Istenfa – Ezer éves gyógynövényünk.
A 9-10. században jelent meg Közép-Európában, azaz nagyjából a magyarok érkezésekor került a Kárpát-medencébe az Istenfa.
Nevével ellentétben maximum 1 méter magas pompás, igen kellemes illatú bokrocska, mely teljesen télálló, pedig Görögországból származik.
Az istenfa név is görög nevének tükörfordítása, hiszen őshazájában sírokra ültették.
Nálunk szintén sírkertek növénye egészen a viszonylag olcsóbb műkövek megjelenéséig /kb.1870-es évek/, de egyben házikertek kedvelt dísz-és gyógynövénye is.
Virágtalan és virágot hozó alakban fordul elő. Botanikusok a virágtalan – pontosabban csak kevéske, vagy semmi virágot sem hozó – alakot tartják az eredeti istenfának, én a virágot hozót.
Ennek igen egyszerű oka az, hogy végignézve régi füves könyveinket Melius 1579-es Herbarium-ától a 20. századig, kivétel nélkül minden forrás az istenfa VIRÁGOS ágát ajánlja gyógy célokra.
Tehát akkor melyiket is használták, mint istenfát?
Istenfa használata
Egyébként rendkívül hasonló, és szinte teljesen azonos illatú növényekről van szó, mindkettő megfelel ugyanazon célokra.
Tudományos neve Artemisia abrotanum, istenfa. Abrutüröm, citros, kerti ciprusfű neveken szintén ismert.
Drogot ad a virágzó hajtásvége /Abrotani herba/, vagy lehúzott levélzete /Abrotani folium/.
Gyorsan és forgatás nélkül kell szárítani, mert ha megbarnul, értéktelenné válik.
Elsősorban illóolaj drog. Illóolajában legalább 20 komponens található, vezet benne az eukaliptol, ezért a növény illata a citrom és az eukaliptusz illatának keverékére emlékeztet, de még cserzőanyagok, kininszerű hatóanyag és epére kedvezően ható vegyület, stb. található a drogban.
Nálunk nincs kereskedelmi forgalomban.
Olaszországban fűszerként alkalmazzák, nyersen főleg saláták, köretek és halételek fűszereként, szárítva inkább baromfihoz és zsíros húsételekhez, enyhén kesernyés aromája miatt.
Nincs igazán adagolása, hiszen illóolaj drogként biztonságos gyógynövényről van szó.
Egy jó csipetnyi – kis maréknyi teafűből lehet forrázatot készíteni, de népi gyógyítók úgy is javasolták, hogy betegség kezelésére a hígra készített teát igya a beteg víz helyett is, egy hétig.
Mindezek ellenére terhes és szoptató nő ne használja, kisgyereknek se adjuk!
Istenfa emésztőszervi betegségekre
- Epebetegségek, epekő, epeköves görcs megelőzésére, májpanaszok, sőt epétől származó sárgaság kezelésére is egykor használták
A növény enyhe epefolyást elősegítő hatású, ezzel pedig evés közben biztosíthatjuk a folyamatos epeáramlást, azaz a meglévő epekő nem fog görcsös tüneteket produkálni, hirtelen odalökődve és elzárva az elfolyás útját.
Epefolyást elősegítő hatóanyagai igazoltak. /Farmakognózia 1982 és 1991 is !/. - Emésztési zavarok, hasfájás, csömör, belek gyengesége, rossz emésztés, étvágytalanság ellen széles körben alkalmazták, egyben szélhajtó hatású, azaz csökkenti a haspuffadást, csökkenti a gázképződést. Köménymaggal fokozni, gyorsítani lehet a hatását.
- Gilisztaűző, gilisztaölő, egykor fonalférgek ellen főleg borban megfőzve alkalmazták, nagyobb gyereknek teaként. Mikor nagyobbacska gyerek vagy fiatal felnőtt jó étvágy mellett is hirtelen lefogyott, akkor alkalmazták, elsősorban féregfertőzésre gyanakodva. De lovak orsóférge /,,rozsféreg”/ ellen is elterjedten alkalmazták, abrakba keverve.
Légúti betegségekre
- Hurutoldó, légzéstisztító az eukaliptol tartalom miatt. Meghűlés és légcsőhurut tüneti kezelésére is használták.
