fűzfa

Milyen fitoterápiában használatos: nyugati és kínai

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): szalikozid, egyéb szalicilszármazékok, csersav, alkánok, alumínium, aszkorbinsav, béta-karotin, cellulóz, cianidin, cink, cserző anyagok, fehérje, flavonoid, foszfor, glükóz, gyanta, hamu, kalcium, kálium, katechinek, keményítő, kobalt, króm, magnézium, mangán, nátrium, niacin, oxalát, ón, pektin, ramnóz, rutin, só, szálak, szalicilát, szalicilsav, szalicin, szaligenin, szelén, szénhidrát, szilícium, tanninok, tanninsav, vas, Vitamin B1, Vitamin B2, víz, zsír

Mely részét gyűjtik: kéreg, barkavirágzat, levél

Leírás: A fűzfafélék (Salicaceae) családjába tartozó, közismert fa. Lecsüngő ágú változatát, a szomorúfüzet, díszkertekbe is ültetik. Kétlaki lombhullató fa, 10-25 méter magasságra is megnő. Vízparton, nedves helyeken található. Törzsén a kéreg repedezett, esetleg odvas. Fiatal hajtásai hajlékonyak, kosárfonásra is használják. Levelei lándzsa alakúak és fogazottak, tapintásuk selymes. Virágai barkaszerű virágzatot alkotnak. A fehér fűz leveleinek színi oldala fényes zöld, fonákja pedig ezüstfehér és selymesen szőrös. Innen ered a fajta elnevezése is, mert a többi fűzfajta (kb. 400-féle) szőrei sötétebbek. A tavasz és a megújulás jelképeként is ismert, mivel a legkorábban virágzó növények közé tartozik. A kínai orvosok a fűzfa kérgének gyógyító hatásait már több ezer éve ismerik és alkalmazzák. Fűzfakérget tartalmazó receptúrákat már az ókori egyiptomiak, az ókori görögök (Hippokratész) és a rómaiak (Galenos) is készítettek. Az aszpirint eredetileg az ebben a növényben található szalicilsavból vonták ki 1838-ban Németországban. Vegyészek (Bayer cég kémikusai) 1899-ben megváltoztatták a molekula szerkezetét a nem kívánt mellékhatások miatt (kiderült, hogy a szalicilsav túlzott szedése károsítja a gyomor nyálkahártyáját, fájdalmat, gyomorfekélyt és erős vérzést okoz), és megszületett az acetil-szalicilsav, valamint az aszpirin. Ám az acetil-szalicilsav hosszú távú fogyasztása sem javasolt. Az orvosok napjainkra bebizonyították, hogy a fehér fűzfa kérgéből származó kivonat (a szalicil és egyéb anyagok természetes keveréke) sokkal hatékonyabb, mint a szintetikusan előállított aszpirin, és a hosszú távú alkalmazása során sem okoz problémákat. Gyógyászati célokra a kéreg begyűjthető kosárfonó üzemekben is, de csak ott, ahol forró vízzel nem kezelik. A forró víz ugyanis sok hatóanyagot von ki a kéregből.

Betegségek kezelése: A fehér fűz a fejünk búbjától a talpunkig segít. Enyhíti az izületi gyulladás (artritisz) okozta panaszokat. A fűzfa kérgét láz és influenzás tünetek esetén, valamint fejfájás és egyéb fájdalom, illetve reumás panaszok esetén fájdalomcsillapításra használják. A virágja használatos méhösszehúzódásokra és álmatlanságra. Külsőleg a virágot fagyásra, sebekre, és fekélyek kezelésére használják. Gyakran használják más gyulladásgátló hatású gyógynövényekkel együtt (pl.: homoki szalmagyopár, fekete ribizli). Az aszpirinhez hasonló vérhigító hatása van, így használatos a különböző szívbetegségek kezelésésben (ilyen célú alkalmazása esetén azonban orvosi konzultáció szükséges). Teáját belsőleg vérzések ellen, bélhurutra, reumára, ízületi bántalmakra, gyomorhurutra, hólyaggyulladásra és láz ellen használják. Külsőleg a fagyott testrészek és aranyeres bántalmak kezelésére szolgál. A fűzfalevél főzetét láz és reumás fájdalmak csillapítására használják. Külsőleg használatos még korpás hajra, pattanásokra, gennyes sebekre, nedvező ekcémára, gombás fertőzésekre, aranyérre és lábizzadásra.

Hol honos: Európa, Ázsia és Észak-Afrika, Észak-Amerika, Ausztrália

]Figyelmeztetés: A fűzfakéreg és az aszpirinhez hasonló gyógynövények Dr. James A. Duke amerikai gyógynövényszakértő szerint elsősorban megelőzésre alkalmazhatók. Mivel erős véralvadásgátlók, ezért növelhetik a vérzés, így az agyvérzés kockázatát. Ezért aszpirin tartalmú szerek szedése előtt célszerű konzultálni orvosával, vagy gyógyszerészével! Kerülje az aszpirin, vagy aszpirin-tartalmú gyógynövények (pl. fűzfa-fajok) szedését, ha allergiás rá! Nagy adagban a fűzfa kérge egyes tanulmányok szerint hasmenést és hányingert okozhat. Nem alkalmazható asztmások, valamint gyomor- és nyombélfekélyben szenvedők esetén, valamint szalicil érzékenyeknél. A benne található csersav gyomor- és bélbántalmakat idézhet elő. Vigyázat! Egyes források szerint abortív, magzatelhajtó hatású!

