Két nagyon kedves olvasónk küldte el nekünk a bővítési javaslatát a „Gyógynövényes látnivalóink”-hoz. Fel is vettük Majki Kamalduli Remeteség, Halimba és a bakonybéli Szent Mauriciusz Monostor helyszínét.
Ez a három hely azonban nem csak egyszerűen egy látnivaló, ahol a gyógynövényekkel ismerkedhetünk, hanem spirituális-szellemi helyszínek is. Egy kis kedvcsináló, hogy látogassunk el oda – biztos egy kicsit más emberként térünk majd haza.
HALIMBA:
Hallottál már a „halimbai füvesember”-ről (másképpen: „gyógyfüves pap”, „halimbai esperes”, „halimbai füves pap”), azaz dr. Szalai Miklós gyógyító papról?
Életrajzáról röviden annyit, hogy Békésen született, majd papi tanulmányainak elvégzését követően több helyen (Lesencetomaj, Murakeresztúr, Pápa, Veszprém, Balatoncsicsó, Ácsteszér, Bakonyszombathely) teljesített papi szolgálatot.
Középiskolás kora óta folyamatosan érdeklődött a gyógynövények iránt, és autodidakta módon képezte magát. Több alkalommal kérte püspökét: helyezze át őt egy olyan egyházmegyébe, ahol nem kell a földművelés nyűgjével bajlódnia, mely elvonja a figyelmét más, fontosabb munkáktól. Kérése végül meghallgatásra talál, és így 1947-ben, nagy álmát valóra váltva – 45 évesen – kerülhetett Halimbára.
Itt feltérképezte a környékbeli gyógynövényeket, és önálló gyógynövénygyűjteményt (ún. herbáriumot) hoz létre, melyhez az ún. Jávorka-határozót használja fel (Jávorka-Csapody: A magyar flóra képekben).
Halimbai Füveskönyv
1962-ben – 60 évesen – nyugdíjazták. Időközben házat vásárolt, és idejének nagy részét a gyógynövénygyűjtés, feldolgozás, keverékkészítés és a hatásmechanizmusok tanulmányozása tette ki.
Itt született meg a híres „Halimbai füveskönyv” 1973-ban, melyet az orvostársadalom tiltakozására a raktárakból visszavontak, bezúztak.
Itt kísérletezte ki a ma már boltokban nem kapható „Halimbárium” elnevezésű hat féle gyógytea-keverék (2001-ig gyártották).
A nagyközönség számára is elérhetővé vált továbbá az ún. Miklós-keserű, és a Benedictus-likőr is, melyet ma már szintén nem gyártanak.
Az eredeti gyógyteák receptúráit az tette különlegessé, hogy 40-50 féle gyógynövényt tartalmaztak, melyeket a saját tapasztalatai útján, hosszas megfigyelésekkel kísérletezett ki.
Teakeverékeit úgy állította össze, hogy az egyes alkotórészek helyettesíthetők legyenek a gyűjtő környékén honos növényekkel.
A banális lefolyású betegségek kivételével kizárólag orvosi diagnózis alapján állított össze teakeveréket. Teáinak hatását beteginek beszámolójából ellenőrizte. Gyógynövényes gyógyítóként való praktizálásához a végső lökést az adta meg, hogy a háború utáni években még nem volt a kis faluban orvosi rendelés, a betegek gyalog jártak a 16 kilométerre levő Ajkára orvoshoz. Akkoriban 8-10 falut látott el egy orvos. A falun élő mezőgazdasági dolgozóknak nem volt társadalombiztosításuk.
Kisebb betegségeiket, gyomor- és epepanaszaikat, derékfájásukat és ízületi betegségüket ezért saját szedésű gyógynövényekből készült teával, valamint egyéb házi szerekkel kezelték. De csak nagyon lassú gyógyulás kísérte ezeket az öngyógyításokat.
Így szinte áldás volt a községnek, hogy az ekkoriban Halimbára helyezett plébános saját receptúrái alapján olyan teakeverékeket készített, amelyek nyomán a gyomor- vagy epebeteg, lázas-légcsőhurutos ember állapota már pár napon belül látványosan javult. Ennek idővel híre ment a településen és a szomszédos falvakban is, és egyre több beteg kereste fel kisebb-nagyobb bajával a gyógyfüves halimbai papot.
