meggy

Milyen fitoterápiában használatos: nyugati

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): allantoin, almasav, amygdalin, arginin, aszkorbinsav, aszparagin, aszparaginsav, béta-karotin, bór, bórkősav, cianidin, cink, citromsav, cukrok, ecetsav, eugenol, fehérje, fenilalanin, foszfor, fraxinol, fruktóz, fumársav, galluszsav, glicin, glutamin, glutaminsav, glükóz, gumi, gyümölcscukor, rostanyag, szerves savak (folsav, citromsav, almasav, borostyánkősav, szalicilsav), jód,réz, A vitamin, B6 vitamin, B12 vitamin D vitamin, E vitamin, K vitamin, antocián, flavonoid, hamu, hidrogéncianid, hyperozid, illóolaj, izovaleriánsav, kalcium, kálium, karotinoid, koffeinsav, kumarin, kvercitrin, leucin, magnézium, mangán, mannit, metil-szalicilát, nátrium, olaj, palmitinsav, pektin, prolin, rutin, szálak, szénhidrát, szerin, szorbitol, sztearinsav, szukcinsav, tanninok, tanninsav, tejsav, tirozin, treonin, ursolsav, valin, vas, vitamin B1, vitamin B2, vitamin B3, vitamin B5, vitamin C, víz, zsír

Mely részét gyűjtik: gyümölcs-kocsány (meggyszár), gyümölcs, kéreg, levél, mag

Leírás: Maximum 8 méter magas fa, mely savanyú ízű, világos- vagy sötétpiros, csonthéjas terméseit nyáron hozza. Több alfaja létezik, mint nemesítés. Termése kocsányokon függ és magot tartalmaz. Gyümölcséből lekvárt vagy ivólevet állíthatunk elő. Az őrölt, mérgező magvait a gyapjú és hasoló anyagok rózsaszínűre festésére használhatjuk. A szív alakú, gömbölyded, vörösen fénylő terméseknek már a puszta látványa is örömet okoz az embernek. Rájuk nézünk, s azonnal összefut a nyál a szánkban. Az emberiség már több ezer éve termeszti, nemesíti a cseresznyét és a meggyet. Fája az asztalosok és a pipakészítők körében keresett, kiváló minőségű, kemény, vöröses-sárga színű. A fatörzs fényes, sötétbarna, a fekéreg idővel hosszanti irányban berepedezik és befeketedik.

Betegségek kezelése: Gyógyászati célokra elsősorban a kocsányait (meggyszár) használják, vizelethajtó tulajdonságai miatt. Teáját nyálkaoldóként, vizelethajtóként, szívműködést serkentőként fogyasztják. E mellett a meggyszártea fogyasztó hatású és elzsírosodást gátló hatásáról is ismeretes. A valódi tea pótszereként is fogyasztják. A szívműködést serkentő hatóanyagok felderítése Králik Lajos nevéhez fűződnek. A gyümölcs is igen jótékony hatású. Jelentős mértékben támogatják az emésztést és a kiválasztást (túlsúly, székrekedés), a szervezet méregtelenítését (máj, vese), csökkentik a koleszterinszintet (szív, erek), gyulladásgátló és reuma ellenes hatásuk is van, vörös színezőanyaguk antioxidánsként működik (daganatellenes hatás), jótékonyan befolyásolja az inzulintermelést (cukorbetegség). A bennük található ásványi anyagok előnyösen hatnak a pajzsmirigyre, a csontokra, az izmokra, a bőrre, a hajra, a fogakra és a vérképzésre.

Hol honos: Őshazája vélhetőleg Kis-Ázsia, vagy Kelet-Európa

]Figyelmeztetés: Vigyázat! Vizet ne igyunk a meggyre, mert vízzel érintkezve a termések megduzzadnak, erjedni kezdenek és kellemetlen bélgázok keletkeznek, melyek puffasztanak is!

Termőhelye: A meggy Nyugat-Ázsiából (India, Kína) kerül hozzánk, ahol az első fajtáit már a rómaiak előtt 1000 évvel termesztették. Vadcseresznyére és meggyre napjainkban Dél-Ázsiában és Dél-Európában bukkanhatunk.

Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.

Mikor gyűjtik: Áprilistól májusig virágoznak. A termések júniusban érnek.

Szinonímák: cigánymeggy, közönséges meggy, nemesmeggy, vadmeggy, amarella meggy, üvegmeggy, házi meggy

Latin név: Prunus cerasus, Cerasus vulgaris, Cerasus acida, Cerasus Caproniana, Prunus acida

Angol: Sour cherry, Cherry, Dwarf Cherry, Wild cherry

Finn:Hapankirsikka

Francia: Griottier, Cerisier, Cerisier acide, Cerisier aigre, Cerisier cultivé

Görög: Βυσσινιά

Holland: Zure kers, Brunelsoort, Zure kersen

Ír: Crann silíní searbha

Japán: スミミザクラ

Kínai: 欧洲酸樱桃

Lengyel: Wiśnia pospolita, Wiśnia zwyczajna

Német: Sauer-Kirsche, Baumweichsel, Echter Weichselbaum, Glas-Kirsche, Kirsche, Morellen, Sauerkirschen, Sauerkirschenbaum, Süsskirsche, Vogelkirsche, Weichsel, Weichselkirsche

Norvég: Kirsebær, Surkirsebær

Olasz: Amareno, Ciliegio ornamentale, Marasco, Marena, Prunus cerasus

Orosz: Ви́шня ки́слая, Вишня обыкнове́нная

Perzsa: آلبالو

Portugál: Ginja, Cereja ácida

Portugál Brazil: cereja-ácida-européia, Ginjeira

Spanyol: Guindo, cerezo ácido, Cerezo de Morello, Guindo común, Guindo garrafal, Prunus cerasus

Svéd: Surkörsbär

Szlovák: Čerešňa višňová

Szlovén: Višnja

Török: Vişne

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 106. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 154

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0

Franz Eugen Köhler, Köhler’s Medizinal-Pflanzen, 1897