FÜZÉNY

Milyen fitoterápiában használatos: nyugati

Hatóanyag (az ezidáig felfedezett): antociánok, cserzőanyagok, flavonoidok, illóolaj, pektin, polifenolok, tanninok, tanninsav

Mely részét gyűjtik: fű, dudva, lágyszárú növény, gyökér, szár; Gyűjtendő a növény hajtásának felső, legfeljebb 50 cm hosszú, virágos része.

Füzény leírás:

A füzényfélék (Lythraceae) családjába tartozó, évelő növény. Szára egyenes, 60-80 cm magas, a tetején elágazó. Levelei 5-10 cm hosszúak, lándzsa alakúak, nyeletlenek. Virágai élénkpirosak, sűrű, tömött füzérben állnak. Legfeljebb 1,5 méter magas, évelő növény négyszögletes szárral és sötétvörös virágokból álló, nagyméretű virágfürtökkel. Közép-Európában is igen gyakori. A nedves élőhelyeket (pl. tópartok, mocsarak) részesíti előnyben. A réti füzényt a vesszős füzénnyel (Lythrum virgatum L.) együtt finom kesztyűbőrök kikészítésére használja a cserzőipar. Dísznövényként is termesztik. Forrázatként vagy folyékony kivonatként használják.

Szépségápolás:

Összehúzó hatása miatt a kozmetikában is használják az arcgőzölést követő kezelésnél, a pórusok összehúzására.

Betegségek kezelése:

Régebben vérzéscsillapítóként használták. Manapság hasmenés elleni homeopátiás szerekben időnként még feldolgozzák. Teáját bélhurut, vérhas és tífusz elleni háziszerként ismerik. Használják gyomor- és bélvérzés ellen; külsőleg pedig vérző aranyér kezelésére, valamint toroköblítésre is. A hagyományos kínai orvoslás (HKO) mindig kitűnő gyógyszerként tartotta számon, főleg kisgyermekek hasmenésének gyógyítására, de alkalmazták bélhurut, vérhas és tífusz gyógyítására is. A második világháborúban nyilvánvalóvá vált a sugárzás elleni védőhatása (megköti a szabad gyököket), amely a növényben lévő csersavaknak köszönhető. Vénás keringési elégtelenségre is használatos.

Füzény hol honos:

Európa, Ázsia, Afrika és Ausztrália

Figyelmeztetés:

Ezidáig káros mellékhatása nem simert. Ennek ellenére célszerű az orvos utasítása szerint alkalmazni!

Termőhelye:

Vizek mellett, nádasok szélén, nyirkos réteken terem.

Összetéveszthető:

Nem összekeverendő a vesszős füzénnyel (Lythrum virgatum).

Jogszabályi védettség: Hazánkban a lenlevelű füzény (Lythrum linifolium) és az apró füzény (Lythrum tribracteatum) jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) védett, természetvédelmi értéke 5.000, illetve 10.000 Ft.

Mikor gyűjtik:

A virágzatot a teljes virágzáskor gyűjtik be, majd csokorba kötve, felakasztva, jól szellőző helyiségben megszárítják.

Füzény szinonímák:

réti füzény, rétifüzény

Latin név: Lythrum salicaria, Lythrum anceps (Koehne) Makino / Lythrum argyi H. Léveillé / Lythrum intermedium Ledebour ex Colla

Angol: purple loosestrife, Blue Loosestrife / Lythrum salicaria / Milk willow-herb / Purple Loosestrife / Purple lythrum / Purple willow-herb / Rainbow weed / Spiked Loosestrife

Finn:Rantakukka, Pohjanrantakukka / Yleinen rantakukka

Francia: Lythrum salicaire, Salicaire commune, Salicaire / Salicaire officinale

Holland: Grote kattenstaart, Grote kattestaart / Kattestaart / Kattestaart

Ír: Créachtach

Izraeli:שנית גדולה

Japán: ミソハギ, えぞみそはぎ

Kínai: 千屈菜

Kinai (Pinyin fonetikus átírás): qian qu cai

Lengyel: Krwawnica pospolita

Német: Blutweiderich, Blut-Weiderich, Gewöhnlicher Blutweiderich, Blut-Weiderich / Rosen-Weiderich / Weiderich / Ähren-Weiderich

Norvég: Kattehale, Strandkattehale

Olasz: Salcerella comune

Orosz: Дербенник иволистный

Portugál: Erva-carapau / Salgueirinha / Salicária

Portugál Brazil: abre-o-sol

Spanyol: Arroyuella, Arroyuela / Lythrum salicaria / Salicaria

Svéd: Fackelblomster, Fackelros

Szlovák: Vrbica vŕbolistá

Szlovén: Krvenka navadna / Navadna krvenka

Török: Hevhulma / Hülma / Tıbbi hevhulma

Források:

Rápóti-Romváry: Gyógyító növények 153. o., Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999, ISBN 963 242 594 56

Dr. Hans W. Kothe: 1000 gyógynövény; Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2008, ISBN 978 963 370 565 0

A természet füvészkertje; Reader’s Digest Kiadó Kft. , Budapest, 2003; ISBN 963 9562 01 7

Flora Danica Hft. 12, Tab. 671; Carl Axel Magnus Lindman: Bilder ur Nordens Flora; Tavl. 339; Prof. Dr. Thomé, Otto Wilhelm: Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz Band 3 Tafel 24