Szalai Miklós pap életútja
A helybéliek emlékezete szerint az esperes szinte spártai fegyelmezettséggel élte napjait. Hajnali fél négykor kelt, s a kora reggeli mise után munkaruhába öltözött, s gumicsizmában, hátára vetett nagy zsákjával naponta bejárta gyalogosan a Halimba körüli réteket, dombokat, erdőket, gyűjtve a gyógynövényeket. Ezeket otthon aztán maga szárította, darálta, csomagolta.
Napi gyűjtőútjai során gyakran új és ismeretlen gyógynövényekre is bukkant. Mivel a szakkönyvek hiányos rajzai és gyenge minőségű színes (festett) képei alapján nem tudta név és fajta szerint azonosítani a sok új növényt, elhatározta, hogy a gimnáziumban tanult növényhatározási alapismereteiből kiindulva maga végzi el meghatározásukat. Ebben egyedül a Jávorka-Csapody-féle Nagy növényhatározó segítette.
A mindennapi gyűjtőútjain elébe került ismeretlen virágos növényeket gyökerestől fölszedte, és növényprésének itatós papírjai közé téve otthonában vizsgálta meg alkatukat, száraik, leveleik, valamint virágjaik szerkezetét, alakját, és jellemző adataik révén határozta meg mindig őket. A herbáriumába felragasztott növény mellé leírta annak magyar és latin nevét.
Tiltás-tűrés-támogatás
Néhány év alatt összegyűjtötte a Bakony 1400 virágos növényét, közöttük a Halimba környékén élő, megközelítőleg 300 gyógynövényt. Majd orvosegyetemi tankönyvekből tanulmányozta a betegségek kialakulását, tüneteit, lefolyását, kezelési módjait. Betegek vizsgálatával azonban sohasem foglalkozott.
Enyhe megfázásra, gyomorrontásra orvosi vizsgálat nélkül is adott gyógyteát. Súlyos betegség esetén pedig csak orvosilag kivizsgált és kórházi zárójelentésekkel ellátott betegeknek adott vagy küldött gyógyteákat. Ezzel el akarta kerülni a kuruzslás vádját. Mégis akadt rosszindulatú körzeti orvos irigye, aki följelentette.
A helyszínelő vizsgálattal megbízott pesti orvosprofesszor Szalai esperes úrral folytatott beszélgetése során hamar rájött, hogy a gyógynövénytanban erősen képzett tudóst faggat. És ekkor a vizsgálatot befejezve saját gyomorfekélyére kért és kapott gyógyító teát.
Mikor pár év múlva ismét följelentették kuruzslás vádjával, a területi egészségügyi szervek betiltották gyógyteakeverő tevékenységét. A közeli Ajka városában lévő nagyüzemek több vezetője használta addig sikerrel az esperes úr epe- és gyomorfekély-gyógyteáját. Amikor elfogyott a párttag vezetők teája, és a letiltás miatt nem kaphattak utánpótlást, az ő közbenjárásukra oldották fel a tilalmat.
Nő az érdeklődés
A megnövekedett forgalomhoz szükséges még több gyógynövényt kora előrehaladtával már képtelen volt az esperes úr egymaga begyűjteni. Ezért halimbai embereket bízott meg, hogy ebben segédkezzenek. Később pajtájában megszárította, ledarálta, s 30 kg-os papírzsákokba öntötte az egyes növények darált anyagát.
A 70-es években a Szilas menti Mezőgazdasági Szövetkezet karolta fel e tevékenységet, s Halimbárium néven forgalmazta az esperes úr teáit nagyüzemi keretek között. Így havonta tisztes bevétel keletkezett, amelynek java részét karitatív tevékenységre fordította Szalai Miklós.
Leromlott, állagában megrendült falusi templomok helyreállítására, felújítására adott hathatós támogatásokat, de volt úgy, hogy rászoruló családok gyermekeit segítette például továbbtanulásukban. A halimbai gyógyfüves esperes házát nagynevű festők és művészek, tudósok, minisztériumi vezetők is gyakran fölkeresték gyógyteákért. Sűrűn megfordult itt a régi tanítványából veszprémi püspökké lett Lékai László (a későbbi bíboros) is.
Szalai Miklós „gyógyító munkássága” és karitatív tevékenysége dr. Batthyány-Strattmann László szemészi munkásságával mérhető össze, vallják többen egyháziak is.
Szalai Miklós Emlékház
Az esperes egykori házában, amelyet az egyházközségre hagyott, s amelyet pár éve megvásárolt az önkormányzat, emlékházat alakítottak ki. Ez lett a Dr. Szalai Miklós Emlékház és Helytörténeti Gyűjtemény, Falumúzeum és Oktatókert.
