmessége miatt ma már gyógyászati jelentősége nincsen.

Termőhelye: Nyirkosabb réteken és legelőkön sokszor nagy tömegben terem.

Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag a homoki kikerics (Colchicum arenarium) és a magyar kikerics (Colchicum hungaricum) (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) védett, természetvédelmi értéke 100.000 Ft.

Mikor gyűjtik: A kikericsmagokat a június-júliusi kaszáláskor gyűjtik: padláson a napra kiterítve utánérlelik, majd a magokat a tokból kicsépelik, megtisztítják és a végleges száradásra kiterítik. Akkor jó a száradás, ha egy marék magot a tenyerünkbe szorítva és szétnyitva a magok szétválnak és nem tapadnak egymáshoz. 10 kg éretlen toktermésből lesz 1 kg száraz mag.

Szinonímák: őszike, csicsiskoma, őszikikerics, kikerics

Latin név: Colchicum autumnale; Colchicum pannonicum; Colchicum praecox; Colchicum vernale

Angol: meadow-saffron; Autumn crocus; Colchicum / Colchicum autumnale / Meadow saffron / Naked boys / Naked ladies / Naked lady / Wild saffron

Finn:Syysmyrkkylilja; Alastonimpi / Myrkkylilja / Syksyn myrkkylilja

Francia: Colchique d’automne; Colchique / Colchique d’automne / Safran bâtard / Safran des prés / Tue-chien

Görög: Κολχικό το φθινοπωρινό / Κρόκος

Holland: Herfsttijloos; Herfsttijloos soort / Wilde herfsttijloos

Ír: Cróch an fhómhair

Japán: イヌサフラン / コルチカム

Kínai: 秋水仙

Lengyel: Zimowit jesienny

Német: Herbstzeitlose; Herbst-zeitlose; Aegidibleamerl / Anbaubleamerl / Butterwecken / Giftblume / Giftkrokus / Gramatbleaml / Hennengift / Hennenverrecka / Herbstblume / Herbstkunkel / Herbstlilie / Herbstzeitlos / Heugucken / Hundsblume / Hundshoden / Hundszwiebel / Kaiblbuschen / Kathrinenblume / Kuckucksbrot / Kuheuter / Lausblume / Laustaschen / Leichenblume / Lichtblume / Michaeliblime / Mönchskappen / Nackte jungfer / Nackte kathl / Pumperhosen / Schulblume / Spinnblume / Teufelsbrot / Teufelstabakbeutel / Teufelswurz / Wiesen-safran / Wiesenlilie / Wiesensafran / Wilde zwiebel / Zeitlose / Zosen

Norvég: Tidløyse; Tidløs; Naken jomfru / Tidlaus / Tidløse

Olasz: Colchico d’autunno; Colchico / Colchicum autumnale

Orosz: Безвременник осенний

Perzsa: زعفران مرغزار

Portugál: Açafrão-do-prado

Portugál Brazil: Acáfrão do prado

Spanyol: Colquico; Azafrán / Cólchico / Colchicum autumnale / Espantapastores / Mata perros / Narciso de otoño / Quitameriendas

Svéd: Tidlösa; Hösttidlösa / Nakna jungfrun / Vanlig tidlösa

Szlovák: Jesienka obyčajná

Szlovén: Jesenski podlesek / Podlesek jesenski

Török: Acı çiğdem / Güçiğdemi / Güzçiğdemi / Zehili çiğdem

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 231. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 172

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0

Franz Eugen Köhler, Köhler’s Medizinal-Pflanzen, 1897; Flora Danica Hft. 28, Tab. 1642; Prof. Dr. Thomé, Otto Wilhelm: Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz Band 1 Tafel 117; Jan Kops: Flora Batava 10.Deel, Tafel 782