
Milyen fitoterápiában használatos: nyugati
Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): aceton, alfa-keserűanyag, alumínium, ammónia, a-pinén, arginin, aszkorbinsav, aszparagin, aszparaginsav, a-terpineol, béta-karotin, béta-kariofillén, béta-keserűanyag, cellulóz, cianidin, cink, citrál, cserző anyagok, cukrok, delfinidin, eugenol, farnezol, fehérje, fenilalanin, ferulasav, flavonoid, formaldehid, foszfor, fruktóz, gamma-amino-vajsav, gamma-linolénsav, gamma-linolénsav GLA, geraniol, glikozidok, glükóz, gyanta, hamu, hisztidin, humulén, humulon, illóolaj, izoleucin, izoprén, izovaleriánsav, kalcium, kálium, katechinek, kávésav, keserűanyag, kobalt, kolin, komlóolaj, króm, kvercitrin, leucin, lignin, limonén, linalool, lizin, lupulin, lupulon, magnézium, maltóz, mangán, metil-amin, metilnonilketon, mireén, nátrium, niacin, ón, pektin, piperidin, polifenolok, poliszacharid, procianidin, prolin, raffinóz, rost, rutin, szacharidok, szacharóz, szelén, szerin, szilícium, sztachióz, tanninsav, tirozin, treonin, trimetilamin, triptofán, ursolsav, valin, vas, vitamin B1, vitamin B2, víz, zsír, ösztradiol
Mely részét gyűjtik: A teljesen még nem érett, zöld színű nőivarú tobozszerű hajtásait gyűjtik, a termésfüzéreket.
Komló leírás:
A kenderfélék (Cannabinaceae) családjába tartozó, jobbra csavarodó, hosszú szárú, horgas szőrökkel ellátott lágy szárral felkapaszkodó növény. Akár 7 méterre is megnövő kapaszkodó-kúszó növény. Kétlaki növény, termős (nőivarú) virágzata 20-60 virágból álló kettősbogas füzér, amelyből elvirágzás után jellegzetes komlótobozka képződik. A virágzati tengelyen (tobozorsó) kétoldalt négyesével álló füzérágak egy-egy murvalevél hónaljában helyezkednek el. A sörgyártásban fontos szerepet játszik. Levelei átellenesek, érdes tapintásúak. A termés kb. 2 mm hosszú, tojás alakú makkocska, amelyet fénylő sárga mirigyek (lupulin) borítanak. Háztartásokban kenyérsütéshez és sör készítésére is használják. Gyógyszertári készítményként is kapható (forrázat, por vagy kivonat formájában), valamint nyugtató fürdőként a balneoterápiában.Betegségek kezelése:
Női nemi hormonhoz hasonló anyagokat is tartalamaz, ezért a nőknek tea formájában ajánlatos fogyasztani. A mentruációs fájdalmak és a menopauza zavarai ellen más fitoösztrogén tartalmú növényekkel együtt használható. Régóta értékes szer álmatlanság ellen (komló párnácskák, komló tea és komló drazsé formájában alkalmazzák). A komló nyugtató és altató hatása a benne található illóolajoknak köszönhető. Idegrendszeri zavarok esetén felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt adható idegnyugtató gyógyszerkészítmény egyik komponense. Baktériumölő tulajdonságai keserűanyagainak (humulon és lupulon) tulajdonítható. A növény segíti az emésztést, és kólika esetén lazító hatása van. Teája idegnyugtató hatású.Komló hol honos:
Európa és ÁzsiaFigyelmeztetés:
Néhány állatkísérlet megfigyelései szerint a növényben lévő keserűanyagok (humulon, lupulon) mérgező hatásra utalnak. Nyugtató hatása sörfogyasztáskor is érvényesül.Termőhelye:
A komló nyirkos helyeken és erdőkban a tengerszint felett 1500 méterig fordul elő. Magyarországon is őshonos vízparti élőhelyek fáira felfutó növény.Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.
Mikor gyűjtik:
Szeptemberben érik be a termés, a gyűjtése is akkor van. Szárítás után jellegzetesen keserű ízű. Beszáradási aránya: 4:1.Komló szinonímák:
vadkomló, közönséges komlóLatin név: Humulus lupulus
Angol: Common hop / Common / Common hops / European hop / Golden hop / Hop / Hops / Lupulus / Wild hop
Finn:Humala / Humulat
Francia: Houblon / Houblon grimpant / Houblon commun
Holland: Hop
Ír: Hopa
Izraeli:כשותית / כשות / כשותנית
Japán: ホップ
Kínai: 蛇麻 / 啤酒花
Lengyel: Chmiel zwyczajny / Chmiel
Német: Echter hopfen / Hopfen / Bierhopfen / Gemeiner hopfen / Gewöhnlicher hopfen / Hecken-hopfen / Hopf / Hoppen / Hupfen / Weiden-hopfen / Wilder hopfen
Norvég: Humle
Olasz: Luppolo / Luppolo comune
Orosz: Хмель обыкновенный / Хмель / Хмель вьющийся
Perzsa: رازک
Portugál: Lúpulo / Engatadeira / Erva-engatadeira / Lúparo / Lúpulo-trepador / Pé-de-galo / Vinha-do-norte
Portugál Brazil: Lúpulo
Spanyol: Lupulo / Betiguera / Hombrecillo / Vidarria
Svéd: Humle / Humla / Vildhumla
Szlovák: Chmeľ obyčajný
Szlovén: Navadni hmelj / Hmelj navadni / Pravi hmelj
Török: Şerbetçi otu



Források:
Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 193. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 114
Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0
A természet füvészkertje; Reader’s Digest Kiadó Kft. , Budapest, 2003; ISBN 963 9562 01 7
Franz Eugen Köhler, Köhler’s Medizinal-Pflanzen, 1897; Flora Danica Hft. 21, Tab. 1239; Carl Axel Magnus Lindman: Bilder ur Nordens Flora; Tavl. 365; Franz Eugen Köhler’s Medizinal-Pflanzen, Vol. I; Prof. Dr. Thomé, Otto Wilhelm: Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz Band 2 Tafel 26; Jan Kops: Flora Batava 2.Deel, Tafel 89; Jan Kops: Flora Batava 2.Deel, Tafel 90