Itt enteriőr kiállításon mutatják be a plébános úr gyógynövény-rendszerező munkásságát, valamint a gyógynövényszárítás, a gyógyteakeverés műveleteit, az épület udvarán pedig gyógynövénytankertet alakítottak ki, ahol a környék legjellegzetesebb gyógyfüveit mutatják be.
A házban és a kertben gyógynövény bemutató tekinthető meg idénytől függően. Előzetes igénybejelentés alapján gyógynövény palántákat is lehet vásárolni. Folyamatban van a gyógynövény tankert felfejlesztése, hogy a növénybeültetéstől kezdve a szárításig bemutassák a teakészítés menetét. Halimbán rendszeresek a gyógynövénytúrák.
Mivel a rendszerváltás után a Szilas menti szövetkezet privatizációjával megszűnt a cég teakészítő és -forgalmazó tevékenysége, szerettek volna munkahelyteremtő céllal egy teaüzemet létrehozni a faluban, de erre az uniós csatlakozás után már nem volt jogi lehetőség.
De kapóra jött nemrég egy projekt, mondja a polgármester, amely a helyi épített kulturális vagy természeti örökség bemutatásával, turisztikai hasznosításával térségi társulásban új utakat nyithat remélhetőleg a falunak – idegenforgalmi keretek között. E feladatra a falu 25 millió forintos támogatást nyert el nemrég. Ebből szeretnék a tankertet oly módon felfejleszteni, hogy a növénybeültetéstől kezdve a szárításig bemutassák a teakészítés menetét.
MAJKI KAMALDULI REMETESÉG
Kik voltak a kamalduliak?
A kamalduli rend egy 1009-ben alapított szerzetesrend. A rend alapítója Romuald herceg (később Szent Romuald), a lombardiai hercegi család egyik tagja volt. Egy Malduli nevű gazda adományaként a birtokán Campo Malduli néven jött létre a remeteség. A rend tagjai a lelki tökéletességre törekedtek, e célból magányosan, magukba fordulva éltek. A csuhájuk színe miatt fehér barátoknak is nevezték őket. A fejük tetejét borotválták, tarkójuknál félkörívben rövidre nyírt hajat és hosszú szakállt viseltek. Sem egymással, sem a külvilággal nem érintkeztek. A némasági fogadalom alól csak a december 28. és január 2. közötti napok voltak kivételek, máskor azonban a kolostort is csak engedéllyel hagyhatták el.
Magyarországon a XVII. században telepedtek le a kamalduliak. Az első kamalduli remeteséget a Nyitra melletti Zobor-hegyen alapították 1691-ben. Esterházy Pál nádor a Sopron vármegyei Lánzsér váránál 1700-ban alapított remeteséget. 1710-ben a Szepes vármegyei Lechnic-en alakult remeteség. Majkon tizenkét évig működött remeteség.
A Majki Kamalduli Remeteség építése
A majki kamalduli remeteség építése 1733-ban kezdődött el a nagy osztrák barokk építész, Franz Anton Pilgram (1699-1761) tervei szerint. A munkálatok az 1770-es évek elejéig folytak, az építkezést Pilgram halála után (1761) az Esterházyak uradalmi építésze, Fellner Jakab fejezte be.
A Majki Kamalduli Remeteség feloszlatása
1782-ben II. József feloszlatta egy rendelet alapján a kamalduli rendet, a rendház berendezését kiárusították. A rend feloszlatása után a templomot is lebontották, csak tornya maradt meg. A sokáig elhanyagolt épületegyüttes visszakerült az adományozó gróf Esterházy család tulajdonába, gróf Esterházy Móric 1860 körül vadászkastély céljára átalakíttatta.
A cellaházak, a templom, a konvent, a refektórium (közös ebédlő), a könyvtár, a levéltár, a gyógyszertár, a műhelyek, valamint a kastéllyá építés során kialakított istállók, tanterem, ispotály (kórház), valamint a különféle berendezési tárgyak (bútorok, fűtőtestek, festmények) megtekintése után érdemes megismerkedni a gyógynövénybolttal.
Minden vasárnap gyógynövénypiac is fogadja az érdeklődőket.
