Izlandi Zuzmó

Milyen fitoterápiában használatos: nyugati, hagyományos kínai orvoslás (HKO)

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): lichenin poliszacharid, zuzmósavak, thallocholor, A-vitamin, B-vitamin, ásványi anyagok (pl. jód), pektinek, keserű anyagok, enzimek, szénhidrátok, növénysavak, illóolaj, vitaminok

Izlandi zuzmó leírás:

A tundrazuzmófélék (Parmeliaceae) családjába tartozó, a sziklákon zöldellő növény két teljesen különböző organizmusból áll: zöldalgából és gombából. Míg a zöldalga feladata a fotószintézis és az energia biztosítása, addig a gomba az ásványi anyagok felszívásáért, valamint megtartásáért felel. A zuzmó ivartalanul szaporodik. Egy része egyszerűen letörik, majd máshol megtapad. Lassan, sokáig növekszik, egyes egyedei akár 4 ezer évnél is idősebbek. A zuzmótelepek vastag növényhúsú, lemezes, 10 cm magasra is növő cserjékhez hasonlítanak, “ágacskáik” fogazott szélű tölcséreket formáznak. A telepek színe lehet zöld, szürkés, vagy akár gesztenyebarna is. A zuzmó porszerű, rugalmas. A zuzmó egyetlen “gyengéje” a tiszta környezet. Éppen ezért megbízható mutatója a szennyeződéseknek. Az izlandi zuzmót hívják természetes penicillinnek is, és az emberiség több ezer éve hasznosítja. Antibiotikumszerű hatású, sajátos zuzmósavat tartalmaz, hatékonysága tudományosan igazolt. Megél Izland megkövesedett lávából álló talaján. Izlandon kívül a sarkvidéki tundrákon vagy Európa, Ázsia és az USA délebbre fekvő hegyvonulatain is megtalálhatjuk. A zuzmófajták a rénszarvasok és más növényevő, sarkvidéki állatfajok fontos táplálékát jelentik. Izlandon az emberek is előszeretettel fogyasztották. A növényből kivont színezőanyagot szövetek festésére használták. Gyógyászati célokra a teljes telepet be kell gyűjteni, majd gyorsan kiszárítani. Sokáig főzve rendkívül tápláló, jól emészthető, kocsonyás anyagot kapunk, amit keményítő helyettesítésére is felhasználhatunk. Az európai gyógyszerkönyvekben már a 17. századtól fellelhető, gyógyhatásait a modern tudomány is igazolta.

Betegségek kezelése:

A nyálkaanyagok, valamint az antibiotikumos hatású hatóanyagok és a zuzmó jelentős tápértéke – bármilyen gyulladásos megbetegedés esetén kiváló kombinációnak tekinthető. Elsősorban a (száraz) köhögés csillapításában és gyógyításában, megfázásban, szájüregi és légúti gyulladásokban, asztmában, tuberkulózisban (tbc) nyújthat segítséget. Remekül használható vesegyulladás esetén, húgyhólyag- és húgyúti gyulladásokban is. E mellett az étvágyat is erősíti (mivel fokozza az emésztőnedvek kiválasztását). Kitűnően “működik” emésztési problémáknál, gyomorhurutnál (gastritis), refluxnál, a máj- és az epe betegségeiben, irritált nyombél, gyomorfekély, krónikus hasmenés esetén, és segíthet alultápláltság vagy anorexia esetén is. Megerősíti a szervezetet, és támogatja a lábadozást. Külsőleg – fürdők, ülőfürdők, borogatások formájában – gyennyes sebek, fekélyek, égési sérülések és nőgyógyászati bajok kezelésére ajánlott. Egyéb irányú felhasználása is reménykedésre adhat okot, péládul a pajzsmirigyműködés harmonizálásában (jódtartalma miatt) vagy a HIV fertőzés gyógyításában. A hatékonyság növelése céljából az izlandi zuzmó eredményesen kombinálható orvosi zilizzel, martilapuval és útifűvel.

Izlandi zuzmó hol honos:

Alpesek és magasabb hegyvidékek fenyveseiben vagy csupasz szikláin fordul elő.

Termőhelye:

Európa, Ázsia és Észak-Amerika

Jogszabályi védettség: Hazánkban az izlandi zuzmó (Cetraria islandica) jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) védett, természetvédelmi értéke 10.000 Ft. Ez alól kivételt jelentenek a külföldről származó egyedekből készített, szárított gyógyszer-alapanyagok, valamint a gyógyászati végtermékek.

Izlandi zuzmó szinonímák:

izlandi moha

Latin név: Cetraria islandica L.; Lichen islandicus Linnaeus / Lobaria islandica Hoffm. / Physcia islandica D.C.

Angol: Iceland lichen / Island cetraria lichen / Island moss / Moss icelandic / Iceland moss

Finn:Isohirvenjäkälä / Islanninjäkälä

Francia: Mousse d’islande / Cetraire d’islande / Lichen d’islande / Lichen d’islande / Lichene d’islande / Mousse d’islande

Görög: Ισλαντική λειχήνα / Κετράρια η ισλανδική

Holland: Ijslands mos / Ijslandse kers

Japán: エイランタイ

Lengyel: Tarczownica islandzka / Płucnica islandzka

Német: Isländisches moos / Berggraupen / Blutlungenmoss / Brockenmoos / Brockenmoss / Fiebermoss / Heideflechte / Hirschhornflechte / Islandische moos / Islandmoos / Isländisch moos / Isländische flechte / Matzegge / Purgiermoos / Raspel / Reniterflechte / Rispel

Norvég: Islandslav / Brestemose / Brødlav / Brødmose / Dravlemose / Fiskemose / Grisemose / Islandsk lav / Islandsmose / Matmose / Ælsnæver / Ørelav

Olasz: Lichene islandico / Lichene isladico

Orosz: Цетрария исландская

Perzsa: فراخ‌برگ ایسلندی

Portugál Brazil: Musgo da islândia

Spanyol: Liquen de islandia

Svéd: Islandslav / Islandsmossa

Szlovák: Pľuzgierka islandská

Szlovén: Islandski lišaj

Török: İsland yoğsunu / İslanda likeni

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 315. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 86

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0

Franz Eugen Köhler’s Medizinal-Pflanzen, Vol.I