Miért jó a hüvelyesek fogyasztása?

Lenézett lencsék, elfelejtett babok és mellőzött borsók érdekében lépett az ENSZ, hogy felhívja a figyelmet a hüvelyesek táplálkozási előnyeire, fenntartható termesztésére.

Mire jók a hüvelyesek?

A nitrogénmegkötő hüvelyesek egyrészt növelik a talaj termékenységét, másrészt jelentős mértékben hozzájárulhatnak az éhezés és az alultápláltság csökkentéséhez, növelik az élelmiszer-biztonságot, és kevésbé terhelik meg a környezetet és az emberi egészséget, mint az állati eredetű élelem.

A Föld mezőgazdasági területének háromnegyede ma már a növekvő állatállományt szolgálja, és a gabonatermés egyharmadával a haszonállatokat etetjük. A haszonállatok száma kétszer annyival nőtt az elmúlt 40 évben, mint a népesség. A tovább szaporodó népesség táplálására azonban nem lesz elég a termőföld, ha azok egyre nagyobb hányada a haszonállatokat szolgálja. Itt az ideje a hüvelyesek dicséretének.

A hüvelyesek beltartalmi értéke

A rostban, cinkben, B-vitaminokban, vasban, fehérjékben bővelkedő hüvelyesek jelentős szerepet játszanak a táplálkozás javításában; kétszer-háromszor annyi fehérjét tartalmaznak, mint a búza és a rizs, és ötször olcsóbb fehérjeforrások, mint a tej.

Kormányok, nemzetközi és nemzeti szakmai és civil szervezetek együttműködésére számít a hüvelyesek évében az ENSZ a hosszú távon fenntartható élelemellátás és a környezet érdekében.

A lenézett lencsék, elfelejtett babok és mellőzött borsók érdekében lépett az ENSZ, amikor Rómában bejelentette, hogy 2016 a hüvelyesek nemzetközi éve lesz – ugyanis manapság a megérdemeltnél jóval kevesebb figyelem jut az évszázadok óta fogyasztott tápláló, fenntarthatóan termeszthető és megfizethető hüvelyeseknek.

bab_borso

 

A hüvelyes élelmiszerek története és haszna

Miközben a hüvelyeseket évszázadok óta esszük, és azok több százféle változata közkedvelt volt a fáraók idejétől egészen a múlt század közepéig, értéküket ma gyakran alábecsüljük – mondta José Graziano da Silva, az ENSZ FAO igazgatója, a kezdeményezést bejelentő tájékoztatón Rómában.

Hozzátette, hogy a Föld mezőgazdasági területének háromnegyede ma már a növekvő állatállományt szolgálja, és emiatt a gabonatermés egyharmadát a haszonállatok takarmányozására fordítjuk ahelyett, hogy az embereket etetnénk vele. A növekvő népesség táplálására azonban nem lesz elég a termőföld, ha azon az egyre több haszonállatnak termesztünk takarmányt. Itt az ideje a hüvelyesek dicséretének.

Gazdagok rostban, cinkben, B-vitaminokban, vasban, fehérjékben – a hüvelyesek tökéletes táplálékok húsmentes hétfőkön és azokon túl is. A világ szegényebb vidékein a hüvelyesek jelentős szerepet játszanak a táplálkozás javításában; kétszer-háromszor annyi fehérjét tartalmaznak, mint a búza és a rizs, és ötször olcsóbb fehérjeforrások, mint a tej.

„A hüvelyesek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az éhezés és az alultápláltság csökkentéséhez, növelik az élelmiszer-biztonságot, és kevésbé terhelik meg a környezetet és az emberi egészséget”

– tette hozzá Ban Ki-Moon, az ENSZ főtitkára.

A táplálkozási szakértők szerint is érdemes étrendünket minél többféle hüvelyessel gazdagítani. A rostos ételek ugyanis sokkal egészségesebbek, és a környezetnek is jót tesz, ha több hüvelyes fogy. Ez esetben a nagy ökolábnyomú húsokból kevesebbre lesz szükség. Hüvelyesekből sokféle, változatos fűszerezésű ételt készíthetünk: leveseket, ragukat, egytálételeket, főzelékeket, mártásokat, fasírtot, salátákat, szendvicskrémeket.

Hivatalosan 2016. január 6-án indult a hüvelyesek éve egy sor nagyszabású nemzetközi rendezvénnyel. Többek között egy londoni falafel fesztivállal, melyhez számos piac, étterem és neves szakács is csatlakozik, és receptcseréket is szerveznek.

A nemzetközi húsmentes hétfő mozgalom is aktív résztvevője lesz a hüvelyesek évének. Ideje rehabilitálnunk változatos étrendünk, egészségünk és a környezet érdekében a hüvelyeseket.

Érdekel, hogy a BAB MILYEN GYÓGYHATÁSSAL BÍR? KATTINTS IDE!

Forrás:

MTI  OS

Bővebben:

http://fna.hu/hir/huvelyesev

Kiadó:

A Közlemény kiadója Föld Napja Alapítvány

A szerző