kígyószisz
Milyen fitoterápiában használatos: nyugati Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): allantoin, konszolidin, lithospermin-sav, glikozida, cseranyag, keserűanyag, baktériumölő anyagok Mely részét gyűjtik: A növény virágos hajtásának felső, legfeljebb 40 cm hosszú részét kell gyűjteni. Leírás: Az érdeslevelűek (Boraginaceae) családjába tartozó, maximum 1 méter magas, kétnyári növény, erősen szőrözött növény kékeslila virágokkal. A faj hétköznapi nevéből könnyen felismerhető, hogy régebben kígyómarások kezelésére használták. Ezen kívül a növényt már az antik korban skorpiócsípésekre adták, de mindkét esetben megkérdőjelezhetjük a hatékonyságát. Betegségek kezelése: Ma hajtáscsúcsait időnként vizelethajtó, köhögéscsillapító és gyulladáscsökkentő szerként alkalmazzák. Teáját bélfertőzés, bélhurut ellen fogyasztják. Vérnyomáscsökkentő hatása is ismert. Külsőleg lábszárfekély borogatására használják. Hol honos: Európa Termőhelye: Száraz, kőtörmelékes talajon, utak mentén terem. Jogszabályi védettség: Hazánkban a piros kígyószisz (Echium maculatum vagy Echium russicum) jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft. A közönséges kígyószisz nem védett. Mikor gyűjtik: Virágzó hajtását júniustól augusztusig gyűjtjük (beszáradási aránya: 4:1). Szinonímák: terjőke, terjőke kígyószisz, közönséges kígyószisz, terjőkekígyószisz Latin név: Echium vulgare Angol: common viper’s-bugloss; Viper’s-bugloss; Blue devil / Blue echium / Blueweed / Common echium / Common viper’s-bugloss / Common vipersbugloss / Common viper’s bugloss / Viper’s bugloss / Vipers-bugloss Finn:Kyläneidonkieli / Neidonkieli / Piennarneidonkieli Francia: Vipérine commune / Vipérine vulgaire / Herbe aux viperes / Viperine / Vipérine ordinaire Görög: Βοϊδόγλωσσον / Έχιον το κοινό / Μαννούι Holland: Slangenkruid / Slangekruid Ír: Lus nathrach Japán: シベナガムラサキ / エキウム・ウルガーレ Kínai: 蓝蓟 Lengyel: Żmijowiec zwyczajny Német: Natternkopf; Gewöhnliche natternkopf / Blaue natternkopf / Blaue ochsenzunge / Blauer heinrich / Blauer nattenkopf / Blauer natternkopf / Gemeiner / Gemeiner natterkopf / Gemeiner natternkopf / Gewöhnlicher natternkopf / Himmelbrand / Natternkopf / Starrer hansl / Stolzer heinrich Norvég: Ormehode / Ormehovud / Ormehuvud Olasz: Viperina azzurra / Echio comune / Erba viperina / Lingua di bove / Viperina / Viperina azzura Orosz: Синяк обыкновенный Perzsa: گل افعی رسمی Portugál: Viperina / Soagem Spanyol: Viborera / Buglosa / Chupamieles / Hierba azul / Lengua de buey / Lengua de vaca / Paquetequieromañosa / Taragontía / Virborera Svéd: Blåeld Szlovák: Hadinec obyčajný Szlovén: Navadni gadovec / Gadovec navadni Török: Adi engerekotu
Források: Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 192. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 107 Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0 Flora Danica Hft. 8, Tab. 445; Carl Axel Magnus Lindman: Bilder ur Nordens Flora; Tavl. 87; Prof. Dr. Thomé, Otto Wilhelm: Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz Band 4 Tafel 23; Jan Kops: Flora Batava 3.Deel, Tafel 192