Kőtörőfű
kőtörőfű

Milyen fitoterápiában használatos: nyugati, amerikai indián és ajurvédikus

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): alkaloidok, C-vitamin, cserzőanyagok, flavonoidok, alkane, asztragalin, cymene, cymol, eucalyptol, zsírosolaj, flavonoidok, geraniin, glycosid, indolizidine, isoquercitrin, limonen, linalol, lupeol, methyl szalicilát, nirurine, ásványi sók, quercetin, quercitrin, phyllanthine, ricinolsav, rutin, szalicilsav, szaponinok, szteroidok, sztigmaszterol, tannin, terpén, Triacontan-1-Ol, triterpén

Mely részét gyűjtik: Gyógyító célokra a növény minden része alkalmas, de a legjobban a föld feletti részeit – fehér vagy sárga virágait, kerek termését, de leggyakrabban a szárát – használják fel.

Kőtörőfű leírás:

A kutyatejfélék családjába tartozó, nem feltűnő, a világ tropikus tájain élő növény, amely kb. 30-40 cm magasra nő. Ellipszis alakú leveleinek elhelyezkedése átellenes. A növény elnevezése nem véletlen, hiszen az őslakosok epe- és vesekövek gyógyítására használták. A legerősebb gyógyító hatással azok a kőtörőfű-fajták rendelkeznek, melyek magasan fekvő területeken, több mint 3000 méterrel a tenger szintje felett élnek. Az indikai ájurvédikus gyógyászatban pitrishnek vagy budhartinak nevezett gyógyító szert ősidők óta alkalmazzák a gyógyításban.

Betegségek kezelése:

Nagy mennyiségben tartalmaz a finom izomzatot elernyesztő alkaloidokat, ezért segít az epe- és a vesekövek szervezetből történő természetes eltávolításában. Segítő kezet nyújt emésztési panaszok, hasmenés, székrekedés vagy felfújódás esetén is. Vizelethajtó, görcsoldó és gyulladásellenes hatású növény. Csökkenti a vérnyomást, a vércukorszintet és támogatja a májat. Jótékonyan hat a húgy-ivarrendszer működésére. Vizelethajtó és görcsoldó hatásainak köszönhetően segít eltávolítani a húgyköveket és a veseköveket. Ellazítja a simaizmokat, elősegíti a vizelet kiválasztását, így a kövek hosszabb-rövidebb időn belül természetes úton távoznak a szervezetből. A kőképződés szempontjából megelőző hatással is bír. Húgysavlebontó hatásának köszönhetően jótékonyan enyhíti az ízületi betegségek (köszvény, reuma) okozta panaszokat. Segít a gyakori húgyhólyagfertőzésnél, valamint a prosztatagyulladás esetén. A máj regenerációjára is jótékony hatással van, még a hepatitisz-B esetén is képes támogatni a máj megfelelő működését. A májműködésre kivételesen jótékony hatással van, ezért kiváló alternatívája a Magyarországon széles körben ismert és alkalmazott máriatövisnek. A kőtörőfű előnye, hogy nem kell bajlódnunk a kemény termések őrlésével, mint a máriatövisnél. Vízhajtó hatása révén hatékony a magas vérnyomás csökkentésében, valamint az ödémás panaszok kezelésében. Gyakran használatos továbbá kólika, bél- és emésztési problémák, felfújódás és fájdalmas székelési inger (tenesmus) esetén. Elkészítése: Egy liter forrásban levő vízbe tegyünk 1-2 kanálnyi teát, 5 percig lassú tűzön főzzük, majd szűrjük le. Fogyassza naponta háromszor, legalább 1 hónapig, vagy a panaszok megszűnéséig. Az ájurvédikus gyógyászatban elsősorban hörghurut, asztma, sárgaság, tbc, vérszegénység vagy erős kiszáradás esetén alkalmazzák.

Kőtörőfű hol honos:

Eredetileg, vadon termő fajként az Amazonas melletti trópusi őserdőkből származik, de ma már Indiában, Afrika és Amerika tropikus területein is megtalálható.

Figyelmeztetés:

Várandós, szoptató kismamáknak, 3 éves kor alatti gyermekeknek nem ajánlott !

Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.

Kőtörőfű szinonímák:

Chanca piedra

Latin név: Phyllanthus niruri L., Phyllanthus niruri Linn., Phyllanthus carolinianus Blanco, Phyllanthus kirganelia Blanco

Angol: Bhumyamlaki / Chanca piedra / Gale of the wind / Niuri / Phyllanthus / Seed On The Leaf

Kínai: 珠子草

Kinai (Pinyin fonetikus átírás): Zhu zi cao, Yue xia zhu, Be bei cai, Xiao fan hun, Ba be cai, Xiao fan hun, Ku wei ye xia zhu

Német: Niruri

Portugál Brazil: arranca-pedra / arrebenta-pedra / Erva-pombinha / QUEBRA-PEDRA / Quebra-pedra-preta

Spanyol: Chanca piedra, Quinina criolla.

Források:

nincs

nincs

VITAE KLUBMAGAZIN, 2011/7, Tereza Viktorová: Kőtörőfű: Nevében a hatása; VITAE KLUBMAGAZIN, 2012/7, Zlatuse Knollová: Chanca piedra, a titokzatos elixír