jakabnapi aggófű

Milyen fitoterápiában használatos: nyugati

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): flavonoid, illóolaj, mérgező alkaloida, pirrolizidin alkaloida, aszkorbinsav, betulin, citizin, fehérje, ferulasav, foszfor, hamu, kalcium, kálium, kávésav, linolénsav, linolsav, rost, rutin, szacharidok, zsír

Leírás: Az aggófüvek között nagy termetűnek számít akár egy métert is elérő vagy meghaladó hajtásaival. Mélyen hasogatott-szeldelt levelei sötétzöldek, fiatalon molyhosak, később kopaszok, fényesek. A sötétsárga fészkes virágok lapított fürtben nyílnak nyár elejétől. Termése kaszat. Rétek, kaszálók, útszélek vadvirága. Színezőszerként is használatos, mivel a természetes rostokat sárgára vagy zöldre festi.

Betegségek kezelése: Manapság nem használatos, mert mérgező. Feltehetően rákkeltő anyagokat tartalmaz. Régebben lázcsillapításra, menstruációs panaszokra illetve hashajtó szerként is használták.

Hol honos: Európa, Ázsia és Észak-Afrika

]Figyelmeztetés: Manapság nem használatos, mert mérgező. Feltehetően rákkeltő anyagokat tartalmaz. Pirrolizidin-alkaloidokat tartalmaz.

Jogszabályi védettség: Egyes aggófű fajok az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényfajok közé tartoznak, így: gyepes aggófű (Senecio caespitosus), spanyol aggófű (Senecio elodes), svéd jakabnapi aggófű (Senecio jacobea subsp. gotlandicus), lusitaniai aggófű (Senecio lagascanus subsp. lusitanicus), Sierra Nevada-i aggófű (Senecio nevadensis). A vízi aggófű (Senecio aquaticus); a mocsári aggófű (Senecio paludosus); nagy aggófű (Senecio umbrosus) a magyar jogszabályok (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) szerint védett, természetvédelmi értéke 5.000 Ft, 10.000 Ft, illetve 100.000 Ft, ezért Magyarországon nem gyűjthető!

Szinonímák: berzedt üszögőr, Szent-Jakab füve

Latin név: Senecio jacobaea L. / Senecio jacobæa / Senecio jacobaea

Angol: Ragwort / Benweed / Cankerwort / Common ragwort / Cushag / Dog standard / Mare’s fart / Ragweed / Ragworth / St. james-wort / St. james’-wort / Staggerwort / Stammerwort / Stinking nanny / Stinking ninny / Stinking willie / Stinking willy / Tansy ragwort

Finn:Jaakon villakko / Jaakon peltovilla

Francia: Séneçon de jacob / Herbe-de-saint-jacques / Cinéraire / Sénecon jacobée

Holland: Jakobskruiskruid / Jacobskruid / Jacobskruiskruid

Ír: Buachalán buí

Kínai: 新疆千里光

Kinai (Pinyin fonetikus átírás): xin jiang qian li guang

Lengyel: Starzec jakubek

Német: Jakobs-greiskraut / Jakobs-kreuzkraut / Gemeines jakobskraut / Grosses kreuzkraut / Jacobs-greiskraut / Spinnenkraut

Norvég: Landøyda / Jakobsgras / Krossgras / Landøyde

Olasz: Senecione di san giacomo / Astro dei fossi

Orosz: Якобея обыкновенная

Perzsa: جاکوبا ولگاریس

Portugál: Erva-de-são-tiago / Mija-cão / Tasna / Tasneira / Tasneirinha / Tasninha

Spanyol: Hierba de santiago / Hierba cana / Hierba lombriguera / Sacapeos / Zuzón

Svéd: Stånds / Vanlig stånds

Szlovák: Starček jakubov

Források:

nincs

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0

Dános Béla: Farmakobotanika, A gyógynövénytan alapjai (kemotaxonómia), Argumentum, Budapest, 2006, ISBN 963 446 204 9

Carl Axel Magnus Lindman: Bilder ur Nordens Flora; Tavl. 20; Prof. Dr. Thomé, Otto Wilhelm: Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz Band 4 Tafel 119; Jan Kops: Flora Batava 3.Deel, Tafel 169