Milyen fitoterápiában használatos: nyugati
Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): acetaldehid, bór, cserző anyagok, fehérje, flavonoid, foszfor, galluszsav, glükóz, gumi, gyanta, hamu, húgysav, kalcium, katechinek, kobalt, kvercitrin, magnézium, mangán, nyálka, procianidin, rutin, szénhidrát, szilícium, tanninok, zsír
Leírás: Az Indiában honos Uncaria gambir és Acacia catechu fa forgácsának kifőzött nedve. Maximum tizenkét méter magas fa. Tipikus ismertetőjegyei: tövises ágak, sűrűn szárnyalt levelekkel. Ennek a fának a gesztjéből állítják elő a híres katechut, ezt a barnásfekete, száraz formájában sprőd kivonatot. A nedv szagtalan, összehúzó ízű, vörösesbarna színű, tompa fényű, törékeny, kagylós törésű darabokból áll.
Betegségek kezelése: A katechu kivonatot használják külsőleg szájnyálkahártya- és garatgyulladásoknál gargalizálásra, valamint orrvérzésre, aranyérre és bőrkiütésekre. Belsőleg használható krónikus hasmenésre és vérhasra.
Hol honos: Ázsia és Afrika, India
Jogszabályi védettség: Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.
Szinonímák: katechuakácia
Kapcsolódó cikkek
Latin név: Acacia Catechu, Mimosa Chatechu, Mimosa Sundra; Senegalia catechu (L.f.) P.J.H.Hurter & Mabb.Syn: Acacia catechu (L.f.) Willd.: Senegalia catechuAcacia catechu Willd. / Mimosa chatechu L. fil.
Angol: Cachou, Black catechu / Black cutch / Catechu / Cutch / Cutchtree
Finn:Rohtoakaasia
Francia: Acacia à cachou, Acacia cachou / Cachoutier
Holland: Cachou / Kruidje-roer-me-niet soort
Kínai: 儿茶 / 孩兒茶
Kinai (Pinyin fonetikus átírás): er cha / hai er cha
Lengyel: Akacja katechu
Német: Gerber-akazie, Catechu / Chatechu-acacie / Katechu / Katechu-akazie / Katechubaum
Orosz: Акация катеху
Perzsa: سنگالیا کتچو
Spanyol: Acacia negra, Catecú, Catecú negro, Cato, Catechu
Svéd: Katechuakacia
Török: Akasyası / Siyah kaşu
Források:
Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 317. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 102
Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0
Franz Eugen Köhler, Köhler’s Medizinal-Pflanzen, 1897, Franz Eugen Köhler’s Medizinal-Pflanzen, Vol.II