Kenderkefű kenderkefű Milyen fitoterápiában használatos: nyugati Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): cserző anyagok, flavonoid, glicirrizin, gyanta, illóolaj, iridoidok, keserűanyag, szaponin, szilíciumsav, tanninsav, viasz, kovasav, vas Mely részét gyűjtik: virágzó szár Kenderkefű leírás: Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozó, évelő, akár fél méter magasra is megnövő növény. Júniustól szeptember végéig virágzik. Igen magas ásványianyag-tartalmú növény, különösen a kovasav, a vas és a szilícium tartalma magas. Betegségek kezelése: A 20. század elején a tuberkulózis (tbc) elleni hivatalos gyógyszerek sorába tartozott. Közismert gyógyítü hatása miatt a népgyógyászat is alkalmazta, füvesemberek gyűjtötték főként légzőszervi és húgyúti betegségek elleni felhasználásra. Régen előszeretettel alkalmazták zúzódások és ödéma esetén. Az ókori és az “újkori” ismeretek kiegészítik egymást, a kenderkefű ugyanis egyeránt kiválóan alkalmazható légúti és mozgásszervi megbetegedésekre. Jótékonyan hat a szervek nyálkahártyájára (tüdő), az ízületekre, inkara és a bőrre. A növényből készített főzet kiváló gyógyszer lehet tüdőgyulladás, hörghurut, influenza és köhögés esetén. Használható továbbá ízületi duzzanatok, ínygyulladás, nehezen gyógyuló bőrsebek kezelésekor. Támogatja a veseműködést, a vizelet áramlását, a húgykövek lebomlását. Vizelethajtó és enyhe hashajtó hatása is van. Összetevői szabályozzák a vérképzést. A kenderkefű főzete ezért ajánható vérszegénységben vagy lépproblémákkal küszködőknek. 1 bögre kenderfű teát 1-3 kanálnyi szárított növényszárból készíthetünk. A teafüvet forrásban lévő vízbe tesszük, majd 15 percig állni hagyjuk.Felületi bőrsérülésre közvetlenül, egyfajta borogatásként is rátehetjük a morzsolt növény szárát. A kenderkefű a homeopátiában is használatos, főleg a lép problémáinak gyógyítására. Finom porrá zúzva is szippantható. Kenderkefű hol honos: Eredetileg Franciaországban és Belgiumban honos, de mára már egész Európában elterjedt. Napjainkban iparilag is termesztik. Figyelmeztetés: Bár a kenderkefű valamennyi hatóanyagának alapos vizsgálata még nem történt meg, a növénynek egyelőre semmiféle mellékhatása nem ismeretes. Termőhelye: Erdőkben, patakok mentén nagy állományokban terem. Összetéveszthető: Más faj a kétes kenderfű (Galeopsis segetum), valamint a tarka kenderkefű (Galeopsis tetrahit). A kétes kenderfűt (Galeopsis segetum) korábban légúti panaszokra, valamint – magas cseranyagtartalma miatt – érösszehúzó hatású gyógyszerként alkalmazták. Ma lágyszárú részeit időnként homeopátiás szerek előállítására használják. A tarka kenderkefüvet (Galeopsis tetrahit) köptető tulajdonságai miatt időnként köhögés elleni szerekben használták, de orvosi konzultáció nélkül ez nem ajánlatos. Ezenkívül vizelethajtó hatást tulajdonítanak neki, valamint rándulások esetén borogatás formájában használható. A többi árvacsalánfélékhez hasonlóan a kenderkefűnek is világossárga, négyszögletes, szőrös és szerteágazó a növényszára, valamint fogazott, egyenes levelei vannak. Feltűő a világossárga színű, ajakos, jellegzetesen lila peremű virága, amely megkülönbözteti a többi kilenc, kevésbé gyógyító kenderfélétől. Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett. Mikor gyűjtik: Virágzó hajtását júniustól augusztusig gyűjtjük (beszáradási aránya: 4-5:1). Kenderkefű szinonímák: nagyvirágú kenderkefű, kenderikefű, vadkender, tüdőbajos fűszer, szőrös kenderkefű, vetési kenderkefű Latin név: Galeopsis speciosa, Galeopsis ochroleuca Lam., Galeopsis versicolor Curtis, Galeopsis segetum Nekker, Galeopsis dubia Leers, Galeopsis ochroleuca Lam., Galeopsis villosa Huds. Angol: Bee Nettle / Galeopsis / Large Flowered Hemp Nettle / Large-flowered Hemp-nettle Finn:Kirjava pillike / Kirjopillike Francia: Galéopsis splendide / Galéopsis à fleurs panachées Holland: Dauwnetel Ír: Ga buí mór Lengyel: Poziewnik pstry Német: Grossblütige Hohlzahn, Bunter Hohlzahn Norvég: Guldå Olasz: Canapetta screziata Svéd: Hampdån Szlovák: Konopnica úhľadná Szlovén: Pisani zebrat / Zebrat pisani Török: Kedibaşıotu (Renkli) Források: Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 189. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 104 Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0 Flora Danica Hft. 16, Tab. 929, Carl Axel Magnus Lindman: Bilder ur Nordens Flora; Tavl. 100