Kerti sarkantyúka kerti sarkantyúka Milyen fitoterápiában használatos: nyugati Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): antibiotikum, ásványi só, aszkorbinsav, béta-karotin, enzimek, fehérje, foszfor, glikotropaeolin, glükóz, gyanta, hamu, illóolaj, kalcium, lutein, mustárolaj, mustárolaj glikozid, olaj, pektin, sóskasav, szénhidrát, szinigrin, vas, Vitamin B1, Vitamin B2, Vitamin B3, Vitamin C, víz, zsír Mely részét gyűjtik: levél, virág, gyökér Kerti sarkantyúka leírás: Egynyári növény, maximum 3 méteres kúszó vagy kapaszkodó hajtásokkal. Virágai trombita alakúak, hosszú sarkantyúval, narancs színűek. A konyhában pikáns, vtiaminban gazdag leveleit saláták, szószok, túrós, tojásos ételek és friss sajt ízesítésére alkalmazzák, virágait pedig körítésként. Fűszerként is ismeretes. A sarkantyúkafélék különleges kémiai sajátsága a mirozin sejtek és mustárolajglikozidok előfordulása, sőt a megolaj erukasav tartalma is. A kerti sarkantyúka földbeli gumója salátaként vagy főzelékként is fogyasztható. Betegségek kezelése: Fertőtlenítő, sebgyógyító és köptetőszer, de légúti megbetegedések esetén, valamint bőr- és hajhiányos tüneteknél is alkalmazhatóak. Mustárolajglikozidjai gyulladáscsökkentők, antibakteriális hatásúak (elsősorban az urogenitális rendszer fertőzései esetében). A sarkantyúkában található mustárolaj antibakteriális, antivirális és gombaölő hatású, ezért az ilyen típusú belső betegségeknél is jó hatásfokkal alkalmazható. Kerti sarkantyúka hol honos: Mexikótól lefelé a dél-amerikai mérsékelt övi területekig honos (elsősorban: Peru), manapság elterjedt kerti növény Európában Figyelmeztetés: Újszülöttek és gyermekek számára a fogyasztása nem ajánlott! Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett. Kerti sarkantyúka szinonímák: kapucinusvirág, nagy sarkantyúka, sarkantyúka Latin név: Cardamindum majus, Tropaeolum elatum, Tropaeolum hortense, Trophaeum majus Angol: Garden nasturtium, Climbing Nasturtium / Common Nasturtium / Indian Cress / Monks Cress / Nasturium / Nasturtium / Tropaeolum majus Finn:Intiankrassi / Kapusinikrassi / Koristekrassi / Kukkakrassi / Köynnöskrassi / Pensaskrassi Francia: Grande capucine, Capucine / Capucine grande / cresson d’Inde Holland: Oost-Indische kers Izraeli:כובע הנזיר Japán: キンレンカ / きんれんか / ナスタチウム Kínai: 旱金莲 / 旱金蓮 Kinai (Pinyin fonetikus átírás): han jin lian Lengyel: Nasturcja większa, Nasturcja Német: Grosse Kapuzinerkresse, Gelbes Vögerl / Kapuzinerkresse / Kapuzinerli / Salatblume Norvég: Blomkarse, Blomsterkarse Olasz: Nasturzio comune, Nasturzio, Tropaeolum majus / Tropeolo Orosz: Настурция майская Portugál: Cinco-Chagas, Capuchinha(s) / chagas / Chagueira / Mastruço-do-Perú / Nastúrcio Portugál Brazil: CAPUCHINHA Spanyol: Capuchina, Cachipillo / Espuela de galán / Flor de la sangre / Llagas de Cristo / Marañuela / Mastuerzo / Mastuerzo de Indias / Nastuerzo / Pelón / Taco de reina / Tropaeolum majus Svéd: Indiankrasse, Buskkrasse / Slingerkrasse / Trädgårdskrasse Szlovák: Kapucínka väčšia Szlovén: Velika kapucinka Források: nincs Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0 Dános Béla: Farmakobotanika, A gyógynövénytan alapjai (kemotaxonómia), Argumentum, Budapest, 2006, ISBN 963 446 204 9 VISSZA A GYÓGYNÖVÉNYKERESŐBE