Milyen fitoterápiában használatos: nyugati

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): alkaloidok, allantoin, cserző anyagok, flavoglikozid, flavonoid, galegin, guanidin, glikozidok, keserűanyag, króm, kvercitrin, rutin, szaponin, tanninok

Mely részét gyűjtik: Gyógyászati célokra a virágzó növény föld feletti részét gyűjtik, majd árnyékos, jól szellőző helyen szárítják.

Kecskeruta leírás:

A pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó, maximum 1 méter magas, évelő növény, páratlanul szárnyalt levelekkel és kékes vagy lilás virágfürtökkel. Páratlanul szárnyalt levelei rövid nyelűek, és 11-19 levélkéből állnak. A levélkék lándzsásak vagy elliptikus alakúak. Hüvelytermése 2-3 cm hosszú, sokmagvú, a magvak között finom befűződésekkel. Ezt a füvet a középkorban pestis, fertőző betegségek és lázas állapotok, valamint kígymarás ellen használták. Az orvosi kecskerutával napjainkban is bátran helyettesíthetjük a spenótot, vagy kecskesajt készítésekor tejoltóként is alkalmazhatjuk. Magyarországon a kevéssé használt gyógynövények közé tartozik, de a környező országokban gyakori a termesztése, közismert és sokféleképpen használják. Szereti a napot, a meleget, érzékeny a fagyra, és a nedves, tápanyagban gazdag talajt kedveli. Természetes kertek és sziklakertek gyakori dísznövénye. Augsztusban kicsi, sok magvú hüvelytermést hoz, a szél segítségével könnyen továbbterjed, elszaporodik a szabad természetben. Az USA-ban emiatt felkerült a káros gyomok kategóriájába. Kiváló mézelő; csodálatosan illatozó, dús virágfürtjei a méhek számára kívánatosak. Ha a növény apróra vágott darabkáit vékony rétegben, gyorsan szárítják, 50 Co-on, akkor a levelek és a virágok nem veszítik el színüket. A kecskeruta szárított virágos hajtását forrázatként, továbbá porított vagy tinktúra formájában használják.

Szépségápolás:

Külsőleg kozmetikai készítményeknél mellápolásra használják.

Betegségek kezelése:

Az orvosi kecskeruta növényi antidiabetikum. Klinikai vizsgálatok bizonyították hatóanyagainak vércukorszint-csökkentő hatását, ami a feltevések szerint a glikogénszintézis serkentésével történik. Ezért növényi inzulinnak is nevezik. (Az inzulint nem pótolja ugyan, de rendszeres használatával kiegészíti annak hatását. A gyógyulási folyamatot a cukorbetegeknél azzal segíti elő, hogy megkönnyíti a szénhidrátok felhasználását a szervezetben, és fokozza a zsíranyagcserét.) Használata óvatosságot, rendszeres vércukorszint-ellenőrzést igényel, ezért célszerűbb, ha keverékekhez adjuk, hosszabb ideig történő felhasználásakor pedig szünetek betartása javasolt. Más kutatások szerint a krómban gazdag kecskeruta segít a diabétesz ún. II. típusa elleni küzdelemben, amelyet glükóz-intolerancia-faktorként ható krómkészítményyel kezelnek. Az orvosi kecskerutában lévő fitohormonok feltevések szerint serkentik a női prolaktin hormon termelődését, a folyamat hatásmechanizmusát azonban egyelőre nem sikerült pontosan felderíteni. Azon kevés gyógynövények egyike, amelyek támogatják a tejmirigyek működését, azaz serkentik az anyatej termelődését. Felhasználhatjuk a fajt élénkítő lábfürdő céljára, és vizelethajtó gyógyszerként. Orvosi tanács nélkül azonban – főleg diabétesz kezelésére – sose alkalmazzuk. Elkészítése: 2 dl forrásban lévő vízzel leforrázunk 2 teáskanál szárított kecskerutát, amit további 1/4 óráig ázni hagyunk, majd leszűrve elfogyasztjuk. Napi adagja: 2-3x 2 dl. Az emésztésre is kiváló: óvja a májat, serkenti a hasnyálmirigy működését, a vastagbél működését szintén kedvezően befolyásolja, megszünteti a székrekedést. Emellett vizelethajtó, izzasztó hatása is ismert.

Kecskeruta hol honos:

Közép- és Dél-Európában, valamint Kis-Ázsiában terjedt el.

Figyelmeztetés:

Szakszerű használat mellett nincsenek nem kívánatos mellékhatásai. Orvosával, terapeutájával akkor indokolt a konzultáció, ha vércukorszint csökkentésére gyógyszert szed, illetve ha áldott állapotban van. Orvosi felügyelet nélkül diabéteszre sohase alkalmazzuk! A kecskeruta használata megfelelő adagolásban gyógyhatású, mértéktelen fogyasztása azonban, különösen a magvaké, mérgező.

Termőhelye:

Magyarországon főleg az Alföldön és Dunántúlon gyakori. Vízpartokon, áradásos helyeken élő növény.

Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.

Mikor gyűjtik:

Virágzó hajtását júniustól szeptemberig gyűjtjük (beszáradási aránya: 4-5:1). (A növény életének 3. évében teljesedik ki, ennek ellenére elvirágzása előtt fel kell számolni, ugynis ekkorra a magokban káros anyagok halmozódnak fel.) A bioaktív alapanyagokat tartalmazó magokat nemigen gyűjtjük, mert túladagolás esetén mérgezőek lehetnek.

Kecskeruta szinonímák:

orvosi kecskeruta, gyógyító kecskeruta, tarka kecskeruta

Latin név: Galega officinalis

Angol: goat’s rue, French lilac / Galega / Galega officinalis / Goat’s Rue / Goats Rue / Goat’s-rue / Italian fitch / Professor-weed

Finn:Rohtovuohenherne

Francia: Galega officinal, Rue de Chèvre

Holland: Galega

Lengyel: Rutwica lekarska

Német: Geissraute, Bockskraut / Fleckenkraut / Geissklee / Gewöhnliche Geissraute / Pockenraute / Suchtkraut / Ziegenraute

Norvég: Geitvikke

Olasz: Capraggine, Avanese / Galega

Orosz: Козлятник аптечный

Portugál: Arruda-caprária, Caprária / Falso-anil / Galega / Montana-galega

Portugál Brazil: Galega

Spanyol: Galega, Galega officinalis / Ruda cabruna

Svéd: Getruta

Szlovák: Jastrabina lekárska

Szlovén: Jastrebina navadna / Navadna jastrebina

Török: Keçisedefi, Keçisedefotu

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 188. o. , Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 103

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0

A természet füvészkertje; Reader’s Digest Kiadó Kft. , Budapest, 2003; ISBN 963 9562 01 7

Prof. Dr. Thomé, Otto Wilhelm: Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz Band 3 Tafel 121