kutyabenge

Milyen fitoterápiában használatos: nyugati, hagyományos kínai orvoslás

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): alkaloidok, amigdalin, anthron, antrakinon, antrakinon glikozidok, béta-karotin, cserző anyagok, cukrok, emodin, festő, glikozidok, glükóz, katechinek, keserűanyag, ramnóz, szaponinok, tanninok, tanninsav, tokoferol

Mely részét gyűjtik: Kéreg (legalább hüvelykujjnyi és annál vastagabb ágairól kell a kérget gyűjteni, a vékonyabb ágak kérge értéktelen). Gyűjtésnél a kérget 20-30 cm távolságban körül kell metszeni, 2-2 gyűrűs metszést egy hosszanti metszéssel össze kell kötni, majd a kérget az ágról lefejteni.

Leírás: A bengefélék (Rhamnaceae) családjába tartozó, maximum 4 méter magas fa, sötétbarna kéreggel, melynek szürke csíkjai vannak. Természetes rostok színezésére is használják. Ágainak kérge szürke, fénytelen, paraszemölcsökkel sűrűn borított. A növényt forrázatként vagy egyéb, forgalmazási engedéllyel ellátott gyógykészítmények formájában alkalmazzák.

Betegségek kezelése: Ennek a fajnak a kérgét a természetes gyógyászatban mindenekelőtt a gyomor-bél tájék panaszaira használják. Így elfogyasztása fokozza az izomtónust és a vastagbél összehúzódását, ami bélürítéshez vezet, anélkül, hogy ingerelné a nyálkahártyákat. Tea vagy kivonat formájában hashajtó hatású. Gyakori alkotórésze az étvágyjavító, emésztést serkentő, hashajtó, epe- és májbántalmak elleni teakeverékeknek. A kutyabenge erős hashajtó tulajdonsága nem veszélytelen. Ez az antracénszármazékoknak köszönhető. A kutyabengéhez hasonló erős hatása van a tövises aloénak (Aloe ferox) és az indiai reumnak (Rheum emodii) is.

Hol honos: Európa, Észak-Afrika és Észak-Amerika

]Figyelmeztetés: A kutyabenge jellegzetesen az a gyógynövény, amelyet csak óvatosan szabad használni. Tilos a friss és az ömlesztve árult kéreg alkalmazása. A friss kéreg hánytató hatású! Csakis 1 évig tartó tárolás, vagy 100 C hőmérsékleten 1 órán át tartó hevítés után válik hashajtó hatásúvá. A kezelés hosszát is korlátozni kell (8-10 napnál ne legyen hosszabb), és közben kerülni kell a különféle hashajtók egyidejű használatát, mert pl. vastagbélirritáció, erős székrekedés, a bélmozgás renyhesége alakulhat ki. A túladagolás súlyos állapotokat idézhet elő (pl. szédülés, idegrendzseri görcsök). A kutyabenge várandósság, szoptatás esetén és 15 évnél fiatalabb gyermekek számára ellenjavallt. Több gyógyszerrel együtt nem alkalmazható.

Termőhelye: Nedves, lápos réteken és erdőkben terem.

Összetéveszthető: A mogyoró, az éger, a madárcseresznye és más paraszemölcsös kérgű cserjéktől a kutyabengét könnyű megkülönböztetni. Ha a kutyabengeágak kérgét óvatosan megkaparjuk, a kaparás alatt barnáspiros szín tűnik elő. Ha a kéreg belső oldalát lúgos (pl. szalmiákszesz) oldattal megnedvesítjük, ez a rész piros színűvé válik az antrachinon-származékoktól.

Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.

Mikor gyűjtik: Kérgét áprilistól augusztusig gyűjthetjük (beszáradási aránya: 3:1). Virágzáskor kell gyűjteni. A keskeny csíkokban leválasztott kérget szárítás előtt apró darabokra vágják.

Szinonímák: lángfa, ebsefa, kutyabenge kéreg, kutyabengekéreg, közönséges kutyabenge, kutyafa

Latin név: Rhamnus frangula, Frangula alnus, Frangula alnus Mill., Frangula frangula H.Karst., Rhamnus frangula L., Rhamnus frangula, Frangula frangula / Frangula vulgaris Reichb.

Angol: black alder, Glossy buckthorn, Alder buckthorn / Arrowwood / Berry-bearing alder / Black alder / Black aldertree / Black dogwood / Buckthorn / Rhamnus frangula

Finn:Korpipaatsama, Aropaatsama / Paatsama

Francia: Bourdaine, Aulne noir / Aune noir / Bois à poudre / Bois noir / Bourgene / Frangule / Nerprun bourdaine / Nerprun noir / Nerpun des teinturiers

Holland: Sporkehout / Sporkenhout / Vuilboom

Ír: Draighean fearna

Kínai: 欧鼠李

Kinai (Pinyin fonetikus átírás): ou shu li

Lengyel: Kruszyna pospolita, Kruszyna / Kruszyna-kora

Német: Faulbaum, Amselbaum / Amselkirschbaum / Bauchberste / Brechwegdorn / Buckbeere / Buckstrauch / Buckthorn / Echter faulbaum / Elsebaum / Faulkersch / Faulkirsche / Gewöhnlicher faulbaum / Gichtholt / Gichtholz / Glatter wegdorn / Grindholz / Hexendorn / Hundsbeere / Pulverholz / Purgierbeere / Scheissbeere / Schusterholz / Spargelbaum / Spillbaum / Sprickel / Stinkbaum / Stinkbeere / Stinkboom / Stinker / Stinkstrauch / Teufelsbeere / Vogelbeere / Zapfenholz / Zweckenholz / Zwekenholz

Norvég: Trollhegg, Brakall / Gulbrok / Gulhegg / Gulved / Hundabærved / Hundhegg / Hundved / Ormebær / Svarthegg / Trollkjerringhegg / Villhegg

Olasz: Frangola, Frangola comune, Alno nero / Frangula / Putinea

Orosz: Крушина ломкая

Perzsa: سیاه توسه

Portugál: Amieiro-negro, Frângula / Fúsaro / Lagarinho / Sangarinheiro / Sangarinheiro-de-água / Sanguinheiro / Sanguinho / Sanguinho-bastardo / Sanguinho-de-água / Zangarinheiro / Zangarinho

Portugál Brazil: Frângula

Spanyol: Frangula, Alno baccífero / Arraclán / Avellanillo / Hediondo / Pudio / Rabiacán / Sangueño

Svéd: Brakved, Brake

Szlovén: Navadna krhlika, Krhlika navadna

Török: Barut ağacı / Akdiken

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 201. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 125

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0

A természet füvészkertje; Reader’s Digest Kiadó Kft. , Budapest, 2003; ISBN 963 9562 01 7

Flora Danica Hft. 5, Tab. 278; Carl Axel Magnus Lindman: Bilder ur Nordens Flora; Tavl. 239 ; Franz Eugen Köhler’s Medizinal-Pflanzen, Vol.I; Prof. Dr. Thomé, Otto Wilhelm: Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz Band 3 Tafel 15; Jan Kops: Flora Batava 3.Deel, Tafel 232