- Sokkal érdekesebb asztma elleni alkalmazása, hiszen régi orvosló könyvek sorra fulladozás, légzési nehézség ellen és ,,nehezen lehelő embernek” ajánlják.
Lehet ilyen hatása, hiszen ezt valószínűsíti , hogy vásári praktikaként kehes /asztmás/ lóval etették, hogy ne köhögjön a vásár alatt és el tudják adni. - Egy kininszerű hatóanyaga enyhe lázcsillapító hatást is biztosít meghűlésnél.
Nőgyógyászati alkalmazások
- Altesti bajoknál elsősorban mint hószám indítót, menstruációt meghozó szert alkalmazták, mely élénkítette a kimaradozó, akadozó havivérzést.
Nem véletlen, hogy sápkór ellen is az istenfát ajánlották!
Hiszen a sápkór /orvosi nevén chlorosis/, fiatal lányok vérszegénységgel, sápadtsággal /sápkór/ jellemzett betegsége, melynek gyakori oka a kimaradozó, szabálytalan menzesz. Ezen is segített az istenfa. - Szülés utáni tisztulásra több régi kéziratos orvosló kézikönyv ajánlja, fürdővízként elkészítve.
- ,,Amely asszonyban a gyermek nem fordulhat meg”, természetesen azon is csak az istenfa teája segíthet a régiek szerint. Hiszen mindent megpróbáltak, tudván, hogy igen nagy bajok származhatnak belőle.
Istenfa bőrgyógyászati alkalmazásokra
- Kopasznak hajat nevel – volt az elterjedt vélekedés, de napi 2-3 alkalommal is alaposan be kellett dörzsölni az istenfa teát a fejbőrbe.
Több forrás az istenfát vöröshagyma levével, vagy mézzel, vagy kaporral keverve még jobb hatású hajnövesztőnek írja. Rendszeres alkalmazása a világos hajat sötétebb árnyalatúvá változtatja. - Az istenfa teát véraláfutások borogatására – sokszor borban megfőzve – szintén alkalmazták, sőt a ,,vérnek bőr alatti kiömléseire”, azaz az elpattanó hajszáleres részek borogatására is alkalmasnak találták.
Mozgásszervi betegségek, traumák
- Külsőleg és belsőleg egyaránt ajánlották ,,zsugorodott inak”, „farzsába”, derékfájás, ,,belső szakadások”, ,, belső törés”, ,,bélszakadás” ellen.
Istenfa – Idegrendszeri hatások, alkalmazások
Mindig is közismert volt az istenfa idegrendszeri hatása, bár ezt tudományosan nem lehet alátámasztani.
Pedig magam is számtalan alkalommal tapasztaltam, hogy pár szippantás a végigsimított bokron és a felszálló illat eltünteti ,,gondjaimat”, feszültségemet.
- ,,Élesztő, vidámító erővel bír”, írja Diószegi Sámuel Debrecenben 1813-ban.
- Idegerősítő, általános elgyengülésnél használ a teája és az illata is, tartják a régi források.
- Gyermek feje alá tették, ha álmatlanságban szenvedett, vagy éjjel bepisilt.
- Kivonata illatosítóként vidámító hatással bír, tartották régen.
- Általánosan elterjedt volt a néphitben, hogy az istenfának bátorító hatása van! Ott alkalmazták, ahol bátorságra, összpontosításra, közösség előtti beszédre volt szükség, így vizsgák előtt, vagy ha bíróságra kellett menni, katonai bevonulás előtt, lagzik előtt, stb. Az ágait szagolgatták, vagy előző éjjel azon aludtak.
- Gonosz távol tartóként szintén elterjedten ismert!
Gonosz szellemek ellen istállóban tartották, a gazdasszony pedig a vendéget egy csokor istenfa hajtással körül settenkedte, hogy gonosz ne kerüljön a házba.
Repellens hatások
- Légy-és rovarriasztó, de van aki biztos szúnyogriasztóként ismeri. Tárolt gyümölcsökre rakták az ágait, hogy sokáig elálljon, és férgek, rovarok ne károsítsák.
És a mottó: Örülj! Mosolyogj! Hát élsz!
Felhasználás előtt érdemes kikérni egy fitoterapeuta szakértő tanácsait!
KATTINTS IDE A FITOTERAPEUTA SZAKÉRTŐK ELÉRÉSÉHEZ!
A szerző
