nyúlszapuka

Milyen fitoterápiában használatos: nyugati

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): cserző anyagok, festő, fehérje, flavonoid, katechinek, nyálka, sárga festékanyag, szaponinok, tanninsav, xantofil

Mely részét gyűjtik: levél, virág, dudva, fejecs, fű, levél, virág; A hatóanyagai elsősorban a virágban koncentrálódnak, ezért gyógyászati szempontból a virágok gyűjtése a legfontosabb, de a teljes föld feletti rész gyűjthető.

Leírás: A hüvelyesek (Leguminosae) családjába tartozó, több éves, akár 50 cm magasra is megnövő, elvileg egynyári, de lehet évelő növény is. Tipikus ismertetőjegye: levélcimpáinak alsó oldala selymesen szőrözött. Szára heverőszárú, a pillangós virágzatúak családjába tartozik. Virágai sárgák, fejecskékben állnak. A nyúlherét a szegény emberek nemcsak gyógyító tulajdonságai miatt termesztették, hanem azért is, mert takarmánynövényként ugyancsak hasznosítani tudták. Eredetileg Európában őshonos növény, a Földközi-tenger vidékétől kezdve keresztül-kasul bejárta a kontinest, eljutott egészen a Himalájáig, Észak-Afrikába, Izlandra és végül Észak-Amerikába. Így napjainkban már több, mint 20-féle nyúlhere létezik szerte a világon.

Betegségek kezelése: A népi gyógyászatban a réti nyúlherét már az ókortól kezdve elsősorban a nehezen gyógyuló sebek kezelésére használták. Hatékonyan gyógyítja a problemtikus bőrt, és közben csillapítja a fájdalmat. Helyi fertőtlenítőként és fájdalomcsillapítóként szintén használható. Kiválóan alkalmazható ekcémára, fagyási vagy égési sérülésekre, felfekvésekre, lábszárfekélyre, mindenféle bőrgyulladásra – azaz helyettesíthető vele akár a cickafark, akár az útifű. Csakúgy, mint az előbb említett hatékony gyógynövényeket, a réti nyúlherét is közvetlenül rátehetjük a sérült bőrfelületre, a sebre. Külső használat esetén hatékonyabb, ha a szárított levelekből főzetet készítünk, és abból borogatást készítünk. A réti nyúlhere főzete hatékony száj- és toroköblögető. Ilyen formában segítséget nyújt szájüregi gyulladások, ínygyulladás és torokfájás esetén egyaránt. Ezt a fajt korábban főleg vérzéscsillapító hatása miatt becsülték, ami köznapi nevében több nyelven is megjelenik (pl. német Wundklee, ami sebherét jelent). Ma is felhasználják leveleit és virágait bőrhorzsolások vagy kisebb sebek, valamint rándulások, zúzódások és könnyebb égési sérülések – köztük napégés – kezelésére. Segít a köhögés csillapításában. Támogatja a test méregtelenítését, ezért minden olyan gyógynövény-teakeverékben megtalálható, amely segíti az emésztést, a vér és a belső szervek tisztítását. Támogatja a vese működését, hatékony a veskőképződés megelőzésében, hólyagbántalmakra és a cukorbetegségek kiegészítő teakúrájában, valamint ismert a hashajtó hatása is. Felfedezhetjük olyan gyógynövénykeverékekben – például szamócalevéllel, málnalevéllel vagy kökényszemekkel együtt – amelyekben a többi összetevő támogatja a réti nyúlhere jótékony hatásait. Adagolása: 2 teáskanálnyi szárított virágot tegyünk egy csésézbe, öntsük fel 2.5 dl forró vízzel, és 1/4 órán át lefedve hagyjuk állni. Kellemes illatú és jóízű italunkat leszűrve, lassan, kortyonként fogyasszuk el, ha lehet, egész napra elosztva.

Hol honos: Megtalálhatjuk a homokos tengerparti dűnéken vagy akár a 3000 méter magasan fekvő hegyi, sziklás területeken egyaránt.

]Figyelmeztetés: Káros mellékhatása nem ismert.

Termőhelye: A terméketlen, köves, meszes talajban éppúgy megterem, mint a száraz gyepeken, sovány legelőkön, utak menti rézsűkön, vasúti töltések mentén a száraz, napsütötte helyeken.

Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.

Mikor gyűjtik: A réti nyúlhere a számára ideális talajban június elején virágzik, máshol a nyár folyamán bármikor ismét kivirágozhat. A hatóanyagai elsősorban a virágban koncentrálódnak, ezért gyógyászati szempontból a virágok gyűjtése a legfontosabb. A virágfejeket a teljes kivirágzás után kezdhetjük szedni, amikor a fejek még világosabb színűek (később bebarnulnak). A virágzó hajtás beszáradási aránya: 4:1.

Szinonímák: réti nyúlhere, hegyi nyúlhere, sárga réti here, Chocks-hegyi nyúlhere, réti nyúlszapuka

Latin név: Anthyllis vulneraria; Anthyllis vulneraria L.; Anthyllis communis Rouy

Angol: kidney-vetch; Common kidney-vetch; Anthyllis vulneraria / Common kineyvetch / Kidney vetch / Ladie’s fingers / Lady’s fingers / Lady’s-finger / Woundwort

Finn:Masmalo; Euroopanmasmalo

Francia: Anthyllide vulneraire; Anthyllis vulnéraire / Trèfle jaune / Trèfle jaune des sables / Vulnéraire / Wondklaver

Holland: Wondklaver

Ír: Méara muire

Japán: キドニーベッチ

Lengyel: Przelot pospolity; Przelot uprawny / Wełnica

Német: Windklee; Echter wundklee; Apothekerklee / Bartklee / Bärenklee / Bärenpratzen / Frauenkapperl / Frauenkäppeln / Gelber klee / Gemeiner wundklee / Gewöhnlicher wundklee / Gichtbleaml / Goldknopf / Goldkopf / Hasenklee / Katzenbratzerl / Katzenklee / Kretzenkraut / Muttergottes-schühlein / Russischer klee / Schafszähn / Schreiklee / Schöpfli / Sommerklee / Tannenklee / Traubenkröpferl / Watteblume / Wollklee / Wollklee) / Wundklee / Wundkraut

Norvég: Rundskolm; Rundbelg; Reveklo

Olasz: Antillide vulneraria; Anthyllis vulneraria / Vulneraria / Vulneraria comune

Orosz: Я́звенник ранозаживля́ющий; Язвенник обыкнове́нный / Язвенник ранозаживляющий

Portugál: Trevo-da-areia

Portugál Brazil: Vulneraria

Spanyol: Anthyllis vulneraria / Guisante silvestre / Trébol de las arenas / Vulneraria

Svéd: Getväppling; Harväppling / Liten getväppling

Szlovák: Bôľhoj lekársky

Szlovén: Pravi ranjak / Ranjak / Ranjak pravi

Török: Çoban gülü / Çobanyoncası

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 225. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 163

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0

VITAE KLUBMAGAZIN, 2012/9, Valdimír Vonásek: Réti nyúlhere – A sebek nagy gyógyítója

Flora Danica Hft. 17, Tab. 988; Carl Axel Magnus Lindman: Bilder ur Nordens Flora; Tavl. 330; Prof. Dr. Thomé, Otto Wilhelm: Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz Band 3 Tafel 112