
Milyen fitoterápiában használatos: nyugati, hagyományos kínai orvoslás
Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): kumarin, glikozida, cseranyag, keserűanyag
Mely részét gyűjtik: virágzó hajtások
Mecsekifű leírás:
Az ajakosvirágzatúak (Labiatae) családjába tartoző, kumarin illatú, legfeljebb 50 cm magas, évelő növény, sörtésen szőrös szárral és citromillatú levelekkel. Május-júniusban virágzik, virágai fehérek vagy rózsásak, foltos színűek. Régebben üdítőitalként is ismeretes volt a fogyasztása.Betegségek kezelése:
Teáját, virágzó hajtásait korábban görcsoldó és nyugtató hatása miatt gyomorpanaszokra, alvászavarra és idegességre, emésztő- és légzőszervi bántalmak ellen adták. Mára alkalmazása ritka, tekintettel arra, hogy természetvédelmi oltalom alatt áll.Mecsekifű hol honos:
EurópaFigyelmeztetés:
A növény természetvédelmi oltalom alatt áll, ezért kizárólag termesztett példányai hasznosíthatók.Termőhelye:
Ritkás helyeken, cserjés, füves helyeken terem.Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.
Mikor gyűjtik:
Május-júliusban virágzik, a növény pedig virágzáskor gyűjtendő. Beszáradási aránya: 4:1.Mecsekifű szinonímák:
mecseki tea, nagyvirágú méhfű, erdei méhfű, déli méhfű, délvidéki méhfű, mecsekifűLatin név: Melittis melissophyllum L.
Angol: bastard balm
Francia: Mélitte à feuilles de mélisse
Holland: Bijenblad
Lengyel: Miodownik melisowaty / Miodownik wielkokwiatowy
Német: Waldbienenkraut; Immenblatt; Bergmelisse / Waldmelisse
Olasz: Erba limona comune
Orosz: Кадило мелиссоли́стное
Portugál: Betónia-bastarda / Betónica-bastarda / Cideira-bastarda / Falsa-cidreira / Melissa-bastarda
Spanyol: Toronjil de monte / Toronjil silvestre
Svéd: Honungsmynta
Szlovák: Medúnka medovkolistá
Szlovén: Medenika / Medenika navadna / Navadna medenika


Források:
Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 219. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 151
Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0