Az istenfa gyógynövény egyik igen jó leírása a “A rejtélyes istenfa” címen található. A könyv szerzője Rapaics Raymund, a könyv pedig “A magyarság virágai”. Ezzel a címmel írta közkedvelt könyvének Artemisia abrotanumról, vagyis az Istenfáról szóló fejezetét.

Az istenfa gyógynövény jellemzői

Növényünk a nevével ellentétben nem fa, hanem egy jó méteres nagyságú pompás, illatos bokrocska, melyet kertészetek kétféle alakban kínálnak:
  1. A virágot soha nem hozó alakját újabban mint ,,Coca-Cola növény”-t kínálják (huncutok a kertészek), mivel nagy képzelőerővel megdörzsölve leveleinek kóla illata van. De láttam Artemisia abrotanum var. maritima név alatt is kínálni.
  2. A másik alakja virágot hoz, magot is érlel – bár annak vetésével nem érdemes kínlódni – levele megdörzsölve igen kellemes citromos illatú (egyik régi neve ,,citros”) és ez a régiek Istenfája, az Artemisia abrotanum.
Bonyolítja a képet, hogy vannak szakemberek, akik ez utóbbit egy másik ürömfaj variációjának tartják.
Ritkaság, hogy ilyet mondok, de itt számomra nem érdekes a botanikai vita, ugyanis valamennyi régi füveskönyvünk az istenfa virágos hajtásáról beszél, sőt maga Rapaics Raymund is azt írja 1932-ben, hogy
,,Ez a szerény, egyszerű növény ősz környékén sárgás apró virágokkal ékesíti fel magát”
vagyis nem kérdés, hogy őseink a virágot hozó növényt tartották az Isten fájának, és ezzel a növénnyel szerezték a gyógyító tapasztalatokat.

Az istenfa gyógyhatásai

Sokkal érdekesebb számomra a kezünkkel végighúzott növényből felcsapó érdekes, citromos, kifejezetten nyugtató hatású illat, mely hatását számtalanszor megtapasztaltam, mikor feszülten hazaérve kisétáltam a kertbe, egyenesen az Istenfához.
Nem véletlen, hogy számos egyéb hatása és használata mellett a régiek hagyományosan ezt tették a katonának vonuló fiú poggyászába, vagy a perre menő rokon kezébe nyomták, hogy feszültségoldó hatásával megkönnyítsék sorsukat.
Rapaics is azt irja:
,,Citromillatú szára és levelei… bódítanak, csábítanak, gyógyítanak…. Az Isten fája tehát régről segíti az ember életét.”

Fűszerként is ismeretes, mágikus felhasználása is ismert (régebben elsősorban ezen felhasználása miatt alkalmazták).

Molyirtó szerként is alkalmazható.

A rómaiak azt hitték, hogy a férfiakat védi az  impotencia ellen. Régebben a mai Spanyolország és Olaszország területén friss abrutüröm hajtásokkal (melyek citrom illatúak) dörzsölték be a fiatal férfiak az arcukat, hogy a szakálluk növekedését elősegítsék.

Ismert volt szerelmi bájitalként is, valamint potencia növelőként. Az ókori Görögországban és az ókori Rómában a fekhely alá helyezték, hogy felébressze a nemi vágyat. A középkorban csokorba kötötték, hogy elcsábítsák a kiszemelt leányt.

 

Istenfa a kertben

abrutüröm, istenfa, Artemisia abrotanum Így kell szaporítani az Istenfát! Jó arasznyi, két arasznyi visszavágott ágvégnek alsó harmadáról lesodorjuk a leveleket, és ezt az alsó harmadot tavasszal földbe, cserépbe ültetjük. Kb. 6 hét alatt teljesen átszövi gyökere a cserép földjét és szabad földbe kiültethető. Most is lehetne így gyökereztetni, de kérdés, hogy mikor kezdődnek a nagyobb fagyok, ki tudjuk-e még ültetni. Szobában nem érdemes tartani, csak nyúlik.
abrutüröm, istenfa, Artemisia abrotanum Balra a virágot nem hozó Istenfa vagy újabban Coca-Cola növény, jobbra a valódi, virágot hozó Istenfa.
abrutüröm, istenfa, Artemisia abrotanum
,,Ez a szerény, egyszerű növény ősz környékén sárgás apró virágokkal ékesíti fel magát”
írta Rapaics Raymund 1932-ben, és lám, az esti napfényben készült képen is ugyanez látható.
abrutüröm, istenfa, Artemisia abrotanum
A virágot nem – vagy igen ritkán és igen keveset – hozó Istenfa alak ágvége közelről.
A mottó: Örülj ! Mosolyogj ! Hát élsz !

A szerző