
Milyen fitoterápiában használatos: nyugati
Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): alkaloidok, benzoesav, cserző anyagok, cukor, demekolcin, fehérje, keményítő, kolchicin, olaj, szalicilsav, tanninok, zsírosolaj
Mely részét gyűjtik: gumó, mag; Főként a növény érett magja adja a hatóanyagot.
Őszi kikerics leírás:
A lilomfélék (Liliceae) családjába tartozó, maximum 10 cm-esre növő, évelő növény, mely csak ősszel (augusztus-szeptemberben) virágzik. Gumója diónyi, sötétbarna hártyás burokba zárt, tömör állományú. Levelei áprilisban kezdenek fejlődni, kifejlődve 20-30 cm hosszúak, lándzsa alakúak. A magok 1,4-2 mm átmérőjűek, gömbölyűek, éretten sötétbarnák, kemények. Némileg a kerti krókuszra emlékeztet. Színezőnövényként is használatos. A növényből előállított kolhicint a növénynemesítéshez és növekedés serkentésére, változatok előállítására használják.Betegségek kezelése:
Annak ellenére, hogy mérgező anyagokat tartalmaz, orvosi felügyelet mellett időnként használják bőrbetegségek kezelésére. Alapvetően azonban nem javasoljuk ennek a veszedelmes növénynek a gyógyászati célú alkalmazását, hiszen kiváltható biztonságosabb gyógynövényekkel is.Őszi kikerics hol honos:
EurópaFigyelmeztetés:
Halálosan mérgező, mert egy kolchicin nevű sejtmérget tartalmaz, amely nagyobb dózisban görcsöket, szívritmus zavarokat és végül légzésbénulást okoz. Veszedelmessége miatt ma már gyógyászati jelentősége nincsen.Termőhelye:
Nyirkosabb réteken és legelőkön sokszor nagy tömegben terem.Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag a homoki kikerics (Colchicum arenarium) és a magyar kikerics (Colchicum hungaricum) (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) védett, természetvédelmi értéke 100.000 Ft.
Mikor gyűjtik:
A kikericsmagokat a június-júliusi kaszáláskor gyűjtik: padláson a napra kiterítve utánérlelik, majd a magokat a tokból kicsépelik, megtisztítják és a végleges száradásra kiterítik. Akkor jó a száradás, ha egy marék magot a tenyerünkbe szorítva és szétnyitva a magok szétválnak és nem tapadnak egymáshoz. 10 kg éretlen toktermésből lesz 1 kg száraz mag.Őszi kikerics szinonímák:
y őszike, csicsiskoma, őszikikerics, kikericsLatin név: Colchicum autumnale; Colchicum pannonicum; Colchicum praecox; Colchicum vernale
Angol: meadow-saffron; Autumn crocus; Colchicum / Colchicum autumnale / Meadow saffron / Naked boys / Naked ladies / Naked lady / Wild saffron
Finn:Syysmyrkkylilja; Alastonimpi / Myrkkylilja / Syksyn myrkkylilja
Francia: Colchique d’automne; Colchique / Colchique d’automne / Safran bâtard / Safran des prés / Tue-chien
Görög: Κολχικό το φθινοπωρινό / Κρόκος
Holland: Herfsttijloos; Herfsttijloos soort / Wilde herfsttijloos
Ír: Cróch an fhómhair
Japán: イヌサフラン / コルチカム
Kínai: 秋水仙
Lengyel: Zimowit jesienny
Német: Herbstzeitlose; Herbst-zeitlose; Aegidibleamerl / Anbaubleamerl / Butterwecken / Giftblume / Giftkrokus / Gramatbleaml / Hennengift / Hennenverrecka / Herbstblume / Herbstkunkel / Herbstlilie / Herbstzeitlos / Heugucken / Hundsblume / Hundshoden / Hundszwiebel / Kaiblbuschen / Kathrinenblume / Kuckucksbrot / Kuheuter / Lausblume / Laustaschen / Leichenblume / Lichtblume / Michaeliblime / Mönchskappen / Nackte jungfer / Nackte kathl / Pumperhosen / Schulblume / Spinnblume / Teufelsbrot / Teufelstabakbeutel / Teufelswurz / Wiesen-safran / Wiesenlilie / Wiesensafran / Wilde zwiebel / Zeitlose / Zosen
Norvég: Tidløyse; Tidløs; Naken jomfru / Tidlaus / Tidløse
Olasz: Colchico d’autunno; Colchico / Colchicum autumnale
Orosz: Безвременник осенний
Perzsa: زعفران مرغزار
Portugál: Açafrão-do-prado
Portugál Brazil: Acáfrão do prado
Spanyol: Colquico; Azafrán / Cólchico / Colchicum autumnale / Espantapastores / Mata perros / Narciso de otoño / Quitameriendas
Svéd: Tidlösa; Hösttidlösa / Nakna jungfrun / Vanlig tidlösa
Szlovák: Jesienka obyčajná
Szlovén: Jesenski podlesek / Podlesek jesenski
Török: Acı çiğdem / Güçiğdemi / Güzçiğdemi / Zehili çiğdem



Források:
Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 231. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 172
Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0
Franz Eugen Köhler, Köhler’s Medizinal-Pflanzen, 1897; Flora Danica Hft. 28, Tab. 1642; Prof. Dr. Thomé, Otto Wilhelm: Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz Band 1 Tafel 117; Jan Kops: Flora Batava 10.Deel, Tafel 782