Termőhelye: Vizek mellett, nedves, nyirkos helyeken mindenfelé terem.

Összetéveszthető: Sokfajta fűz-féle (Salix) ismeretes. Így az amerikai, vagy kanadai fűzön (Salix cordata) kívül a fehér fűz (Salix alba), a boroszlánlevelű fűz (Salix daphoides), csörege fűz (Salix fragilis), csigolya fűz (Salix purpurea), kenderfűz (Salix viminalis), babiloni fűz (Salix babylonica), dárdás fűz (Salix hastata), füles fűz (Salix aurita), rekettyefűz (Salix cinerea), mandzsu fűzfa (Salix pseudo-matsudana), mandulalevelű fűz (Salix triandra). A legközismertebb gyógyhatás szempontjából a fehér fűz (Salix alba), az amerikai fűz (Salix cordata) kosárfonáshoz, a kenderfűz (Salix viminalis) pedig inkább bútorkészítéshez használatos. Dr. James A. Duke amerikai gyógynövény szakértő azonban valamennyi fűzfa fajt nagyra értékel a gyógyhatása miatt. A fehér fűz (Salix alba) a leginkább használatos gyógynövény a népi gyógyászat szerint. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben megtalálható Salix cortex azonban a fűzfa (Salix) nemzetség különböző fajainak – a csigolyafűz (Salix purpurea), a boroszlánfűz (Salix daphnoides), és a csörege fűz vagy törékeny fűz (Salix fragilis) fajokat is beleértve – fiatal ágairól származó, egész vagy aprított, szárított kérge, illetve egész, szárított fiatal, legfeljebb egyéves ágdarabjai.

Jogszabályi védettség: Hazánkban egyes fűzfa fajok – így a füles fűz (Salix aurita), a parti fűz (Salix elaeagnos), a feketéllő fűz (Salix myrsinifolia), a babérfűz (Salix pentandra) jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) védettek. Természetvédelmi értékük: 50.000-10.000-10.000-10.000 Ft.

Szinonímák: fehér fűz, fűz, közönséges fűz, ezüstös fűz, kosárfűz, kányafa, fehér fűzfa

Latin név: Salix alba, Salix alba var. vitellina (L.) Stokes, Salix alba vitellina (L.) Stokes., Salix alba var. alba

Angol: white willow, Golden Willow, European willow / Golden willow / White / White Willow / Willow / Wisconsin Weeping Willow

Finn:Valkosalava, Hopeapaju / Valkopaju

Francia: Saule blanc, Osier blanc / Saule argenté / Saule commun / Saule des viviers / Saule vivier

Görög: ΑΣΗΜΟΪΤΙΑ

Holland: Schietwilg

Ír: Saileach bhán

Izraeli:ערבה לבנה

Kínai: 白柳

Lengyel: Wierzba biała, Kora Bialej Wierzby

Német: Weisseweide, Silber-Weide, Felbern / Gewöhnliche Silber-Weide / Katzenstrauch / Korbweide / Maiholz / Weihbuschen / Weiss-Weide

Norvég: Kvitpil, Hvitpil

Olasz: Salice comune, Salice bianco, Salix alba

Orosz: И́ва бе́лая, Белоло́з / Ветла / Ветла́ / Ива белая / Ива серебристая / Ива серебри́стая

Portugál: Salgueiro-branco, Sinceiro / Vimeiro-branco

Portugál Brazil: Salgueiro Branco

Spanyol: Sauce blanco, Salguero / Salix alba

Svéd: Vitpil, Bela vrba, Guldpil / Silverpil / Vanlig vitpil

Szlovák: Vŕba biela

Szlovén: Bela vrba, Vrba bela

Török: Ak söğüt, Söğüt / Söğüt (Ak)

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 154. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 57

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0
Stefan Chmelik: A kínai gyógynövények titkai; Illia & Co. Kiadó, 2008, ISBN 978 963 9769 08 3

A természet füvészkertje; Reader’s Digest Kiadó Kft. , Budapest, 2003; ISBN 963 9562 01 7

VITAE KLUBMAGAZIN, 2014/5, Vladimír Vonásek: Fehér fűzfa: A tavasz elixírje
Szendei Kálmán, Csupor Dezső: Gyógynövényár, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 2009, ISBN 978-963-226-226-0

Flora Danica Hft. 48, Tab. 2854, Prof. Dr. Thomé, Otto Wilhelm: Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz Band 2 Tafel 10