lóhere

Milyen fitoterápiában használatos: nyugati és kínai

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): acetofenon, allantoin, alumínium, arginin, aszkorbinsav, aszparagin, béta-karotin, bór, cianidin, cianogén glikozid, cink, cserző anyagok, cukor, cukrok, ecetsav, eugenol, fehérje, fenilalanin, fenol, fenolglikozid, fenolvegyületek, flavonoid, foszfor, glikozidok, glutaminsav, glükóz, gumi, gyanta, hamu, hisztidin, hyperozid, illóolaj, izoflavonoid, izoleucin, kalcium, kálium, kéksavglikozida, kobalt, koffeinsav, kolin, kszantin, króm, kumarin, kvercitrin, leucin, limonén, linalool, linolénsav, lizin, magnézium, mangán, metil-szalicilát, metionin, molibdén, nátrium, nyálka, ón, palmitinsav, pektolinarin, réz, sóskasav, szálak, szalicilát, szalicilsav, szelén, szénhidrát, szerin, szerves savak, szilícium, sztearinsav, tanninok, tanninsav, tirozin, treonin, triptofán, valin, vas, vitamin B1, vitamin B2, vitamin B3, víz, zsír

Mely részét gyűjtik: virág, gyökértörzs (rhyzoma)

Leírás: A hüvelyesek (Leguminosae) családjába tartozó, ehető gyógynövények egyike, finom ízű. Az Észak-Amerikai indiánok erőt adó zöldségként hasznosították. Írországban hagyományosnak számít a vörös heréből készült kenyér. Az őskeresztények a gyógynövényben a szentháromság szimbólumát látták. A görögök, rómaiak, az orosz népi gyógyítók, de még a kelták is ismerték és tisztelték a gyógyhatását. Számos helyen ún. zöldtrágya céljára termesztik, mert értékes talajjavító tulajdonságú. Illatos virágazata bíborpiros, gömb vagy tojás formájú, tömött fejecskét formáz, amely kicsiny szirmok együtteséből áll. Ismert mézelő növényként is, mert a virágok nektarin tartalma, édes íze erőteljesen vonzza a méheket. Jelentős gyógynövény. Elsősorban bíborpiros, vöröses virágát gyűjtik. A sötétebb színű virágok értékesebbek, gyógyító hatásuk erősebb. A növény színének erőteljessége a benne található gyulladásellenes és antioxidánshatású polifenolok és flavonoidok mennyiségére utal. Virágait természetes rostok festésére is fel lehet használni, a sárga és a barna árnyalataihoz.

Betegségek kezelése: Fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő hatása miatt kiválóan alkalmazható hörghurut, influenza, valamint a torokgyulladást kísérő duzzadt nyirokcsomókesetén. Fertőtlenítő hatása bélkólika és emésztőrendszeri fertőzés, valamint ételmérgezés utáni hasmenés és hányás fellépésekor is érvényesül. A hagyományos kínai orvoslásban (HKO) a vörösherét köptető, hurutoldó tulajdonsága miatt évszázadok óta használják. Elősegíti a máj-, epe-, izületi és reumás bántalmak gyógyulását. Fürdőként alkalmazva, más gyógynövényekkel társítva, hatásos a mozgásszervi gyulladásos megbetegedésekben. Gazdag forrása a természetes fitoösztrogéneknek, amelyek sok tekintetben hasonlítanak a női nemi hormonokhoz. A növény ennek köszönhetően segít csillapítani a menopauza (változó kor) kellemetlen tüneteit: az álmatlanságot, a hőhullámokat, a nyugatlanságot, a hirtelen rosszulléteket stb… Elősegíti a szervezet tisztító és méregtelenítő folyamatait. Emiatt felhasználható a különböző tisztító és méregtelenítő kúrákhoz, valamint a bőrbetegségek (kiütések, akne, ekcéma) és a reuma gyógyításában. Még a pikkelysömör (psoriasis) is eredményesen kezelhető vele. Nyugtató, görcsoldó és vizelehajtó hatása is figyelemre méltó. Egy népi bölcsesség szerint a vöröshere harmonizálja a test funkcióit, és hozzájárul a kiegyensúlyozott energiaszint fenntartásához. Ismert még a virágzatnak a bőr sérüléseire vagy enyhe égésekre, vagy szamárköhögésre történő alkalmazása.

Hol honos: Európa, Ázsia, Föld északi féltekéje.

]Figyelmeztetés: Magas fitoösztrogén tartalma miatt a fogamzásgátló tablettát szedő nők, valamint az ösztrogénfüggő elváltozásokban (egyes mell- és nőgyógyászati daganatoknál), továbbá a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők körültekintéssel fogyasszák a gyógynövényt. Szükség esetén konzultáljanak a kezelőorvosukkal. Kétéves kor alatt, várandósság (terhesség), illetve szoptatás idején ne használjuk. Egyéb esetekben pedig kisebb adagokkal kezdve adagoljuk a vörösherét tartalmazó készítményeket -az ajánlott napi mennyiség pontos betartásával.

Termőhelye: Vadon is előforduló, de takarmányozás céljára nagyban termesztett növény.

Jogszabályi védettség: Hazánkban a here félék közül az egyvirágú here (Trifolium ornithopodioides) jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) védett, természetvédelmi értéke 5.000 Ft. Védett továbbá a földbentermő here (Trifolium subterraneum), melynek természetvédelmi értéke 10.000 Ft. Ugyancsak védett a hólyagos here (Trifolium vesiculosum), melynek természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

Mikor gyűjtik: Virágzáskor gyűjtik a virágot (június-júliusban); ún. “kamillafésű”-vel is lehet használni. Beszáradási aránya: 4-5:1.

Szinonímák: vörös lóhere, réti lóhere, vöröshere, vörös here, fehér lóhere, valódi lóhere

Latin név: Trifolium pratense, Trifolium repens

Angol: Red clover, Clover, Coe Clover, Cowgrass, Meadow Clover, Peavine Clover, Pink Clover, Purple Clover, Red, Red Clover, Sweet Clover, Trefoil, Trifolium pratense, white clover

Finn:Puna-apila

Francia: Trèfle des prés, Trèfle commun, Trèfle rouge, Trèfle violet, Triolet

Görög: Τριφύλλι Κόκκινο

Holland: Rode klaver

Ír: Seamair dhearg

Japán: ムラサキツメクサ / むらさきつめくさ

Kínai: 红车轴草

Lengyel: Koniczyna łąkowa

Német: Wiesen-Klee, Feldknoppern, Fleischklee, Futterklee, Himmelsbrot, Honigklee, Hummellust, Rot-Klee, Roter Wiesen-Klee, Rotklee, Steyrerklee, Sügerli, Weissklee, Zuckerblümli, Zuckerbrot, Weissklee

Norvég: Raudkløver, Rødkløver, Sukkertopp, Sukkertust, Søtekolle

Olasz: Trifoglio dei prati, Trifoglio pratense, Trifolium pratense

Orosz: Клевер луговой

Portugál Brazil: Trevo-dos-prados

Spanyol: Trébol rojo, Trébol, Trébol común, Trébol de los prados, Trébol pratense, Trébol violeta, Trifolium pratense

Svéd: Rödklöver

Szlovák: Ďatelina lúčna

Szlovén: Črna detelja, Detelja črna

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 208. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 138

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0

VITAE KLUBMAGAZIN, 2011/9, Valdimír Vonásek: Vöröshere; Áldás a változás korában

Johann Georg Sturm (Painter: Jacob Sturm): Fig. 35 from book Deutschlands Flora in Abbildungen, 1796