korpafű

Milyen fitoterápiában használatos: nyugati

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): alanine, alkaloidok, almasav, alumínium, arginin, arzén, cellulóz, cink, citromsav, cukor, cukrok, fehérje, ferulasav, fixált olaj, flavonoid, glicerin, gumi, gyanta, hamu, higany, hisztidin, kalcium, kálium, kávésav, keserűanyag, koleszterin, likopodin, linolsav, magnézium, mangán, mérgező alkaloida, nátrium, nikotin, olajsav, palmitinsav, patulin, prolin, réz, sav, szacharóz, szerves savak, sztearin, triterpén, valin, vas, zsír, zsírosolaj

Mely részét gyűjtik: friss levelek, gyümölcs, levél, mag, olaj, termés, dudva, dudvaszár, fű, spóra; az érett spórákat gyűjtik, mely tömegben világossárga, sikamlós, porszerű anyag

Leírás: Legfeljebb 20 cm magas korpafűféle (Lycopodiceae), tűszerű levelekkel, melyek a csúcsukon hosszú szőrbe mennek át. A korpafűfélék (Lycopodiceae) a mohákhoz hasonlóan nem rendelkeznek virágokkal és magvakkal, hanem spórákkal szaporodnak. Magyarországon a nyugati határszélen a sovány talajú erdőkben terem. Régebben a spóráját a “görögtűz” nevű tűzijáték készítésére, valamint a színpadon hirtelen fellobbanó és eltűnő láng keltésére is alkalmazzák.

Szépségápolás: Haj-és testhintőporok alkotórésze volt régebben, de ma már olyan ritka növény, úgyhogy ezt nem alkalmazzák.

Betegségek kezelése: Régebben felhasználták vizelethajtó szerként és reuma kezelésére, de ma már nem szabad gyűjteni, egyrészt mert természetvédelmi oltalom alatt áll, másrészt pedig mérgező volta miatt. Egyes szakirodalmi anyagok még ma is emlegetik, mint vizelethajtó és krónikus székrekedés elleni szert (csapott kávéskanálnyi adagokban kell vízzel lenyelni).

Hol honos: Európa, Ázsia, Afrika, Észak- és Dél-Amerika

]Figyelmeztetés: A növény egyrészt természetvédelmi oltalom alatt áll, másrészről bebizonyosodott róla, hogy mérgező, ezért manapság nem alkalmazzák.

Jogszabályi védettség: Hazánkban több korpafűfaj, így a tárgyalt kapcsos korpafű (Lycopodium clavatum) jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) védett. Védett még a közönséges laposkorpafű (Lycopodium complanatum), az Issler-laposkorpafű (Lycopodium issleri), a kígyózó korpafű (Lycopodium annotinum) és a györgyfű vagy részegkorpafű (Huperzia selago). Valamennyi védett korpafűfaj természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

Szinonímák: kapcsos korpafű

Latin név: Lycopodium clavatum

Angol: wolf’s-foot clubmoss; Stag’s-horn clubmoss; Antler herb / Club moss / Common club moss / Elk-moss / Foxtail / Ground pine / Lycopod / Muscus terrestris repens / Running clubmoss / Running ground-pine / Running pine / Stags-horn clubmoss / Vegetable sulphur / Witch meal / Wolf’s claw

Finn:Katinlieko; Metsäkatinlieko

Francia: Lycopode officinal; Lycopode en massue; Lycopode claviforme

Holland: Grote wolfsklauw; Stuifpoeder

Japán: ヒカゲノカズラ / ひかげのかずら

Kínai: 东北石松 / 伸筋草 / 欧洲石松 / 落地蜈蚣

Kinai (Pinyin fonetikus átírás): luó dì wú gōng / shen jin cao

Lengyel: Widłak goździsty

Német: Bärlapp; Keulen-bärlapp; Keulenförmiger bärlapp; Blitzpulver / Bärlapp / Denkraut / Drudenfuss / Gichtmoss / Hexenkraut / Hexenmehl / Streupulver / Teufelsklauen / Weingrün / Wolfsklaue / Wolfsranke

Norvég: Myk kråkefot; Fuglefot / Gåsefibb / Gåsfætt / Kråkefot / Kråkelabb / Kråketær / Liarabb / Lierabb / Lusegras / Mattegras / Mjuk kråkefot / Reverompe

Olasz: Licopodio officinale; Licopodio clavato

Orosz: Плаун булавовидный

Perzsa: لیکوپدیوم کلاواتم

Portugál: Licopódio-da-estrela

Portugál Brazil: Licopódio / Pinheirinho / Venca

Spanyol: Licopodio

Svéd: Mattlummer; Vanlig mattlummer

Szlovák: Plavúň obyčajný

Szlovén: Kijasti lisičjak / Lisičjak kijasi

Török: Kipritotu / Kurtayağı / Kurtpençesi

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 194. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 116

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0

Franz Eugen Köhler, Köhler’s Medizinal-Pflanzen, 1897; Carl Axel Magnus Lindman: Bilder ur Nordens Flora; Tavl. 517; Franz Eugen Köhler’s Medizinal-Pflanzen, Vol.I; Prof. Dr. Thomé, Otto Wilhelm: Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz Band 1 Tafel 19; Jan Kops: Flora Batava 7.Deel, Tafel 530