kenderkefű

Milyen fitoterápiában használatos: nyugati

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): cserző anyagok, flavonoid, glicirrizin, gyanta, illóolaj, iridoidok, keserűanyag, szaponin, szilíciumsav, tanninsav, viasz, kovasav, vas

Mely részét gyűjtik: virágzó szár

Leírás: Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozó, évelő, akár fél méter magasra is megnövő növény. Júniustól szeptember végéig virágzik. Igen magas ásványianyag-tartalmú növény, különösen a kovasav, a vas és a szilícium tartalma magas.

Betegségek kezelése: A 20. század elején a tuberkulózis (tbc) elleni hivatalos gyógyszerek sorába tartozott. Közismert gyógyítü hatása miatt a népgyógyászat is alkalmazta, füvesemberek gyűjtötték főként légzőszervi és húgyúti betegségek elleni felhasználásra. Régen előszeretettel alkalmazták zúzódások és ödéma esetén. Az ókori és az “újkori” ismeretek kiegészítik egymást, a kenderkefű ugyanis egyeránt kiválóan alkalmazható légúti és mozgásszervi megbetegedésekre. Jótékonyan hat a szervek nyálkahártyájára (tüdő), az ízületekre, inkara és a bőrre. A növényből készített főzet kiváló gyógyszer lehet tüdőgyulladás, hörghurut, influenza és köhögés esetén. Használható továbbá ízületi duzzanatok, ínygyulladás, nehezen gyógyuló bőrsebek kezelésekor. Támogatja a veseműködést, a vizelet áramlását, a húgykövek lebomlását. Vizelethajtó és enyhe hashajtó hatása is van. Összetevői szabályozzák a vérképzést. A kenderkefű főzete ezért ajánható vérszegénységben vagy lépproblémákkal küszködőknek. 1 bögre kenderfű teát 1-3 kanálnyi szárított növényszárból készíthetünk. A teafüvet forrásban lévő vízbe tesszük, majd 15 percig állni hagyjuk.Felületi bőrsérülésre közvetlenül, egyfajta borogatásként is rátehetjük a morzsolt növény szárát. A kenderkefű a homeopátiában is használatos, főleg a lép problémáinak gyógyítására. Finom porrá zúzva is szippantható.

Hol honos: Eredetileg Franciaországban és Belgiumban honos, de mára már egész Európában elterjedt. Napjainkban iparilag is termesztik.

]Figyelmeztetés: Bár a kenderkefű valamennyi hatóanyagának alapos vizsgálata még nem történt meg, a növénynek egyelőre semmiféle mellékhatása nem ismeretes.

Termőhelye: Erdőkben, patakok mentén nagy állományokban terem.

Összetéveszthető: Más faj a kétes kenderfű (Galeopsis segetum), valamint a tarka kenderkefű (Galeopsis tetrahit). A kétes kenderfűt (Galeopsis segetum) korábban légúti panaszokra, valamint – magas cseranyagtartalma miatt – érösszehúzó hatású gyógyszerként alkalmazták. Ma lágyszárú részeit időnként homeopátiás szerek előállítására használják. A tarka kenderkefüvet (Galeopsis tetrahit) köptető tulajdonságai miatt időnként köhögés elleni szerekben használták, de orvosi konzultáció nélkül ez nem ajánlatos. Ezenkívül vizelethajtó hatást tulajdonítanak neki, valamint rándulások esetén borogatás formájában használható. A többi árvacsalánfélékhez hasonlóan a kenderkefűnek is világossárga, négyszögletes, szőrös és szerteágazó a növényszára, valamint fogazott, egyenes levelei vannak. Feltűő a világossárga színű, ajakos, jellegzetesen lila peremű virága, amely megkülönbözteti a többi kilenc, kevésbé gyógyító kenderfélétől.

Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.

Mikor gyűjtik: Virágzó hajtását júniustól augusztusig gyűjtjük (beszáradási aránya: 4-5:1).

Szinonímák: nagyvirágú kenderkefű, kenderikefű, vadkender, tüdőbajos fűszer, szőrös kenderkefű, vetési kenderkefű

Latin név: Galeopsis speciosa, Galeopsis ochroleuca Lam., Galeopsis versicolor Curtis, Galeopsis segetum Nekker, Galeopsis dubia Leers, Galeopsis ochroleuca Lam., Galeopsis villosa Huds.

Angol: Bee Nettle / Galeopsis / Large Flowered Hemp Nettle / Large-flowered Hemp-nettle 

Finn:Kirjava pillike / Kirjopillike

Francia: Galéopsis splendide / Galéopsis à fleurs panachées

Holland: Dauwnetel

Ír: Ga buí mór

Lengyel: Poziewnik pstry

Német: Grossblütige Hohlzahn, Bunter Hohlzahn

Norvég: Guldå

Olasz: Canapetta screziata

Svéd: Hampdån

Szlovák: Konopnica úhľadná

Szlovén: Pisani zebrat / Zebrat pisani

Török: Kedibaşıotu (Renkli)

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 189. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 104

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0

Flora Danica Hft. 16, Tab. 929, Carl Axel Magnus Lindman: Bilder ur Nordens Flora; Tavl. 100