mecsekifű

Milyen fitoterápiában használatos: nyugati, hagyományos kínai orvoslás

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): kumarin, glikozida, cseranyag, keserűanyag

Mely részét gyűjtik: virágzó hajtások

Leírás: Az ajakosvirágzatúak (Labiatae) családjába tartoző, kumarin illatú, legfeljebb 50 cm magas, évelő növény, sörtésen szőrös szárral és citromillatú levelekkel. Május-júniusban virágzik, virágai fehérek vagy rózsásak, foltos színűek. Régebben üdítőitalként is ismeretes volt a fogyasztása.

Betegségek kezelése: Teáját, virágzó hajtásait korábban görcsoldó és nyugtató hatása miatt gyomorpanaszokra, alvászavarra és idegességre, emésztő- és légzőszervi bántalmak ellen adták. Mára alkalmazása ritka, tekintettel arra, hogy természetvédelmi oltalom alatt áll.

Hol honos: Európa

]Figyelmeztetés: A növény természetvédelmi oltalom alatt áll, ezért kizárólag termesztett példányai hasznosíthatók.

Termőhelye: Ritkás helyeken, cserjés, füves helyeken terem.

Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.

Mikor gyűjtik: Május-júliusban virágzik, a növény pedig virágzáskor gyűjtendő. Beszáradási aránya: 4:1.

Szinonímák: mecseki tea, nagyvirágú méhfű, erdei méhfű, déli méhfű, délvidéki méhfű, mecsekifű

Latin név: Melittis melissophyllum L.

Angol: bastard balm

Francia: Mélitte à feuilles de mélisse

Holland: Bijenblad

Lengyel: Miodownik melisowaty / Miodownik wielkokwiatowy

Német: Waldbienenkraut; Immenblatt; Bergmelisse / Waldmelisse

Olasz: Erba limona comune

Orosz: Кадило мелиссоли́стное

Portugál: Betónia-bastarda / Betónica-bastarda / Cideira-bastarda / Falsa-cidreira / Melissa-bastarda

Spanyol: Toronjil de monte / Toronjil silvestre

Svéd: Honungsmynta

Szlovák: Medúnka medovkolistá

Szlovén: Medenika / Medenika navadna / Navadna medenika

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 219. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 151

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0