A majki kolostoregyüttes a Szent György törésvonalak keresztezésében található. Ebből kifolyólag aki a hely szelleme, konkrétabban a kolostor helyszínének pozitív kisugárzásai alapján is gyógyulást remél, erről bővebben itt olvashat: Egy kis dombra lecsücsülök – meggyógyulok…
SZENT MAURÍCIUSZ MONOSTOR – BAKONYBÉL
Szent István király 1018-ban alapíthatta a Szent Mauríciusz tiszteletére szentelt bencés monostort. A zárt, hegyekkel övezett, mégis jól megközelíthető bakonyi völgyet Szent Günter, niederaltaichi bencés szerzetes ajánlotta Szent István király figyelmébe. Szent Günter Boldog Gizella rokona volt. Szent István nagyobb legendája így idézi fel a kezdeteket: „Günter szerzetes és remete a csehek földjéről többször eljött. Isten e szolgájának intésére alapította meg az istenfélő király a Bélnek nevezett monostort, s minden jóval gazdagította. Itt kezdte el elmélkedő életét élni a Velencéből jött Gellért szerzetes„.
A hanyatlás időszaka
A 14.-16. században a hanyatlás időszakáról beszélhetünk különféle történelmi okok miatt, majd a 16. század második felétől a monostor a török hódoltsági terület része lett. A 17. század végére teljesen elpusztult a monostor épülete, a béli völgy mocsaras területté vált. A török uralom megszűntével a romok alig voltak föltalálhatók.
Később újjászervezi, ám 1802-ben Ferenc király azzal a feltétellel engedi másfél évtizedes száműzetés után visszatelepedni a bencéseket egykori monostoraikba, ha 10 gimnázium megszervezését, működtetését vállalják. Így a hagyományos plébániai pasztoráció mellett új munkaterülettel bővül a magyar bencések élete. A tanárképzés megszervezése, a háttérintézmények kiépítése szükségessé teszi a központi gazdálkodást, elosztást és a központból irányított vezetést és a közös növendéknevelést.
A 20. század első felében a bakonybéli monostorban főleg a gimnáziumokból nyugdíjba ment, idős szerzetesek élnek, a gazdaság irányítása és a falu lelkipásztori szolgálata mellett tudományos munkával foglalkoznak. A második világháború borzalmai 1945 tavaszán érték el az apátságot és a falut. A kifosztott apátságból az apát 1947-ben költözik Pannonhalmára, hogy az emigrációba kényszerült Kelemen Krizosztom főapát helyébe lépve átvegye kormányzói feladatokat.
Végleges bezárás?
1950-ben a berendezkedő népi demokrácia megvonta a szerzetesközösségek működési engedélyét. A bencések 1950. október 8-án hagyták el Bakonybélt. A történelem abszurditása, hogy október 10-én a kilakoltatott bencések helyére közel 60 irgalmas nővért internáltak. Kezdetben szigorú kijárási tilalom kötődött az állami gondoskodáshoz, majd fokozatosan konszolidálódott, mint egyházi jellegű Szociális Otthon. Az intézmény működésének évtizedeiben mintegy ötszáz szerzetesnővér fordult meg a monostor falai között, s lelt végső nyughelyre a bakonybéli temetőben.
A rendszerváltás után, 1992-ben a Katolikus Szeretetszolgálat felügyelete alá került az akkor mintegy 70 idős nővérnek békés otthont teremtő intézmény. Még ebben az évben a Magyar Bencés Kongregáció visszakapta a bakonybéli apátság és az angolpark tulajdonjogát. 1996-ban a Katolikus Szeretetszolgálat átadta a Szociális Otthon igazgatását a Pannonhalmi Főmonostornak. 1998-ban a rendi vezetés jóváhagyásával újraindult a szerzetesi élet Bakonybélben. A kis létszámú közösség intézmények nélkül, a monasztikus szerzetesség évezredes hagyományából táplálkozva éli mindennapjait. Életük forrása az imádságban megélt Isten-keresés. A liturgia odaadó és igényes végzése mellett a Szentírás napi olvasása és a személyes imádság, meditáció teszi lehetővé, hogy Krisztus tanítványaiként élhessenek. Mindennapi munkájuk része a monostorhoz tartozó park, a gyümölcsös és gyógynövény-kert gondozása, kézműves termékek előállítása, vendégfogadás, lelki gondozás és lelkipásztori feladatok ellátása.
A látogatók megtekinthetik az intézményt, szálláslehetőség is biztosított. Érdemes betérni a monostori ajándékboltba, kérhető idegenvezetés, de egyéni látogatók nyitva tartási időben önállóan is megtekinthetik a templomot, a gyógynövénykertet és az arborétumot. Ajánljuk még: monostori termékek kóstolója (gyógytea, csokoládé, lekvárok, likőr), valamint kézműves foglalkozás a monostori könyvkötészetben.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓ A GYÓGYNÖVÉNYES LÁTNIVALÓKRÓL ITT ELÉRHETŐ.
A szerző
